Fura hadviselés a Balti-tengeren: kínai hajó, dubaji tulajdonos, grúz kapitány, orosz érdek?

A Balti-tengeren, Észtország partjainál egy NATO hajókból álló egység igyekszik megvédeni az európai tenger alatti kábeleket és csővezetékeket a szabotázstól.

Az Oroszországgal a tengerfenékért folytatott, eddig nagyrészt titokban (tagadható módon) zajló harcot felerősítő lépésként egy holland fregatt és egy haditengerészeti kutatóhajó, valamint egy német aknakereső érkezett Tallinnba.

A Baltic Sentry csoport a közeljövőben bővülni fog, más hajókkal is csatlakoznak hozzájuk, így a végén körülbelül hat-hét hajóval ellenőrzik a víz alatti kritikus infrastruktúrát.

A legutóbbi incidens, amely kiváltotta a NATO válaszlépését, karácsony napján történt, amikor a finn hatóságok szerint a Finnország és Észtország közötti Estlink 2 áramkábelt és négy adatkábelt megrongálta egy kínai hajó.November 20-án egy másik kínai áruszállító hajót, a Yi Peng 3-t azzal vádolták, hogy horgonyával két optikai kábelt rongált meg, amelyek közül az egyik Finnország és Németország, a másik pedig Litvánia és a svéd Gotland sziget között futott - írja a Guardian.

A kínai kormány ismét saját vizsgálatot folytatott, de az együttműködés ígérete ellenére Peking nem engedte fel a svéd nyomozókat a fedélzetre, és a Yi Peng 3 elhagyta a Balti-tengert, miközben a svéd vizsgálat még folyamatban volt. 

Leeresztett horgonnyal hajózni körülbelül olyan, mint behúzott kézifékkel 130-al haladni az autópályán. Ezt észreveszi egy hajó személyzete. Gyakorlatilag nyilvánvaló, hogy ez szándékos volt és a kábel elvágása érdekében kvázi végig gereblyézték a tengerfeneket

- mondta a Növekedés.hu-nak az esetről Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense.

Áruszállító hajó a Balti-tengeren (Shutterstock)

Az Estlink 2 karácsonyi megszakadása nem vezetett azonnali áramkimaradáshoz, mivel az ellátást a hálózat más részeiről irányították át, de a javítás hónapokig tart, és ezalatt a régió áramellátása jelentősen sérülékenyebb lesz.

Amikor Helsinkiben a balti NATO-tagok csúcstalálkozójukon megállapodtak a Baltic Sentryről, a NATO főtitkára, Mark Rutte „lehetséges szabotázsnak” nevezte a közelmúltbeli incidenseket, és hangsúlyozta, hogy a tenger alatti energia- és internetkábelek védelme mennyire fontos, megjegyezve, hogy az 1,3 millió kilométernyi tenger alatti kábel naponta mintegy 10 millió dollár (8,2 millió font) értékű pénzügyi tranzakciót bonyolít le.A most formálódó haditengerészeti munkacsoportnak nehéz kiszűrni a balesetnek feltüntetett akciókat: a NATO-tagok hajózási információira, a légi és űrbeli megfigyelésre, az aknavadászatból átalakított víz alatti szonárokra, a drónok tengeralattjáróira és a víz alatti érzékelők új generációjára támaszkodhat.Az Eagle S-t finn felségvizekre vezényelték, helikopterekről leereszkedő rendőrségi különítmény szállt fel rá, és most a Helsinkitől keletre fekvő Porvoo kis kikötője előtt tartják fogva.

A hajóról kiderült, hogy hiányzik egy horgony, amelyet később a tengerfenékről mentettek ki, ahol a jelek szerint levált a láncokról.Az Eagle S megtestesíti a Balti-tengeren kialakult feszült helyzet szürke, amorf jellegét, ahol nehéz különbséget tenni a gondatlan balesetek és a hibrid hadviselés szándékos cselekményei között.

A 74 000 tonnás, kínai építésű tartályhajónak három korábbi neve volt, és most a Cook-szigetek lobogója alatt hajózik, egy dubaji vállalat tulajdonában, de egy indiai cég irányításával, grúz kapitánnyal és grúz-indiai legénységgel.A hajó a jelentések szerint az oroszországi Uszt-Luga kikötőből tartott 35 000 tonna benzinnel Törökországba.

A NTO és a finn hatóságok úgy vélik, hogy a hajó az orosz „árnyékflotta” része, amely a világ minden tájáról származó hajókból áll, amelyeket Moszkva csendben megbízott azzal, hogy a Vlagyimir Putyin ukrajnai inváziója után bevezetett szankciók ellenére orosz olajat szállítsanak.

A finn rendőrség szerint a szankciók megkerülésére felbérelhető hajók és legénység szabotázsakciók végrehajtására is felbérelhetők.Az Eagle S dubaji székhelyű tulajdonosa, a Caravella tagadta a vádakat, és finn ügyvédjén keresztül megtámadta a hajó feltartóztatását.

Kiderült, hogy az Eagle S novemberben részt vett egy holland partoknál történt incidensben is, amelyben állítólag megfigyelték, hogy az Atlantic Crossing 1, az Egyesült Államokat Nagy-Britanniával, Hollandiával és Németországgal összekötő távközlési kábel felett ide-oda hajózik.A Lloyd's List nevű hajózási honlap egy névtelen forrást idézve azt állította, hogy a tartályhajóról kiderült, hogy „tele van kémkedő berendezésekkel”, köztük a hajó oldaláról ledobott érzékelőkkel. A finn hatóságok szerint azonban a hajó decemberi átvizsgálásakor nem találtak szokatlan felszerelést.

Az Eagle S incidens a harmadik alkalom az elmúlt hónapokban, hogy a Balti-tenger fenekén lévő kritikus infrastruktúrát homályos körülmények között megrongálták.

Október 2023-ban a Finnország és Észtország közötti Balticconnector gázvezetéket egy hongkongi zászló alatt közlekedő konténerhajó, a Newnew Polar Bear horgonya vágta el. A kínai kormány vizsgálatot folytatott, és elismerte, hogy a hajó volt a felelős, de azt állította, hogy baleset történt.