IMF: Rekordszinten a bizonytalanságérzet

A Világjárvány Bizonytalansági Indexet 1996-ig visszamenőleg és 143 ország esetében nézték végig. Az indexet az alapján számolják ki, hogy az Economist Intelligence Unit országjelentéseiben hányszor említik a bizonytalanságot olyan szókapcsolatokban, amelyek a járvánnyal együtt fordulnak elő. 

Az IMF blogjában megjelent kutatás igazolta azt a sejtést, hogy a gazdasági bizonytalanság mérőszáma most sokkal magasabb, mint a korábbi járványok idején. Március 31-én az index értéke háromszorosa volt a 2002-2003-as évek SARS-járványa (súlyos akut légzőszervi szindróma- severe acute respiratory syndrome) idején tapasztaltnak, és húszszorosa az eboláénak.

Világjárványok idején tapasztalt bizonytalansági index 

Az ázsiai influenza, a sertés- és madárinfluenza vagy a közel-keleti légúti koronavírus (MERS) járvány is – mondhatni – elenyésző aggodalmat váltott ki a világban az új koronavírushoz képest. 

Az index először a járvány kiindulópontjául szolgáló Kínában ugrott meg, de a fertőzés terjedésével más országokban – így Franciaország, Németország, Irán, Olaszország, Spanyolország, Svájc, Nagy-Britannia és az Egyesült Államok – is egyre jobban nőtt.

Általában a fejlett és a feltörekvő országokban a legmagasabb a bizonytalansági faktor, a legszegényebb országokban alacsonyan marad az értéke.

A mutatót legközelebb júliusban frissítik, és a szerzők szerint értéke várhatóan tovább nő, mert nem valószínű, hogy nyáron eltűnik a SARS-Cov2 névre keresztelt vírus. Az Európai Unió járványügyi és betegségmegelőzési központja legalábbis arról számolt be, nincs bizonyíték arra, hogy a koronavírus évszakhoz kötött. A vírus még olyan, trópusi éghajlattal rendelkező országban is gyorsan terjedt, mint Szingapúr.