Fontos amerikai adatok érkeznek a jövő héten

• Végleges eurózónás inflációs adat érkezik pénteken

Február 21-én, pénteken publikálják az eurózóna 2020. januárra vonatkozó végleges inflációs adatait. Az előzetes adatok szerint a tavaly decemberi 1,3%-ról 1,4%-ra gyorsult az övezet inflációs mutatója idén januárban (év/év alapon mérve). Az év egészét tekintve továbbra is nyomott inflációs környezetre érdemes számítani az övezetben. Ezt alátámaszthatja, hogy januárban az eurózóna maginflációja mérséklődést mutatott a 2019. decemberi 1,3%-ról 1,1%-ra. Az előzetes adatokhoz képest nem számítunk érdemi módosulásra a pénteki végleges közléskor sem.

Az ECB 2012 óta nem tudta tartósan elérni a 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs célját, 2019 során is a jegybanki céltól messze elmaradó inflációt lehetett tapasztalni az eurózónában és az idén januári előzetes inflációs adat is cél alatt maradt (részletesen e témában a Danube Capital szakmai blogján publikáltunk). Ráadásul az ECB decemberi előrejelzése szerint 2020-ban csupán 1,1%-os átlagos inflációs szintre lehet számítani az övezetben, mely 2021-ben is csak 1,4%-ig gyorsulhat (2022: 1,6%, év/év alapon).

Érdemes azt is szem előtt tartani, hogy az eurózóna gazdasági növekedése 2019-ben tovább mérséklődött és az utolsó negyedévben már 1%-on állt (év/év alapon); előretekintve pedig tartósan alacsony növekedés várható az eurózónában. Ezt látva nem is meglepő, hogy az ECB 2019. szeptemberi kamatdöntése alkalmával az övezet gazdasági élénkítését célzó intézkedéseket vezetett be.Továbbá fontos szempont, hogy az ECB idén januárban elindította a monetáris politikai stratégiájának felülvizsgálatát, ami várhatóan az év végére be is fejeződik. 2003 óta nem volt ehhez hasonló „újratervezés”, így előreláthatólag érdemben módosul majd a monetáris politikai keretrendszer az övezetben.

2020-ban az új stratégia kialakításáig az ECB várhatóan időt akar majd nyerni. Így a gazdasági kilátások markáns változása nélkül előreláthatólag nem módosít majd a monetáris kondíciókon.

• Szerdán ismerhetjük meg a Fed januári kamatdöntésének hátterét

Szerdán ismerhetjük meg a Fed január 29-i kamatdöntő ülésének jegyzőkönyvét, amelyen a jegybank a piaci várakozásoknak megfelelően nem módosította az irányadó kamatsávot, így az 1,50-1,75% között maradt. A jegybank megerősítette, hogy megfelelőnek tartja a jelenlegi kamatszintet, a monetáris politika irányát, ezen csak a jelenlegi helyzet lényegi módosulásával változtatna. A kamatdöntő ülés jegyzőkönyvéből részletek derülnek ki magáról a januári kamatdöntés hátteréről; valamint arról, a döntéshozók milyennek látják a gazdaság jövőbeli dinamikáját és a monetáris politika irányát.

Továbbra is stabil szinten növekszik az amerikai gazdaság, 2019 utolsó negyedévében 2,1%-kal nőtt a GDP, hasonlóan a harmadik negyedéves növekedéshez (évesített negyedéves növekedések).

Azonban a gazdaság egyes területein a lassulás jelei mutatkoztak 2019-ben (a vállalati beruházások, az export és a feldolgozóipar gyenge teljesítménye).

A Fed várakozása szerint 2020-ban 2%-ra mérséklődhet az amerikai GDP növekedése (2019: 2,3%), mely dinamika tovább folytatódhat a következő években is (2021: 1,9%, 2022: 1,8%), ám a legfrissebb adatok függvényében a jegybank valószínűleg felülvizsgálja előrejelzéseit idén márciusban.

Az amerikai munkaerőpiac továbbra is erős (munkanélküliségi ráta 2020. januárban: 3,6%), de a jegybank által kiemelten figyelt inflációs mutató, a PCE-árindex továbbra is mérsékelt szinten, a 2%-os cél alatt áll (2019. december: 1,6%, év/év). Továbbá fontos szempont, hogy az elsőkörös kereskedelmi megállapodás megkötése az USA és Kína között enyhített a kereskedelempolitika körüli bizonytalanságon, azonban számos vitás kérdés kerülhet még napirendre az országok között, így feszült tárgyalásokra érdemes számítani az idei évben is.

2020-ban a jegybank előrejelzése szerint változatlan szinten tarthatják az irányadó kamatsávot (1,50%-1,75%) és 2021-ben már kamatemelés jöhet. Ugyanakkor a piaci és saját várakozásunk szerint az idei év második felében további egy kamatvágást hajt végre a jegybank (gazdasági növekedés lassulása, USA és Kína közötti kereskedelmi feszültség várható elhúzódása miatt).

További elemzések itt érhetőek el.