Itt dőltek meg idén a hőségrekordok
HírekAz elmúlt négy év volt a legmelegebb a világon, Európa-szerte hőmérsékleti rekordok dőltek meg. Átlagosan 2,3 fokkal volt melegebb júliusban, Norvégiában pedig még ennél is elképesztőbb, az átlagnál 4 fokkal melegebb hőmérsékletet mértek. Térképen mutatjuk, hol voltak hőségrekordok.
Folyamatos emelkedés
Az idei a negyedik legmelegebb év, a meteorológiai rangsor szerint csak az előző három év volt forróbb az ez évinél, és a tendencia az előrejelzések szerint folytatódik.A Nemzeti Éghajlati Adatközpont (NOAA) adatai azt mutatják, hogy 2018 első felében a földi és az óceáni területek egyaránt melegebbek voltak az átlagosnál: rekordhőséget mértek a Földközi-tenger, Új-Zéland, Észak-Amerika, Ázsia és Ausztrália egyes területein is.A hőmérsékleti térképen a piros jelzés azokat a területeket jelzi, ahol az átlagnál melegebb volt, illetve rekord hőmérsékletet mértek júliusban, a kék pedig a hidegebb részeket jelöli. Túlnyomó többségben idén eddig majdhogynem mindenhol melegebb volt az átlagnál, mindössze néhány helyen mértek átlag alatti hőmérsékletet.
Szélsőséges hőmérséklet
Szakértők szerint a szélsőségesen magas hőmérséklet és annak következményei egyértelműen a globális felmelegedésre utalnak. Az éghajlatváltozás súlyos kockázattá nőtte ki magát, és bizonyos szélsőséges jelenségek, például a hőhullámok és heves esőzések sokkal gyakoribbak, mint korábban Katharine Hayhoe, a Texas Tech Egyetem éghajlati tudósa szerint.Az eredmény soha nem látott hőség Skandináviában, és a száraz, meleg idő pusztítóvá fokozta a bozóttüzeket Görögországban, Spanyolországban és Kaliforniában is.Az aszály jelensége pedig még az űrből is látható. Az Európáról készült május és júliusi műholdas felvételek azt mutatják, hogy több helyen a zöld növényzet nagy része száraz, barna területté változott.
Van remény?
Hiába a klímaegyezmény, Kína nem vállalt azonnali kötelezettséget a kibocsátás csökkentésére, ráadásul 2018-ban még növekedett is a széndioxid-kibocsátása, az amerikai elnök pedig kihátrált a megállapodásból. A kevésbé derűlátó szakértők szerint késő bármit tenni, de az optimisták szerint van remény, de csak akkor, ha radikálisan átalakítjuk az életünket.Ahhoz, hogy javítsunk a helyzeten, ki kellene vezetni az energiaszektorból a szenet és a szénhidrogéneket, le kellene állítani az erdőirtásokat, valamint új technológiákat kellene kidolgozni a szén-dioxid megkötésére és a felmelegedés lassítására - a stockholmi intézet szakértői szerint.(via CNN)
