Hongkong ügye is hátráltatja a kínai-amerikai alkut

A hongkongi helyzettel kapcsolatban elfogadott törvény kötelezi az amerikai kormányt egy éves jelentés elkészítésére, amiben megvizsgálják, hogy Kína elég autonómiát biztosít-e a városnak, hogy megtarthassa a kiemelt kereskedelmi státuszát.

Ez kiemelt fontosságú, ugyanis ez a megkülönböztetés felmenti a washingtoni vámok alól Hongkongot.

A Szenátusban egynhangúlag elfogadott törvény a hongkongi alkotmány szabadságjogait megsértő egyének ellen szankciókat ír elő, ami a valóságban a kínai kormánynak szól, illetve felszólítja az amerikai kormányt, hogy ne tagadjon meg vízumkérelmeket hongkongiaktól, akik politikai letartóztatások áldozataivá váltak - írja a South China Daily Post.

A kínai külügyminisztérium szóvivője határozottan elítélte az amerikai törvényt a Reuters beszámolói szerint.

A "Hong Kong Human Rights and Democracy Act” ami a törvény hivatalos megnevezése komoly ellenkezést váltott Pekingben, ahol nem egy hónappal ezelőtt Hszi Csin-ping elnök még határozottabb fellépést ígért Hong Konggal szemben.

A törvény elfogadása érthetően komoly probléma elé állítja az amerikai elnököt, akinek egyre égetőbb a megegyezés Kínával - írja a CNBC. Egy első körös egyezség elvileg 2019 végére volt tervben, de Trumphoz közeli szakértők szerint ez most 2020-ra tolódhat, mivel az elfogadott törvény Kína érdekeit veszélyezteti.

Az USA-Kína közti megegyezés eltolódásának hírét az európai piacok is megszenvedték.

A megállapodás késésének hírére eséssel reagáltak a főbb tőzsdei mutatók. A londoni FTSE-100 mutató 0,33 százalékos, a frankfurti DAX-30 0,16 százalékos mínusszal, a párizsi CAC-40 mutató 0,22 százalékos csökkenéssel fejezte be a napot. Az euróövezeti vállalatok gyűjtőindexei közül az EuroStoxx50 0,11 százalékos veszteséggel zárta a kereskedést. A kedvezőtlen hangulatban a BUX 284,53 pontos, 0,65 százalékos csökkenéssel, 43 654,37 ponton zárt csütörtökön. A Mol kivételével a vezető részvények ára alig változott, az olajipari részvény árfolyama azonban csaknem 3 százalékkal gyengült.

Egyre világosabbá válik, hogy a Trump által indított kereskedelmi konfliktus egyre jobban terheli az amerikai gazdaságot, mivel ez a kínai exporttermékek legnagyobb felvevőhelye. Így egyre égetőbb az amerikai elnöknek a Pekinggel való megegyezés. Mivel Trump vesztésre áll, az újonnan elfogadott törvénycsomag diplomáciai hatása fejfájást okoz a Fehér Házban, még nagyobb politikai nyomást helyezve az elnökre és a kormányra - fogalmaz a lap.

Kína nem fogja hagyni, hogy bárki megingassa Hongkong stabil fejlődését, illetve az "egy ország, két rendszer" elvét - foglalt állást csütörtökön kiadott közleményében Vang Ji kínai külügyminiszter - tájékoztat az MTI.

Vang Ji William Cohen volt amerikai védelmi miniszterrel találkozott Pekingben, és a találkozón pedig ismertette Peking álláspontját arról a - hongkongi tiltakozókat támogató - amerikai törvényjavaslatról, amelyet a héten a washingtoni szenátus és a képviselőház is megszavazott. Ahhoz, hogy a javaslat törvénnyé váljon, már csupán az amerikai elnök aláírása szükséges.

A kínai külügyi tárca vezetője szerint a törvényjavaslat valódi célja, hogy Hongkongot káoszba, sőt egyenesen pusztulásba sodorja.

Amellett, hogy a javaslattal beavatkozik Kína belügyeibe, Washington súlyos károkat is okoz a hongkongiak alapvető érdekeit illetően - vélekedik Vang.

Hongkongban ban immár csaknem fél éve zajlik az a tüntetéshullám, melyet egy azóta visszavont, a kiadatási törvény módosítását célzó tervezet váltott ki, mára azonban a várost irányító, Peking-párti kormányzattal szembeni általános tiltakozássá alakult. 

Hongkong 1997-ben tért vissza Kínához a brit gyarmati uralom alól, és az "egy ország, két rendszer" elve alatt különleges jogokkal bír. A Nagy-Britanniával 1997-ben között megállapodás szerint Kína 50 évre magas szintű autonómiát garantált Hongkongnak, ám az ott lakók közül sokan úgy érzik, Peking egyre növeli befolyását a városban.