Ijesztő dolgok történnek az európai időjárásban

Joggal érezhettük júliusban, hogy az időjárás a feje tetejére állt, hiszen szinte naponta megdől egy újabb rekord. Összegyűjtöttük a legkirívóbb európai adatokat.

A kifejezetten hűvös nyarairól ismert Norvégiában például 35.6 fokot mértek, azaz melegebb volt mint a mediterrán klímáról híres Görögországban.

• Olaszországban számos helyen 40 fokot mértek és van ahol jelenleg is 50 fokos hőség uralkodik.
• Németországban három napon keresztül volt 40 fok feletti forróság, és két nap alatt kétszer dőlt meg a melegrekord. Az új történelmi csúcs 42.6 fok. Esőből kevesebb esett, mint a sokévi átlag, míg a napsütéses órák száma 13 százalékkal több volt a megszokottnál.
• A franciákat sem kímélte a kánikula: Párizsban 41 fokkal dőlt meg az eddig rekord (júniusban az ország délkeleti részén elképesztő 45.9 fokos abszolút csúcsot mértek).
• Belgiumban 40, Hollandiában 39.1 fok volt és ezzel mindkét országban megdőlt a melegrekord.
• Lengyelországban a szárazság okoz gondokat, a Visztula vízszintje még soha nem volt olyan alacsony mint július végén.
• Izlandon is melegebb volt a július, mint ahogy azt megszokhattuk, 20 fok körül mozgott a hőmérséklet. 
• Az Országos Meterológiai Szolgálat adatai alapján Magyarországon a július hűvesebb volt a megszokottnál, de 2019 júniusa volt az eddigi legmelegebb június, mióta 1901-ben elkezdték a méréseket.

Égszakadás, földindulás

A magas hőmérséklet és az aszály rengeteg helyen problémákat okoz. Németországban például le kellett állítani egy atomerőművet, ugyanis a reaktor hűtéséhez használt folyóvíz olyan meleg volt, hogy az élővilágot veszélyeztette volna a meleg víz visszaforgatása.

A pusztító erdőtüzek is egyre gyakoribbá váltak. Két hete Horvátországban egy fesztivált kellett kiüríteni Pag szigetén, majd néhány nappal később a Šibenik tartomány lángolt. Mindeközben Oroszországban több régióban rendkívüli állapotot hirdettek, mivel 3 millió hektáros területen ég a növényzet. 

Mi magyarok a hatalmas felhőszakadásokról tudnánk mesélni.

Az elmúlt hónapban több olyan jégesővel és viharos széllel kisért vihar csapott le a semmiből, amelyek óriási károkat okoztak.

A néhány napja Európán átvonuló viharzóna halálos áldozatokat is követelt Észak-Olaszországban. Ausztriában a sárlavinák miatt zártak le utakat, míg több európai nagyvárosban közlekedési káosz tört ki a hatalmas esőzések miatt.

Magyarország sem kivétel

Arról már hallhattunk korábban, hogy a bolygónk északi területe kétszer olyan gyorsan melegszik, mint a világátlag. Emiatt mértek például Alaszkában az átlagosnál kétszer magasabb hőmérsékletet.

Sajnos ijesztő adatokért nem kell ilyen messzire mennünk, ugyanis a Kárpát-medence is a súlyosan érintett területek közé tartozik.

- olvashatjuk a Greenpeace Magyarország blogján, ahol azt is kiemelték, hogy az extrém magas hőmérsékletért a klímaváltozás a felelős, amelyet az üvegházhatású gázok kibocsátása okoz.

Hogy mi vár ránk? Hőhullámok, aszály, hosszú esőzések és tomboló viharok. Az időjárási szélsőségek a mezőgazdaságra hatnak főként, amely az élelmiszer termelés csökkenését jelentheti számunkra. Emellett számítanunk kell trópusi betegségek felbukkanására is.

A környezetvédelemmel foglalkozó szervezetek arra buzdítanak, hogy cselekedjünk helyi és globális szinten is. A klímaváltozás negatív hatásai ellen úgy védekezhetünk, ha csökkentjük a kiváltó okokat.

Az első lépések mindig kicsiben kezdődnek, ehhez pedig számos helyen találhatunk segítséget, többet közt a Greenpeace, a WWF vagy a ZöldCivil weboldalán.