Hetedszerre is kamatot emelt az Európai Központi Bank

A döntés megegyezett az elemzői konszenzussal, amely 25 vagy 50 bázispontos emelést árazott a májusi ülésre. A jegybanki hitel kamata 3,75 százalék lett, az EKB lassított a kamatemelés eddigi tempóján.

- Az infláció túl régóta túl magas, és továbbra is sok a felfelé mutató kockázat a maginflációban. Az európai bizalmi indexek javultak, de a háború előtti szintnél még mindig gyengébbek - mondta Christine Lagarde, az EKB vezetője a kamatdöntés utáni sajtótájékoztatón.

A foglalkoztatás javul, és meghaladja a járvány előtti szintet, a munkanélküliségi ráta 6,5 százalék, az energiaválságon kezdünk túljutni. Lagarde utalást tett arra, hogy amíg szükséges, további szigorítás várható.

A monetáris politika elég szigorú lesz ahhoz, hogy leszorítsuk az inflációt a 2 százalékos szintre

- tette hozzá.

Az inflációs kockázatok közül kiemelte a háborút, amely drágítja az energia- és az élelmiszerárakat. 

A mérsékeltebb hitelezés és a lakossági fogyasztás, illetve a kereslet csökkenése ugyanakkor mérsékli az infláció ütemét. 

Az Európai Központi Bank alapkamat szintje (%)

Az euróövezetben az infláció 7 százalékra emelkedett áprilisban a márciusi 6,9 százalékról, miközben az euróövezet gazdasági növekedése gyakorlatilag stagnál, negyedéves összehasonlításban 0,1 százalékos bővülést regisztráltak.

Az EKB márciusi előrejelzése szerint idén 5,3 százalékos, jövőre 2,9 százalékos inflációval számolnak, ami 2025-ben mérséklődik 2,1 százalékra.

Éves összehasonlításban az euróövezeti GDP-bővülés 1,3 százalékra lassult a tavalyi negyedik negyedévi 1,8 százalékról.

Az első negyedévben a GDP minden uniós tagállamban nőtt éves összehasonlításban Németország kivételével, ahol 0,1 százalékkal csökkent.

Az infláció alakulása az euróövezetben (%, év/év)

A bankok a kamatemelésekkel párhuzamosan visszafogták a hitelezésüket, és szigorítottak a hitelezési feltételeken - derül ki az EKB friss felméréséből, amely szerint a a bankok 26 százaléka szigorított a hitelfelvételi kondíviókon. Ez a legnagyobb arány a 2011-es euróövezeti adósságválásg óta.

A magasabb kamatkörnyezet és a gazdasági növekedés lassulása miatt a hitelek iránti igény is csökkent, főként a vállalatok részéről.

A banki hitelezés emelkedése (év/év, %)

A munkanélküliségi arány ugyanakkor 6,5 százalékra mérséklődött, és a beszerzési menedzser indexek is némi javulást mutatnak a gazdasági kilátásokat illetően.

A GDP változása az euróövezetben (év/év,%, tradingeconomics)

A kamatemelésnél az infláció és a gazdasági növekedés mellett az amerikai középbankok körül kialakult bizalmi válságnak az európai bankrendszerre gyakorolt hatását is figyelembe kell venni, az egyes amerikai középbankokkal kapcsolatos félelmek ugyanis még nem oszlottak el.

Az alacsonyabb energiaárak és a javuló kilátások miatt azonban az euróövezet gazdasági hangulatindexe (Economic Sentiment Indicator, ESI) az előző havihoz képest 0,1 ponttal 99,3 pontra nőtt áprilisban.

A legnagyobb euróövezeti nemzetgazdaságok közül Spanyolországban nőtt a legnagyobb mértékben, míg Franciaországban csökkent a leginkább az index.