Háború: Kína egyre jobban bevonódhat az ukrán harcokba

Hírek7 órájaNövekedés.hu

Ez történt az ukrán háború 967-dik napján:

- Az Egyesült Államok először hozott szankciókat kínai vállalatok ellen, mivel azok „közvetlenül orosz cégekkel együttműködve teljes fegyverrendszereket fejlesztettek és gyártottak” ukrajnai felhasználásra. A szankciókat az amerikai pénzügyminisztérium szerint az Oroszország által bevetett drónok állítólagos gyártása miatt hozták. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője azt állította: ez volt az első alkalom, amikor valóban láttak egy kínai céget, amely maga gyártott egy fegyvert, amelyet aztán Oroszország használt a harctéren.

Az intézkedés a Garpiya sorozatú, nagy hatótávolságú támadó drónra vonatkozik. A pénzügyminisztérium szerint a drónt kínai szakértők „tervezték és fejlesztették”, és kínai üzemekben gyártották orosz védelmi cégekkel együttműködve, majd Oroszországba szállították, hogy aztán bevethessék Ukrajnában.

- Volodimir Zelenszkij sürgette az európai vezetőket, hogy „azonnali meghívást” intézzenek Ukrajnához, hogy csatlakozzon a NATO-hoz, miközben a „győzelmi tervet” ismertette, amely szerinte legkésőbb 2025-ben véget vetne a háborúnak. Az uniós vezetők brüsszeli csúcstalálkozóján az ukrán elnök ismertette ötpontos tervét, amely arra szólítja fel a szövetségeseket, hogy oldják fel a nagy hatótávolságú fegyverekre vonatkozó korlátozásokat és hagyják, hogy Kijev Oroszországon belüli katonai célpontokat vegyen célba,

valamint segítsenek a légvédelem növelésében.

- Zelenszkij csütörtökön azt állította, hogy információi szerint Oroszország 10 ezer észak-koreai katona bevetésére készül a Kijev elleni háborúban. Ezt „az első lépésnek nevezte egy világháború felé”. Nyugati tisztviselők azt mondták, hogy tudnak a jelentésekről, de óvatosan kezelik azokat - közölte az AFP hírügynökség. Az egyik tisztviselő 2000 és 12 ezer közötti észak-koreairól szóló jelentéseket idézett, de valószínűleg az alacsonyabb szám lehet közelebb az igazsághoz.

- Norvégia hat F-16-os repülőgépet szállít Ukrajnának „a közeljövőben” - közölte csütörtökön Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter, miután megbeszélést folytatott norvég kollégájával, Bjoern Arild Grammal.

- A cseh vezetésű lőszerszállítási kezdeményezésnek 2025-ig folytatódnia kell - jelentette ki a cseh, a dán és a holland miniszterelnök. A program keretében idén 500 000 lövedéket adnak át Ukrajnának. Tizennyolc ország, köztük Kanada, Németország és Portugália is csatlakozott a segítségnyújtáshoz. Az akció részben pótolja, hogy az EU nem teljesítette ígéretét, miszerint

idén március végéig egymillió lövedéket szállít Ukrajnának.

- Csütörtökön több tucat ország vállalta, hogy segít Ukrajnát megtisztítani a hatalmas mennyiségű aknától és robbanóanyagtól, amely területének közel negyedét szennyezi. Egy kétnapos svájci konferencián több mint 40 ország támogatta a lausanne-i cselekvési felhívást - közölték a szervezők. A Világbank becslése szerint Ukrajna aknamentesítésének költsége mintegy 37 milliárd dollárra rúg.