Tragédiát okozhat, ha a sertéspestis letarolja az országot

Hírek2018. máj 5.Növekedés.hu

Romba döntheti a hazai sertésállomány látványos növelését célzó sertésstratégiai terveket, hogy Magyarországon is megjelent az afrikai sertéspestis (ASP) vírusa. Egyes becslések szerint rövid időn belül akár 1,0-1,2 millió hízó is eladhatatlanná válhat, ez pedig állománybővülés helyett a felvásárlási árak csökkenéséhez vezethet, az ágazati vállalkozásoknak pedig milliárdos veszteségeket okozhat. Sokként érheti a hazai sertésszektort, hogy immár öt, Heves megyében elhullott vaddisznóban is kimutatta az afrikai sertéspestist a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Ezzel beigazolódott, hogy a vírust nem lehetett „megállítani” az ukrán-magyar, illetve a román-magyar határon, ahol a fertőzés behurcolása a leginkább fenyegetett. Az agrártárca nyilatkozatai szerint a vírus határon áthozott, majd „felelőtlenül eldobott” állati eredetű élelmiszerrel kerülhetett be az országba, de a kórokozót magyarországi területre átsegíthették fertőzött vaddisznók is, amelyek a betegség terjesztésében a legnagyobb szerepet játszhatják. A Nébih az ASP-s esetek nyomán különlegesen ellenőrzött területet jelölt ki, illetve meghatározta a házi sertésekre és a vaddisznókra vonatkozó speciális előírásokat is. Bár a vírus haszonállattartó telepeken egyelőre nem bukkant fel, számos ország máris kitiltotta saját piacáról a magyar sertéstermékeket. Eddig Szerbia, Japán, Tajvan, Szingapúr, Dél-Korea, Belarusz, Dél-Afrika és Ukrajna hozott korlátozó intézkedéseket, de a várakozások szerint további országok is hasonlóan dönthetnek. Ha a kórokozó a sertéstelepeken is megjelenik, a magyar sertéstermékek kivitele rövid idő alatt akár 60-70 százalékkal is csökkenhet az újabb sorozatos exporttiltások miatt. Ez azt jelentené, hogy a hazai sertésállomány 30-40 százaléka eladhatatlanná válna, ami 1,0-1,2 millió hízót tenne feleslegessé. A kiviteli visszaesés és a hirtelen bekövetkező „túltermelés” a sertésárak zuhanásával járna, amely az ágazati vállalkozásoknak rendkívül komoly, milliárdos veszteségeket okozna. Ma e forgatókönyv nagyon is valószínűnek tűnik, miközben nem látszanak a várható állategészségügyi és gazdasági károk mérséklésére alkalmas szabályozási és pénzügyi eszközök. Ráadásul kárba veszhetnek azok a kormányzati és ágazati erőfeszítések is, amelyek a sertésszektor fellendítésére és fejlesztésére irányultak az elmúlt években. Magyarországon 2012 óta létezik hivatalos sertésstratégia, amely egyik legfontosabb célként a sertésállomány növelését jelölte meg. A dokumentum belátható időn belül legalább 6 millió sertés elérését irányozta elő, de az állatlétszám folyamatos növekedés helyett hullámzóan változott az utóbbi időszakban, és a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly decemberben is csak 2,8-2,9 millió között mozgott.  A stratégia teljesítéséhez tehát a mai állományt meg kellene duplázni, de a sertéspestis megjelenésével az várható, hogy a sertésszám kritikus szintre és történelmi mélypontra süllyed, ha a vírus a sertéstelepeken is felbukkan. A közelmúltbeli kormányzati intézkedések több tízmilliárd forintnyi úgynevezett állatjóléti támogatással és például 5 százalékos áfakulcs bevezetésével is igyekeztek erősíteni az ágazatot, amelynek azonban most azzal is szembe kell néznie, hogy belpiaca is zsugorodhat. Kérdéses ugyanis, mennyire sikerül megnyugtatni a hazai fogyasztókat arról, hogy az ASP vírusa az emberre nem veszélyes, hanem gazdasági értelemben okozhat beláthatatlan károkat, mivel ellene nincsenek hatékony vakcinák és más állategészségügyi készítmények, így a megbetegített állatokat kíméletlenül elpusztítja. Éppen a gazdasági veszélyekkel magyarázható, hogy Európában valóságos pánik kezd kibontakozni a sertéspestis terjedése miatt. A lengyel kormány például nemrég jelentette be, hogy 1200 kilométer hosszan kíván vadkerítést létesíteni keleti határainál, Dánia pedig elővigyázatosságból német határát akarja ily módon lezárni. Az elmúlt hónapokban Magyarországon is felmerült, hogy a vaddisznók távoltartására úgynevezett elektromos és szagkerítést kellene építeni az ukrán-magyar és a román-magyar határon, de az agrártárca végül elvetette az ötletet. Mivel a vírus már bejutott az országba, ma inkább az a legfogósabb kérdés, hogy elterjedése megfékezhető-e, illetve van-e esély arra, hogy a mentességi státust rövid időn belül visszaszerezzük.

 I. O. 

SIKERSZTORIK
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Így osztja be idejét a világ leggazdagabb embere
Jeff Bezos szerint szükség van nagy ívű, hosszú távú víziókra, azonban időnk, energiánk túlnyomó részét rövid távú, 2-3 évre vonatkozó célkitűzésekre kell összpontosítani.
Siker2019. márc 17.
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
100 éve nem volt ekkora vagyonuk az amerikai ultragazdagoknak
Ijesztő: ilyen arányokra utoljára az 1920-as évek végén, még a nagy gazdasági világválság kitörése előtt volt példa.
Pénzügyek2019. feb 26.
Ezek a legkedveltebb nászutas célpontok
A rangsor első helyére a görögországi Santorini került, nem véletlenül, hiszen a lenyűgöző kék-fehér épületeiről híres vulkanikus sziget Görögország egyik legszebb turisztikai célpontja. Mutatjuk a többit is.
Hírek2019. márc 15.