Háború: az ukrán elnöknek elege lett - nekiment a saját szövetségeseinek

Ez történt az ukrán háború 981-dik napján:

- Ukrajna nyugati szövetségesei nem reagáltak megfelelően arra, hogy észak-koreai csapatok vesznek részt az Oroszország és Kijev közötti háborúban - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy csütörtökön megjelent interjúban. Vlagyimir Putyin orosz elnök „teszteli a nyugat, a NATO-államok és Dél-Korea reakcióját” - mondta az ukrán államfő a KBS dél-koreai televíziós csatornának adott interjúban. „És ha nem lesz semmi - és úgy gondolom, hogy a reakció erre semmi, eddig nulla volt -, akkor növelni fogják az észak-koreai csapatok számát a határunkon” - tette hozzá.

- Az Egyesült Államok és Dél-Korea felszólította Kínát, hogy használja befolyását Oroszország és Észak-Korea felett az eszkaláció megakadályozására, miután Phenjan több ezer katonát küldött Oroszországba. Peking eddig csendben maradt. A hét elején egy ritka találkozón három vezető amerikai diplomata találkozott Kína amerikai nagykövetével, hogy hangsúlyozzák az amerikai aggodalmakat, és felszólítsák Kínát, hogy

használja ki befolyását Észak-Koreával szemben - közölte a külügyminisztérium névtelenséget kérő tisztviselője., 

- Mintegy 8000 észak-koreai katona állomásozik Oroszországban az ukrán határon - közölte az amerikai külügyminiszter, aki arra figyelmeztetett, hogy Moszkva arra készül, hogy „az elkövetkező napokban” harcba vezényli ezeket a katonákat. Antony Blinken elmondta, hogy az Egyesült Államok úgy véli, hogy Észak-Korea összesen 10 000 katonát küldött Oroszországba, akiket először távol-keleti kiképzőbázisokra telepített, mielőtt a túlnyomó többségüket az ukrán határon fekvő Kurszk térségébe küldte volna.

- Ukrajna külügyminisztere csütörtökön felszólította a nyugati országokat, hogy oldják fel az Oroszország elleni nagy hatótávolságú rakéták használatára vonatkozó korlátozásokat. Egy montreali békekonferencián felszólalva Andrij Szibiha külügyminiszter azt mondta, hogy az észak-koreai csapatok telepítése „e háború valódi eszkalációját” jelenti, és hogy Kijevnek zöld utat kéne adni, hogy rakétákkal csapást mérhessen az orosz területekre. „Erős reakcióra van szükségünk” - mondta.

- Az orosz védelmi minisztérium csütörtökön újabb kelet-ukrajnai falu elfoglalását jelentette be, miközben a csapatok gyorsan nyomulnak előre a donyecki térségben.

- Az ukrán civilek és hadifoglyok szisztematikus oroszországi kínzása emberiesség elleni bűncselekmény - állapították meg csütörtökön az ENSZ által támogatott emberi jogi szakértők. Erik Møse, az ukrajnai emberi jogi jogsértéseket vizsgáló független bizottság elnöke újságíróknak nyilatkozott: „Legfrissebb megállapításaink azt bizonyítják, hogy az orosz hatóságok kínzásokat követtek el Ukrajna minden olyan tartományában, amely az ellenőrzésük alá került”.

- A mentőcsapatok csütörtökön befejezték a mentési munkálatokat az északkelet-ukrajnai Harkiv város egyik magas lakóházában, amelyet orosz irányítású bomba ért. A mentőszolgálatok szerint a halálos áldozatok száma háromra emelkedett.

- A finn parti őrség közölte, hogy április óta folyamatosan zavarokat észleltek a műholdas navigációs jelekben a Balti-tengeren, és az elmúlt hetekben tankhajók helymeghatározási adataikat meghamisítva próbálták leplezni az Oroszországba tett útjaikat. Múlt héten Lulu Ranne finn belügyminiszter azt mondta, hogy Oroszország áll a Finnországban és a Balti-tenger térségében észlelt zavarok mögött,

amelyek a navigációban használt globális navigációs műholdrendszer (GNSS) és globális helymeghatározó rendszer (GPS) jeleit érintik.

- Dél-Afrika és a Vatikán csatlakozott Katarhoz egy csütörtöki montreali konferencián, és felajánlotta, hogy közvetít és megkönnyíti mintegy 20 ezer ukrán gyermek Oroszországból való visszatérését. „A gyerekeknek, a civileknek és a hadifoglyoknak lehetővé kell tenni, hogy hazatérhessenek” - mondta Melanie Joly kanadai külügyminiszter, amikor bejelentette, hogy a küldöttek megállapodtak a hazahozatalukhoz szükséges lépésekről. Katar, Dél-Afrika és a Vatikán - mondta - közvetítőként támogatnák és tárgyalnának a gyermekek hazatéréséről. Litvánia és Katar tranzitországként működne.