Az MNB az egy hónappal korábbi, júniusi 23-i kamatdöntésen a monetáris lazítás útjára lépett, 0,75%-ra csökkentette a jegybanki alapkamat mértékét a korábbi 0,9%-ról, azaz a jegybanki alapkamat mértékén négy év után először módosított. Az egyhetes jegybanki betét kamata is 15 bázisponttal alacsonyabb, 0,75% lett, ám ennek kondíciói az MNB terméktájékoztatója alapján hétről-hétre változhatnak.
Az utóbbi években az alapkamat, mint monetáris politikai eszköz jelentősen vesztett fontosságából, ugyanis 2016 folyamán a kötelező tartalékráta vette át a szerepét (az MNB a hitelintézetek kötelező tartalékára a jegybanki alapkamatot fizeti).
Ugyanakkor a négy éve stabil jegybanki alapkamat csökkentése erős üzenet a gazdaságpolitika részéről, hogy minden lehetséges eszközt mozgósítsanak a gazdasági szereplők, a vállalatok, a lakosság támogatására a koronavírus-járvány utáni nehéz gazdasági helyzetben.Az alapkamat csökkentése alapvetően az alacsonyabb BUBOR-ráták és a hitelezési dinamika felpörgetése felé mutat, mivel a hozamgörbe hosszabb lejáratain a fedezett hiteltenderek és a jegybank állampapír-vásárlási programja a domináns faktor.
Az MNB Monetáris Tanácsa július 21-én, kedden tartja soron következő kamatdöntő ülését, ahol várakozásunk szerint a jelenlegi 0,75%-ról 0,6%-ra csökkenhet az alapkamat szintje.
E várakozásunk mögött Virág Barnabás, az MNB újonnan kinevezett alelnökének június 26-i bejelentése áll, miszerint a júniusi kamatvágást követően további 15 bázispontos kamatvágás lehet júliusban, de elmondása alapján utána vége a vágásoknak, nincs tér további alapkamat-vágásra.
Az egyhetes jegybanki betét kamata is követheti az alapkamat csökkentését (0,75%-ról 0,6%-ra csökkenhet) a jövő csütörtöki (07.23.) tender alkalmával. Előretekintve, a jegybank állampapírvásárlási programja a piaci hangulat romlása esetén (pl. a járvány második hulláma miatt) újraindulhat, ha a járvány súlyosabban érint bennünket.
A külső környezet továbbra is támogathatja az MNB monetáris lazító lépéseit: a Fed egymás után többször is kamatot vágott (az irányadó ráta visszakerült a 2008-as 0-0,25% szintre), illetve jelentős kötvényvásárlási programot működtetnek a tengerentúlon. Az ECB is a gazdasági stimulus jegyében – több egyéb gazdaságösztönző intézkedésen felül – jelentős összegben vásárol állampapírt. Továbbá a régiós országok mindegyikében a monetáris lazítás jelei voltak megfigyelhetők az alapkamat esetében (a lengyel jegybank 0,1%-ra, a cseh 0,25%-ra, a román jegybank pedig 1,75%-ra csökkentette az alapkamat mértékét).
A legfrissebb inflációs adatokat tekintve is mutatkozik tér az MNB számára a további monetáris lazításra. Júniusban az infláció 2,9%-ra gyorsult a májusi 2,2%-ot követően, de ezzel együtt is a jegybanki 3%-os cél alatt maradt. A maginfláció 4%-on, az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3,5%-on stagnált júniusban.
Előretekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján 2020 harmadik negyedévének végére a headline infláció – a bázishatásokból kiindulva – elérheti az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határát, majd az utolsó negyedévben akár át is lépheti a 4%-ot. Azonban ezt követően már, hosszabb távon, a negyedéves pálya tekintetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne, hanem toleranciasávon belül mozgó inflációra számítunk.
További elemzések itt érhetőek el.
