Harminc évvel ezelőtt kezdték lebontani a berlini falat

Hírek2019. nov 8.Sz.A.

Csoda vagy szükségszerűség volt a berlini fal leomlása? Valószínűleg mindkettő. Edmund Stoiber, Bajoroszág volt miniszterelnöke, a magyar események főszereplői és történészek vonták meg a 30 évvel ezelőtti események mérlegét a Nemzeti Közszolgálati Egyetem konferenciáján.

Az a néhány hónap, ami eltelt az 1989-es magyar határnyitás és a berlini fal november 9-i leomlása között mély nyomokat hagyott a magyar, a német és a nemzetközi politikában egyaránt. Az "annus mirabilis"-nak is nevezett 1989-es évben a folyamatok a csodával határos gyorsasággal zajlottak, csodáról beszélni mégis túlzás.

A reális megközelítés az, hogy a 30 évvel ezelőtti események szükségszerűek voltak, mégis optimizmussal, hálával és örömmel tekinthetünk vissza erre az időszakra

- hangzott el a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, a Hans Seidel Alapítvány és a Danube Institute Csoda vagy szükségszerűség? című nemzetközi konferencia első napján. Magyarország ütötte ki az első tégkát a berlini falból - emlékeztek vissza Helmut Kohl volt német kancellár szavaira a konferencia előadói, akik a hidegháború végét, Németország és Európa újraegyesítését is ehhez a naphoz kötötték.

berlini fal leomlása

Edmund Stoiber, Bajorország korábbi miniszterelnöke, a CSU tiszteletbeli elnöke 30 évvel ezelőtt bajor belügyminiszterként vett részt az eseményekben. Mint mondta, a berlini fal leomlásához vezető úton 1989. október 9-e döntő nap volt, ekkor került sor egy kulcsfontosságú tüntetésre Lipcsében, és a kelet-német rendőrség ekkor már nem lépett közbe.

Európa több mint gazdasági együttműködés, a szabad népek tartoznak ide, akiknek felelősséget kell vállalniuk a nem szabadságban élő népekért - hangsúlyozta előadásában. Az Európai Egyesült Államok elképzelésével kapcsolatban kiemelte, hogy ezt nem lehet összehasonlítani az Egyesült Államokkal, mert Európában történelmileg kialakult országok közössége jött létre. Hangsúlyozta: 

Európa csak a nemzetekkel közösen egyesíthető, és mindez csak akkor jó, ha az emberek azt érzik, hogy személy szerint számukra ez előnyös.

A legfontosabb összetartani Európát, és ezzel párhuzamosan figyelembe kell venni a közép-kelet-európa nemzetek kulturális helyzetét is - tette hozzá Stoiber. 

Edmund Stoiber, Bajorország korábbi miniszterelnöke, belügyminisztere, a CSU tiszteletbeli elnöke

Kónya Imre, a Független Jogász Fórum alapítója, volt belügyminiszter részletesen ismertette az Ellenzéki Kerekasztal létrejöttét, vívmányait, a szabad választások törvényi feltételeinek kidolgozását, a demokratikus jogállam alapjainak lefektetését, és az első szabadon választott kormány első lépéseit. Mint mondta, senki nem gondolta akkor, hogy az Ellenzéki Kerekasztal ilyen hamar létrejöhet az ellenzék összefogásával, és ez a politikai erő ilyen hamar ki tudja majd kényszeríteni a szabad választásokat.

Nem ingyen kaptuk a szabadságot: megküzdöttünk, megharcoltunk, megszenvedtünk érte, és kompromisszumokat is kötöttünk miatta. Szent István óta Magyarország Európához tartozik, és a jövőben is ide fog tartozni

- hangsúlyozta Kónya Imre. Előadásában kiemelte, hogy egyedül Magyarországon nem bukott meg a rendszerváltás utáni első kormány, hanem "csak" elvesztette a választásokat. A rendszerváltás folyamatának "mérföldköveit" részletesen ismertetve azt mondta: "keletről nyugatra fordult az ország, megszűnt a Varsói Szerződés és a KGST, Magyarország visszaszerezte 1944 márciusában elvesztett függetlenségét". 1989 és 1991 között békés eszközökkel sikerült megvalósítani 1956 vérbefojtott törekvéseit - mondta Kónya Imre, akinek szerint a rendszerváltozásra a nemzetközi erőviszonyok átalakulása nélkül nem kerülhetett volna sor.

Tisztában voltunk a nehézségekkel, ezért is nevezte Antall József kormányfő kamikaze kormánynak az első kabinetet - fgalmazott Kónya Imre, aki előadását így zárta:

Antall József vetett, hogy ez a nemzet arathasson.

Hubertus Knabe, a Berlin- Hohenschönhausen Stasi Emlékmúzeum korábbi igazgatója úgy fogalmazott, hogy hála illeti meg a magyarokat, amiért segítettek a német megosztottság felszámolásában. Előadásában kiemelte, hogy Németország egyesítése után

gyakorlatilag elmaradt a kelet-német diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, és az áldozatok sem kaptak megfelelő méltatást.

Meg kell óvni az embereket attól, hogy a jövőben még egyszer egy ilyen diktatúra felüthesse a fejét - tette hozzá. 

Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára előadásában azt emelte ki, hogy bár a korhoz kapcsolódóan sok fiatalnak nincs iránytűje, az igazság és a hazugság között azonban különbséget lehet és kell is tenni, ahogy különséget tudunk tenni szabadság és elnyomás között is.

A béke és biztonság nem adottság, ezt többek között jó kormányzással kell elérni, ehhez pedig sokat kell munkálkodni - emelte ki Orbán Balázs, aki szerint "az egység ritka adomány, amit meg kell becsülni".

Mint mondta, Európát nem lehet szétválasztani mesterséges módon, ugyanakkor birodalmakat sem lehet szervezni itt, mert "Európa a nemzeteké". 1989-re utalva az államtitkár aláhúzta: a történelemnek nincs vége, és az az iránya, amit mi megszabunk neki. 

A konferencia első napján felszólalt Prőhle Gergely, a Nemzeti Közszolálati Egyetem Stratégiai Tanulmányok Intézetének vezetője, korábbi berlini nagykövet, Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum igazgatója, és Clarke Judge, Ronald Reagan egykori amerikai elnök szövegírója. Pénteken mások mellett Charles Powell, Margaret Thatcher volt brit miniszterelnök külpolitikai tanácsadója és Jeszenszky Géza volt külügyminisztert tart előadást.

Kitüntették Stoibert

Lelkes patriótának, hűséges hazafinak és elkötelezett európainak nevezte Edmund Stoibert a magyar köztársasági elnök, aki a Magyar Érdemrend nagykeresztje polgári tagozat kitüntetést adta át a volt bajor miniszterelnöknek, a Keresztényszociális Unió (CSU) tiszteletbeli elnökének a Sándor-palotában - számol be a távirati iroda. Áder János laudációjában kiemelte: Magyarország a kitüntetéssel szeretné kifejezni elismerését mindazért, amit a volt bajor miniszterelnök Magyarország és Bajorország együttműködéséért tett, és tesz a mai napig - mondta a köztársasági elnök, hozzáfűzve, Edmund Stoibernek hatalmas szerepe van abban is, hogy ez a kapcsolat a történelmi távlathoz méltóan szoros napjainkban is.

Felidézte: harminc évvel ezelőtt, 1989. november 10-én Edmund Stoiber egy bajor küldöttséggel érkezett Magyarországra, és Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum néhány nappal korábban megválasztott elnökével arról a közös reményről beszélgettek, hogy a német megosztottság felszámolása az európai megosztottság végét is jelentheti.

A Berlini Fal 

A Nyugat-Berlint Kelet-Berlintől és az egykori Német Demokratikus Köztársaság más területeitől elválasztó Berlini Falat 1961. augusztus 12-ről 13-ára virradó éjjel húzták fel a keletnémet hadserege egységei.

A Fal építése az 1961 nyarára már havi 30 ezer főre emelkedő keletnémet emigráns tömeg megállítását célozta.

Az eleinte drótkerítésből, majd megerősített vasbetonból álló fal 1989-es lebontásáig 268 esetben próbáltak a falon átjutva a Nyugat-Berlinbe menekülni keletnémet állampolgárok. Ennek során összesen 125 ember vesztette életét.

berlini fal

A falból az első téglát Magyarország ütötte ki, amikor 1989. szeptember 11-én megnyitotta a már régebb óta az országban tartózkodó keletnémet állampolgárok előtt az osztrák határt. Ezt követően Csehszlovákiában is egyre tarthatatlanabbá vált a helyzet, miután a Német Szövetségi Köztársaság prágai követségét elfoglalták a keletnémet menekültek, és a csehszlovák hatóságok erőteljes nyomás alá helyezték a keletnémet vezetést, hogy mielőbb oldják meg a problémát.

November 4-én Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtitkár berlini látogatása során egyértelművé tette, hogy a keletnémet vezetés nem odázhatja el a változtatást, azaz nem tarthatja továbbra is zárva a határokat. Gorbacsov látogatásával egyidőben félmilliós tömeg gyűlt össze Kelet-Berlin utcáin, és követelte a határok megnyitását.

A több felől érkező nyomásnak nem tudott ellenállni a keletnémet pártvezetés, és november 9-re kidolgozta az új utazási törvényt, amelyet televíziós sajtótájékoztatón ismertettek. Bár csak másnap akarták életbe léptetni a változtatásokat, a hírt meghallva olyan hatalmas tömeg gyűlt össze a határátkelőknél, hogy este 11 órára kikényszerítette a határ megnyitását. 

A Fal fizikai bontását néhány napon belül mindkét oldalról lelkes önkéntesek kezdték meg, de tényleges eltávolítására 1990. július 13. és november 30-a között került sor. Ezt követően mindössze hat rövidebb szakasz maradt meg, mementóként.