Havonta 30 százalékkal nő az e-cigik forgalma

Hírek2020. jún. 12.Növekedés.hu

A bizonyíthatóan dohányzás miatt bekövetkezett halálesetek száma 13 százalékkal csökkent ugyan a 2010 és 2017 közötti nyolc évben Magyarországon, a pozitív tendenciát azonban erősen árnyalja, hogy a fiatalok körében eközben drasztikusan emelkedik a nikotinfüggők aránya – derült ki a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság (Meta) online konferenciáján.

Még mindig nagyon sok, évente több mint 25 és fél ezer áldozatot követelnek Magyarországon a dohányzással összefüggő megbetegedések.

Ez ugyan 13 százalékkal kevesebb, mint 2010-ben volt, de hazánk még mindig a hatodik helyen áll a világranglistán azzal, hogy a nők 14, illetve a férfiak 28 százalékának ez a káros szenvedély okozza a vesztét.

Bakacs Márta, az Országos Gyógyszerészeti és ÉIelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) epidemiológusa a dohányzás társadalmi-gazdasági terheit vizsgáló kutatás előzetes eredményeit ismertetve azt is elmondta: a 2017-es adatok alapján már tudható, hogy

több mint 600 ezren szorultak orvosi ellátásra valamilyen dohányzáshoz köthető betegség miatt.

Ezek döntően légzőszervi megbetegedések voltak, de míg az ilyenek a nőknél 63, a férfiaknál „csak” 48 százalékot tettek ki, a keringési betegségek és a daganatok gyakoribbak voltak a férfiaknál. Az elemzésekből az is kiderült, hogy

bár csupán alig több mint félmillió betegről van szó, az ő gyógyításukra költik az egészségügyi ráfordítások egyötödét: az 1300 milliárd forintos összkiadásból 247 milliárdot.

Ezen belül a CT-kassza 21 százalékát, 5,4 milliárdot, a gyógyszerkiadás egyötödét, 96,4 milliárdot és a kórházi ellátásnak is majdnem a 20 százalékát, 109 milliárdot emésztettek fel a dohányzás egészségügyi következményei.

A kiadások visszafogására pedig egyelőre még hosszú távon sem sok esély van, mivel bár

a felnőttek körében csökkent a dohányosok száma, a fiatalok között egyre nő. A 15 és 24 év közöttiek körében 25-ről 39 százalékra emelkedett a nikotinfüggők aránya 2014 és 2019 között – ők a dohányipar elsődleges célpontjai, mert ez az az időszak, amikor a függőségek kialakulnak. Joó Tamás egészségügyi közgazdász szerint ebben a korosztályban jelenleg a füstmentes, hevített dohánytermékek tarolnak, miután a dohánygyárak sikeresen tüntetik fel ezeket a cigaretta „egészséges” alternatívájaként.

A félig cigi, félig e-cigi IQOS-t a Philip Morris hozta forgalomba. A dohányt tartalmazó rudakat a készülék nem elégeti, hanem 350 fokra hevíti.

Magyarországon ezek a füstmentes alkalmatosságok tavaly április óta érhetőek el legálisan, és már ez idő alatt is elképesztő népszerűsége tettek szert: havonta átlagosan 30 százalékkal nő a forgalmuk. E mögött nem csak a már említett sikeres promóció áll, hanem az a tény is, hogy jóllehet minden közgazdász egyetért abban, hogy az adó- és az áremelés a leghatékonyabb eszköz a dohányzás visszaszorítására, a hevített dohánytöltet csomagján átlagosan mindössze körülbelül 15 százalék a jövedékiadó-teher, szemben a hagyományos cigaretta dobozára eső nagyjából 56 százalékos adóval, miközben a fogyasztói árban nincs különbség.

Erre az új típusú dohánytermékre ráadásul nem vonatkozik a kis- és nagykereskedelmi árrés-szabályozás, itt egy

25 százalékos kiskereskedelmi árrést kalkulálva 38 százalékos árrés marad a nagykereskedőnél, ami 30 százalékkal több, mint a normál dohánytermékek esetében.

Óriási jövedékiadó-előnye van tehát ezeknek a termékeknek jelen pillanatban, és óriási jövedékiadó-kiesése az államkasszának – hangsúlyozta Joó Tamás. Ha ebben nem történik változás, és a jelenlegi ütemben nő a hevített dohánytermékek forgalma, elérve akár az évi 1,1 milliárd szálat is, akkor egy körülbelül 11 milliárd forintos jövedékiadó-bevétellel szemben a becsült nagykereskedelmi árréstömeg 27 milliárdra is rúghat.

Videók ajánlása vagy bármi