ÍRÁST VÁLT EGY ORSZÁG - NEM IS OLCSÓ MULATSÁG

Hírek2018. máj. 3.Növekedés.hu

Nemrég arról írtunk, hogy az országok néha megváltoztatják nevüket, de nem ez az egyetlen, amin módosítanak. Időnként az általuk használt ábécét is megváltoztatják, leggyakrabban a latinra térnek át egy másik fajtáról, különböző okokból. Most Kazahsztán van soron, nem is egyszerű a művelet, és meglehetősen költséges.

Birodalmi múlt

Kazahsztán fiatal ország: 1992 eleje, a Szovjetunió felbomlása óta ténylegesen független. A 200 éves orosz uralom után már nem is volt etnikailag egységes az ország: sok orosz él ott, valamint más nemzetiségek is. A nyelvi helyzet pedig még bonyolultabb volt: szinte mindenki az oroszt, a hatalmas birodalom nyelvét használta, hisz ez volt a legegyszerűbb és legpraktikusabb. Így érthető, hogy a cirill ábécé terjedt el, és a kazah nyelvben is meghonosították azt.

Török minta

A Szovjetunió felbomlása után több utódállam is szabadulni igyekezett a cirill ábécétől, mintegy a gyarmati uralom jelképétől. Azokban az országokban, ahol nem volt jelentősebb orosz kisebbség, ez nem is okozott gondot: több, a török nyelvcsaládba tartozó nyelvet beszélő utódállam is, mint Azerbajdzsán és Üzbegisztán, rögtön áttértek a latin írásra, és erre már csak azért is késztetést éreztek, mivel a rokon nyelvet beszélő Törökország 1928-ban az arab írásmódról tért át a latinra. Ott kétségkívül annyiban könnyebb volt a helyzet, hogy a lakosság nagy része még írástudatlan volt, ezért Kemál Atatürk rendszere már a latin ábécét tanította meg a népességnek.

Elő szokott fordulni

Nem példátlan egyébként az ilyen változtatás máshol sem: az eleve latin nyelvű Románia a 19. század közepéig a cirill ábécét használta, mivel a szláv ortodox egyházhoz tartozott, és az írásbeliséget kezdetben kizárólag az egyház határozta meg és terjesztette. A 19. század elejétől azonban a legtöbb nemzet nyelvében megjelent a nyelvújítás (ahogy nálunk is). A román nyelvújítás eleve alapos átrendezést jelentett: sok szláv és egyéb (görög, török) eredetű szót franciára vagy olaszra cseréltek, egyúttal bevezették a latin ábécét. Van olyan ország, ahol egyenesen új (illetve csak az ókorban létező) írásmódot honosítottak meg: Izrael. Itt a cirill írásmódot ismerő orosz, a latin írásmódot ismerő közép-európai és az arab írást ismerő közel-keleti bevándorlóknak egyaránt egy új, szokatlan írásmódra kellett áttérniük. Kétségtelen, hogy emellett a latin írást is megtanulja mindenki, hisz a világ fejlett részével való kommunikációhoz óhatatlanul szükség van erre, és ez a trend mindenhol máshol is jelentkezik: az angol világnyelvvé válása miatt sehol nem kerülhető meg a helyi mellett a latin ábécé megtanulása.

Most jött el az ideje

Visszatérve Kazahsztánra: a helyzet annyiból bonyolultabb (és ezért nem is váltottak korábban): mert nem csak, hogy sok orosz él az országban, hanem az orosz nyelv rendkívül elterjedt is volt. A 2016-os népszámlálás szerint a népesség kétharmada kazah, 20 százaléka orosz, a többiek egyéb nemzetiségűnek vallják magukat, de 94 százalék vallja magát oroszul hibátlanul beszélőnek, míg a kazahot 74 százalék beszéli anyanyelvi szinten. Ez már önmagában komoly változás a szovjet korszakhoz képest, mivel az elmúlt 26 évben felnőtt korosztályokat az ország nagy részén már kazah nyelvű iskolákban tanították, ezért körükben már elsődleges a kazah nyelv. Ugyanakkor egy üzletben, hivatalban még sokszor elengedhetetlen az orosztudás, mivel az idősebb korosztályból sokan nem tudnak megfelelően kazahul.
A fiatalabb korosztályok körében meg is nőtt az ábécéváltás népszerűsége, talán ezért is most érett meg a döntés: a 18-25 év közöttiek 47 százaléka támogatta a cserét 2007-ben, ez az arány viszont már 80 százalékra ugrott körükben 2016-ra.

Költségek

A folyamat nem lesz gyors: a teljes átállásnak 2025-ig kell megtörténnie. Ennek költsége a kormány szerint várhatóan 665 millió dollár lesz, más becslések szerint elérheti az egymilliárdot is. Az összeg nagyobb része oktatásra és tankönyvek kiadására fog menni. Első lépésként az iskolai előkészítőkön és az általános iskolák első osztályaiban kezdik meg az új ábécé tanítását. Ehhez sokszor még a tanároknak is továbbképzésre van szükség: havonta egy napot szánnak majd erre. A diákok a várakozások szerint hamar át fognak állni, különösen a felsőbb osztályokban, ahol már tanulnak angolt vagy más nyugati nyelvet, így ismert már a latin ábécé. Komolyabb költségek fognak jelentkezni az informatikai szektorban: a számítógépes programokat, alkalmazásokat és szövegeket át kell írni. Egy új billentyűzetet nem nagy ügy az asztali számítógépekhez csatlakoztatni, a laptopok viszont cserére szorulnak. Ezek után jön majd a hivatalos dokumentumok, útlevelek, személyi igazolványok és hasonlók cseréje, végül az állami szervek teljes dokumentációjának átalakítása.

Előnyök

Sokan úgy gondolják, hogy az ábécécsere a nemzeti identitás erősítésén, a szovjet múlttól való távolodáson kívül közvetlenen haszonnal is jár majd: a nyugati világgal folytatott gazdasági, kereskedelmi kapcsolatokat egyszerűsíti, komolyabb kulturális köteléket alakít ki.
Kétségtelen, hogy ez Törökországban is így volt: Atatürk alatt az ország sokkal nyitottabb, világibb, sőt európaibb lett. Fellegi Tamás