Így alakultak az Erste Csoport első negyedéves számai

Hírek2020. ápr 30.Növekedés.hu

Az első negyedévben az Erste Csoport nettó kamatbevétele – elsősorban a cseh és az osztrák, de a román leányvállalatoknak is köszönhetően – 1229,0 millió euróra nőtt (5,9 százalékkal a 2019. évi első negyedévben elért 1160,9 millió euróról). A nettó díj- és jutalékbevétel 504,2 millió euróra emelkedett (3,4 százalékkal 487,7 millió euróról), főként az értékpapír-üzletágból, de a biztosítási ügyletekből és a vagyonkezelésből származó díjbevételek növekedése folytán - olvasható a pénzintézet közleményében.

Az eredménykimutatásban a 2020. január-márciusi adatokat a 2019. január-márciusi eredményekkel vetették össze, a mérleg tételeinél pedig a 2020. március 31-i adatokat a 2019. december 31-i pozíciókkal.

Jóllehet a kereskedési tevékenység nettó eredménye jelentős mértékben csökkenve -157,4 millió euró lett (szemben az előző évi 153,3 millió euróval), a piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök nyeresége/vesztesége 37,5 millió euróra nőtt (-77,1 millió euróról).

Mindkét tétel alakulását a koronavírus-járvány kitörése miatt megnövekedett piaci volatilitás nyomán fellépő átértékelési hatások befolyásolták. A működési bevétel 1633,0 millió euróra mérséklődött (-6,1 százalékkal 1771,7 millió euróról). Az általános igazgatási költségek enyhe visszaesés után 1111,2 millió eurót tettek ki (0,4 százalékkal csökkentek 1115,6 millió euróról), elsősorban a 630,0 millió euróra növekvő személyi ráfordítások miatt (1,3 százalékkal 621,9 millió euróról), míg az egyéb igazgatási költségek 344,8 millió euróra estek vissza (-3,8 százalékkal 358,3 millió euróról). Az egyéb igazgatási költségek magunkba foglalják betétbiztosítási alapokba fizetendő hozzájárulások szinte a teljes 2020. évi összegét 88,3 millió euró értékben (az előző évi 87,5 millió euróval szemben). Az amortizáció és értékcsökkenés 136,5 millió eurót tett ki (135,4 millió euró után). Összességében a működési eredmény 551,7 millió euróra mérséklődött (-15,9 százalékkal 656,0 millió euróról). A költség/bevétel ráta 66,8 százalékra nőtt (63,0 százalékról).

A nettó céltartalék-képzés miatt a pénzügyi eszközökre elszámolt nettó értékvesztés -61,7 millió euró lett, vagyis az átlagos bruttó ügyfélhitelek állományának arányában 15 bázispontot tett ki (szemben az előző évi 35,8 millió euró nettó visszaírással és -3 bázisponttal). A hitelekhez, valamint az egyéb kötelezettségekhez és nyújtott garanciákhoz kötődő céltartalékképzés főként Ausztriában és Csehországban nőtt, míg pozitív hatást jelentett a már korábban leírt hiteleken realizált megtérülés Romániában. Az idei első negyedévben a koronavírushoz kapcsolódó céltartalékolás egyelőre csekély mértékűnek mondható és jórészt szakértői becsléseken alapult, ugyanakkor nem tartalmaz céltartalékot a makrogazdasági kilátások várható romlásával összefüggésben. A nem teljesítő hitelek aránya tovább javult, a bruttó ügyfélhitelek 2,4 százalékát tette (a tavalyi 2,5 százalék után). Az NPL-fedezeti ráta 80,9 százalékra nőtt (77,1 százalékról).

Az egyéb működési eredmény -127,6 millió euró lett (a tavalyi -131,1 millió euró után). A szanálási alapokba fizetendő éves hozzájárulás 84,0 millió euróra emelkedett (78,0 millió euróról) főleg a csehországi és a szlovákiai adó mértékének növekedése miatt. A bankadók és tranzakciós illetékek 49,9 millió euróra nőttek (38,8 millió euróról), főleg annak tulajdoníthatóan, hogy a szlovákiai bankadó kétszeresére, 8,0 millió euróról 16,9 millió euróra nőtt miután a 2019-ben elfogadott törvénymódosítás 2020. január 1-től hatályba lépett. A magyarországi bankadó a 2020-as pénzügyi évben 14,2 millió eurót tesz ki (az előző évi 12,5 millió euró után). 

Romániában jelentkező egyszeri hatások miatt a bevételt terhelő adók 103,0 millió euróra növekedtek (95,5 millió euróról). A kisebbségi részesedések utáni nyereség 23,0 millió euróra mérséklődött (89,3 millió euróról) a takarékpénztárak hozzájárulásában bekövetkezett jelentős visszaesés miatt. Az anyavállalatra jutó nettó eredmény 235,3 millió eurót tett ki (-37,6 százalék az előző 377,0 millió euróhoz képest).

A bankcsoport saját tőkéje – a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva – 19,1 milliárd euróra nőtt (19,0 milliárd euróról). A szabályozói levonásokat és a CRR szerinti kiigazítást követően az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges) 15,8 milliárd eurót tett ki (16,3 milliárd euróhoz képest), a bankcsoport szavatoló tőkéje (végleges) 21,3 milliárd euró lett (22,0 milliárd euróval szemben). Jóllehet az első negyedévi nyereség nem szerepel az adatokban, a kockázati költségek levonása megtörtént. Az összes kockázati kitettség, azaz a kockázattal súlyozott eszközök volumene – ideértve a hitelezési, a piaci és a működési kockázatokat, végleges CRR szerint – az első negyedévben 120,5 milliárd euróra nőtt. (118,6 milliárd euróról). Az elsődleges Tier-1 tőkeráta (CET1, végleges) 13,1 százalékon állt (a tavalyi 13,7 százalék után), a teljes tőkeráta pedig 17,7 százalék lett (az előző évi 18,5 százalék után).

A bankcsoport mérlegfőösszege 262,9 milliárd euróra nőtt 245,7 milliárd euróról. Eszközoldalon a készpénz- és pénzeszközök 23,0 milliárd euróra emelkedtek (10,7 milliárd euróról), ugyanakkor a hitelintézeteknek nyújtott hitelek és más kintlévőségek állománya 24,3 milliárd euróra nőtt (23,1 milliárd euróról).

Az ügyfeleknek nyújtott hitelek és követelések állománya 161,1 milliárd euróra nőtt (0,5 százalékkal 160,3 milliárd euróról). Forrásoldalon a hitelintézetek által elhelyezett betétek 20,7 milliárd euróra bővültek (13,1 milliárd euróról), az ügyfélbetétek állománya pedig ismét nőtt – leginkább Csehországban és Ausztriában – így 182,2 milliárd eurót tett ki (+4,8 százalék 173,8 milliárd euróról). A hitel/betét ráta 88,4 százalékon állt (az előző évi 92,2 százalék után).

KILÁTÁSOK

A 2019-es éves és negyedik negyedéves pénzügyi beszámoló 2020. február 28-i megjelenése óta a világgazdasági kilátások jelentősen romlottak. A gazdaság teljesítménye az Erste Csoport pénzügyi eredményeinek egyik alappillérei, így ez a fejlemény várhatóan jelentős, ám egyelőre nem számszerűsíthető módon rontja a bank jövedelmezőségét. A makrogazdasági visszaesés és az alacsonyabb profitabilitás egyaránt annak következménye, hogy a kormányok világszerte különböző fokú társadalmi és gazdasági korlátozásokat vezettek be a koronavírus terjedésének megakadályozása érdekében. Az elszigetelési stratégia elsődleges célja az egészségügyi ellátó rendszerre várható terhelés görbéjének ellaposítása volt, ugyanakkor jelentős és kézzel fogható járulékos veszteségeket is okozott, például a gazdasági aktivitás csökkenését, növekvő munkanélküliséget, és a világ részvénypiacainak zuhanását.

A károk enyhítése érdekében a kormányok, központi bankok és szabályozó hatóságok számos intézkedést vezettek be, például hitelfizetési moratóriumot, hitelgarancia-programokat, közvetlen pénzinjekciót a válság sújtotta iparágak és fogyasztók számára, adó- és járulékkedvezményt, valamint adó- és járulékfizetési halasztást, továbbá likviditási injekciót, a hitelfedezeti kondíciók lazítását, kamatcsökkentést, mennyiségi lazítást állam- és vállalati kötvényfelvásárláson keresztül, lazább tőkekövetelményeket, valamint a hitelmoratórium és a hitelezési garanciák nyomán az IFRS9 alkalmazásának ésszerűsítését, továbbá a munkaerőpiacot támogató intézkedéseket is hoztak, például rövidtávú foglalkoztatási programokat indítottak.

Mindezen intézkedések és az átfogó korlátozások feloldásának első óvatos – például cseh és osztrák – kísérletei dacára a várakozások szerint 2020-ban a világ reál-GDP-je a második világháború óta a legnagyobb mértékű visszaesést szenvedi el. Ausztriában és Kelet-Közép-Európában a jelenlegi becslések 4,2 és 7,5 százalék közé teszik a reál-GDP zsugorodásának idei mértékét, ami szintén negatív hatással jár az eredménykimutatás fő soraira, valamint az eszközminőségre, és a tőkehelyzetre is.

Tételesen a nettó kamatbevétel visszaesése valószínűsíthető 2020-ban a Csehországban, Romániában és Szerbiában a végrehajtott jelentős kamatcsökkentések, az állami garanciával támogatott tranzakciók csökkenő marzsa miatt átalakuló üzleti portfólió, valamint a negatív devizahatások elegye miatt.

A díj- és jutalékbevétel várhatóan csökken a gyengébb gazdasági teljesítmény miatt, ami a pénzforgalmi díjak mérséklődését és az értékpapír-üzletág díjbevételének csökkenését hozza. A nettó kereskedési és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredményének visszaesése már a koronavírus megjelenését megelőzően is valószínűsíthető volt miután 2019-ben jelentős nyereséget számoltak el az átértékeléseken. Mindent összevetve, a működési bevétel valószínűleg mérséklődni fog 2020-ban.

Az év elején azzal számoltunk, hogy a működési költségek nőni fognak idén, ám vélhetően csökkenni fognak az utazási kiadások visszaesése, valamint a hatékonysági megtakarítások és a pozitív devizahatások nyomán - áll a közleményben. Ennek ellenére a működési eredmény a várakozások szerint 2020-ban alacsonyabb szinten lesz, mint 2019-ben, és a költség/bevétel ráta is romlik. A fekete ló az idén és az azt követő időszakban a kockázati költségek alakulása.

A vállalati politikának megfelelően az Erste Csoport vezetése annyi kockázati költséget igyekszik „megelőlegezni” 2020-ban, amennyi csak igazoltnak tűnik a makrogazdasági tényadatok és előrejelzések, a vállalati besorolások alakulása, valamint a portfólió-értékelés alapján. Ennek megfelelően a kockázati költségek jelentős emelkedésére kell számítani 2020-ban.

A jelenleg a legvalószínűbbnek tűnő, hat hónapos V-alakú lefolyást jósoló forgatókönyv szerint a kockázati költségek 2020-ban a bruttó ügyfélhitelekhez képest 50-80 bázisponton alakulhatnak. Amennyiben nem jelentkeznek goodwill-leírások, az egyéb működési eredmény várhatóan javul 2020-ban, mivel a tavalyi év tényadatát jelentős egyszeri hatások befolyásolták negatív irányban.

Az adóráta minden valószínűség szerint emelkedni fog, mivel az alacsony adóteherrel rendelkező országokban a nyereségesség visszaesése várható. A kisebbségi eredmények szintén visszaesnek, mivel a takarékbankok nyereségessége is vélhetően csökken. Összességében 2020-ban a nettó nyereség jelentős mértékű mérséklődésére kell számítani.

Az Erste Group részvényenként 1,5 eurót határozott meg a 2019. évi osztalékfizetés gyanánt. 2020 márciusának végén az Erste Csoport bejelentette, hogy az éves közgyűlést és az osztalékfizetésre vonatkozó döntését 2020 negyedik negyedévére halasztja, mivel akkor már nagyobb rálátással rendelkezik a koronavírus-járvánnyal összefüggő gazdasági következményekre és tényeken alapuló döntést tud hozni az osztalékfizetéssel kapcsolatban. Az Erste Csoport igazgatóságának szilárd elhatározása, hogy osztalékfizetés történjen 2019-re, amelynek mértékét azonban a döntés idején érvényes gazdasági realitások határozzák majd meg. A végső döntés meghozatalában igyekszünk megtartani az egyensúlyt a szabályozói ajánlások, valamint annak elsődlegessége között, hogy megőrizzük a befektetői bizalmat kifejezetten az Erste Csoport és általánosságban a tőkepiacok iránt, emellett törekszünk az összes eszközosztály egyenlő elbánásának biztosítására - olvasható a közleményben.

Bernhard Spalt, az Erste Group Bank AG vezérigazgatója elmondta:

„A most is zajló globális válság mindnyájunkat – egyéneket és családokat, de ugyanúgy az országokat és régiókat, munkavállalókat és vállalatokat – olyan kihívások elé állít, amelyeket pár héttel ezelőtt sem tudtunk volna még elképzelni.

Ami egészségügyi válságnak indult, példátlan gazdasági válság lett, miután a szükséges korlátozások a keresletet és a kínálatot egyaránt visszafojtották a világ minden piacán. Nincs útmutató arra, hogyan kell megküzdeni egy ilyen helyzettel, csak a józan eszünkre hagyatkozhatunk. Egyetlen ország, régió, vagy szektor sem mentesül a világjárvány hatásai alól – most valóban együtt vagyunk ebben mindnyájan.

A mostanihoz hasonló világválság sosem jön jókor. Ám az elmúlt években a kelet-közép-európai országok elvégezték a makrogazdasági házi feladatukat. Ennek eredményeként a régió ma sokkal jobb helyzetben néz szembe a koronavírus-krízis gazdasági visszaesésével, mint egy évtizede a pénzügyi válság idején.

Az Erste Csoportot is szilárd pozícióban éri el a válság. Erősen feltőkésített pénzügyi csoport vagyunk, amelynek üzleti modellje bizonyított, hitelállományunk kiegyensúlyozott, az eszközminőségünk kiváló. Abban, hogy segítsünk ügyfeleinknek reagálni a válságra, nagyban támaszkodhatunk erős helyzetben lévő, még mindig Európa növekedési régiójának számító térségben működő leánybankjainkra, és digitális banki platformunk, a George biztosította versenyelőnyre, valamint kiváló likviditási helyzetünkre.

Ne legyenek kétségeink: komoly kihívásokat rejtő év áll előttünk. De ne legyen kétséges az Erste elkötelezettsége sem abban, hogy átsegítse ügyfeleit ezen a nehéz időszakon. Tesszük ezt például a hitelmoratórium és az államilag garantált hitelek igénylésének egyszerűsítésével, az egyéni tanácsadások számtalan alkalmával, valamint az egyes kormányokkal, szabályozó hatóságokkal és minden más érintettel folytatott hatékony együttműködés segítségével. Tesszük ezt azért, mert rendkívül elkötelezettek vagyunk a térség iránt, valamint hiszünk az itt élő emberekben és az itt működő vállalkozásokban. Hiszünk abban a képességükben, hogy át tudják vészelni ezt az időszakot és hiszünk a válság utáni, ígéretes jövőjükben”.