Meddig tarthat még a pénzbőség a piacokon?

Elemzések2019. nov 8.Szabó Anna

A világ legnagyobb jegybankjai kamatcsökkentő, illetve az alacsony kamatokat fenntartó monetáris politikával próbálják elkerülni a gazdasági növekedés lassulását: a Fedtől és az Európai Központi Banktól kezdve a japán jegybankig. Úgy tűnik, egyelőre kitart a pénzbőség. Jegybanki körkép.

Gyanúsan hasonló jelek mutatkoznak a világgazdaságban, mint a 2008-as világválság idején: az utolsó negyedév utoljára 11 évvel ezelőtt indult annyira rosszul az amerikai tőzsdén, mint idén.

Az újabb krachtól való félelem már régebb óta ott van a levegőben, ezért a korábban várt szigorítás helyett tovább folytatódnak a jegybankok lazítási programjai. 

Legutóbb a Bank of England elnöke, Mark Carney elnök jelezte, hogy a közeljövőben csökkentésre kerülhet sor. Kiemelte, hogy a korábban hangsúlyozott emeléseket folytatják, ha a globális gazdaság lassulása stabilizálódik, illetve, ha a Brexit egyezménnyel zárul. Ezek hiányában mérsékelni fogják az irányadó rátát. 

Érthető is az aggodalom, hiszen a világgazdaságban számos kedvezőtlen jel mutatkozik. A globális folyamatokra egyre nagyobb hatással lévő kínai gazdaság lassul, az eurózóna pedig évek óta rendre gyengébb növekedési adatokat mutat, mint az Egyesült Államok. A hosszú ideje zajló és folyamatosan újabb és újabb fordulatokat vevő amerikai-kínai kereskedelmi háború sem sok jót ígér. A helyzetet súlyosbítja a megegyezés nélküli Brexit fenyegetése.

Az OECD, az IMF, a Világbank és az Európai Bizottság idén egyaránt lefelé módosította a növekedésre vonatkozó prognózisokat, számunkra elsősorban az euróövezet mindössze egy százalék körüli növekedési kilátása jelenti a legnagyobb kockázatot.

Mindezek ismeretében nem teljesen érthetetlen a világ nagy jegybankjainak döntéssorozata, nevezetesen hogy a korábban várt és ígért szigorítás helyett újabb lazításra került és kerül sor. 

Jegybanki lazítások Ausztáliától Frankfurtig

Legutóbb október elsején az ausztrál jegybank (RBA) monetáris politikai döntéshozó testülete engedett 25 bázispontot az alapkamaton, amely így 0,75 százalékon áll most. Nem ezt volt a lazítás első lépése, hiszen idén nyáron, júniusban és júliusban egyaránt 25-25 bázispontos kamatvágásról döntöttek. Elemzői vélemények szerint jó eséllyel nem ez lesz az utolsó, hiszen a központi bank tisztségviselői jelezték, ha kell, tovább is lépnek. Piaci várakozások szerint erre a jövő év elején kerülhet sor. Az elemzők arra számítanak, akkor újabb 25 bázispontos csökkentéssel, 0,5 százalékon állhat meg a kamatvágási folyamat.

Az ausztrál lazítás szoros összefüggésben van a kínai gazdasági növekedési kilátások romlásával.

Az ausztrál lépést megelőzően, szeptember harmadik hetében a kínai jegybank döntött lazításról, amikor öt bázisponttal csökkentette a referencia-kamatlábat, így az 4,25 százalékról 4,2 százalékra mérséklődött. Bár korábban is utaltak jelek a lazításra, azt követően vált bizonyossá a változtatás, hogy Li Ko-csiang kínai miniszterelnök arról beszélt, nehéz lesz a növekedést hat százalék fölött tartani az országban.

Történik mindez annak ellenére, hogy több jegybankár is károsnak tartja a további lazítást Nyugat-Európában. A világ ugyanis tele van olcsó pénzzel, ami eddig sem nagyon talált magának helyet, ezért sokan úgy vélik, az újabb lazítás nem sokat segít a jelenlegi helyzetben, legfeljebb rövid távon jelenthet könnyebbséget. Az Európai Központi Bankban (EKB) például ádáz viták dúltak arról, mi is a teendő.

Észak-Dél konfliktus az EKB-ban, Trump - Fed konfliktus az USA-ban

A döntéshozó testület tagjai közül Jens Weidmann a Bundesbank elnöke, Klass Knot, a holland jegybank vezetője, az osztrák Robert Holzmann és az észt Madis Muller határozottan és nyilvánosan is ellenezték az eszközvásárlások újbóli megindítását, de Villeroy de Galhau, a francia jegybank kormányzójának is kétségei voltak a döntés helyességét illetően.

Ennek ellenére az EKB a piaci várakozásoknak megfelelően 10 bázisponttal, rekordalacsonyra, mínusz 0,50 százalékra vitte le a betéti rendelkezésre állás kamatlábát, és a nettó eszközvásárlási program újraindítása mellett döntött szeptember második hetében.

Az EKB éléről távozó Mario Draghi mandátumának értékelésekor a legtöbben az euró "megmentését" emelik ki az euróövezeti adósságválság kapcsán, az eszközvásárlási program azonban már sokkal megosztottabb az elemzők.

Az EKB döntése után nem volt kérdéses, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve (Fed) is hasonló lépésre szánja el magát. Alig egy héttel az európai döntést követően a szervezet monetáris politikai döntéshozó testülete, a nyíltpiaci bizottság (FOMC) 25 bázisponttal,1,75-2 százalékos sávba vágta vissza az irányadó rátát.

Elemzők úgy vélik, nem ez volt az utolsó lépése a folyamatnak, még további 25 bázispontos kamatvágás várható az idén.

Idén már lazított a Fed, hiszen július végén – bő egy évtized, 3878 nap után – 25 bázisponttal a 2-2,25 százalékos sávba eresztette a kamatot. Az akkori magyarázat szerint a kereskedelmi háború miatt nagyok a bizonytalanságok, s az amerikai gazdaság ugyan még növekszik, de már a lassulás jeleit mutatja. Ezen igyekeztek segíteni a kamatvágással.

Vállalati kötvényprogram a brit jegybanknál 

A Bank of England 2016 augusztusában, az akkor végrehajtott kamatcsökkentéssel együtt 435 milliárd fontra (164 ezer milliárd forintra) emelte a mennyiségi enyhítésre fordítható állampapír-vásárlási keretet az addig kihelyezett 375 milliárd fontról, és külön tízmilliárd fontos eszközvásárlási programot is meghirdetett befektetési besorolású - vagyis jó minőségű, alacsony hozamú - vállalati kötvényekre.

A szeptemberi kamatdöntéshez fűzött elemzésében a monetáris tanács kiemelte, hogy a Brexit bizonytalanságai továbbra is terhelik az üzleti beruházásokat, bár a recesszió elkerülhetőnek tűnik. 

A monetáris testület egyhangúlag szavazott a jelenlegi, 0,75 százalékos alapkamat fenntartására, és szintén egyhangú döntéssel változatlanul hagyta a gazdaságösztönző célú eszközvásárlási programok keretét is. Mark Carney jegybankelnök jelzése szerint várhatóan kamatcsökkentésre kerül sor még idén.

Negatív kamatok: Svájc, Japán

A piaci várakozásoknak megfelelően a svájci jegybank (SNB) monetáris tanácsa legutóbbi ülésén változatlanul hagyta az irányadó kamatokat. A 3 hónapos Libor referenciakamat célsávja 2015 januárja óta áll a mínusz 1,25 százalék és mínusz 0,25 százalék között. A látra szóló betétek kamata mínusz 0,75 százalék maradt.

A japán jegybank monetáris tanácsa legutóbbi kamatdöntő ülésén mínusz 0,1 százalékon hagyta a betéti rátát, az eszközvásárlási keretösszegét pedig 80 ezer milliárd jenen.

A jegybank közleménye szerint rendkívül alacsony szinten tartják a kamatokat jövő év tavaszáig a 2 százalékos inflációs cél elérésének érdekében.

Elemzői várakozások szerint a jegybank nem nyúl majd a kamatokhoz és október végén az eszközvásárlási keretprogram keretösszegét növelheti október végén. Az élénkítés oka, hogy a japán gazdaság növekedése 0,8 százalékra lassult a második negyedévben.