Fontos adatok a héten: ipar és kiskereskedelem

• Februári kiskereskedelmi adatokat ismerhetünk meg szerdán

2018 utolsó két hónapjában még fokozatos mérséklődést tapasztalhattunk a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalmának bővülésében (októberben 7,3%, novemberben 5% és decemberben 3,8% év/év alapon), ám idén januárban magához tért az ágazat, miután 5,4%-os forgalomnövekedést regisztráltak idehaza az előző év azonos időszakához képest (nyers adat).

A rendelkezésre álló információk alapján 2019-2020 folyamán a foglalkoztatás és a bérek mérsékeltebb növekedésére lehet számítani a tavalyi évben látott mértékhez képest, így a hazai fogyasztás növekedésének kismértékű lassulását várjuk a 2018-as évben tapasztalthoz képest. Ennek ellenére idén is dinamikus fogyasztásbővülésre számítunk a továbbra is magas fogyasztói bizalom és a korábbi évek elhalasztott fogyasztása miatt.

• A hazai ipari szektor februári teljesítményét publikálják pénteken

Bár tavaly decemberben úgy láthattuk, magára talált a hazai ipari termelés (a novemberi 4% után 5,4%-kal nőtt a termelés év/év alapon), azonban idén januárban ismét visszafogottabb dinamika mellett bővült a hazai ipari szektor (4,4%, év/év).

Várakozásunk szerint a tavalyi kimagasló évet követően idén mérséklődhet a hazai gazdasági növekedés az üzleti ciklus előrehaladott állapota miatt (a 2018-as év 4,9%-os növekedését követően 2019-ben 4% alatti GDP-bővülésre számítunk éves szinten). Ebben a környezetben az ipari termelés is lassabban bővülhet 2019-ben idehaza, párhuzamosan az eurózóna ipari termelésnövekedésének prognosztizált mérséklődésével. Ugyanakkor a vállalati nagyberuházásoknak köszönhetően érdemben bővültek a hazai feldolgozóipari kapacitások az elmúlt években, így az új piacok megszerzése ellensúlyozhatja ezt a negatív hatást.

A hazai ipari szektor 2019-es teljesítményét számos kockázat övezi. Visszahúzhatják az ágazat idei kibocsátását az év elején látott munkabeszüntetések, ezenkívül további termeléskiesést okozhat az autók károsanyag-kibocsátásának mérésére használt új EU-s teszteljárás (WLTP) bevezetése is (a német autógyártóknak még mostanáig sem sikerült minden modellre megszerezni a típusengedélyeket, ezek értékesítése átmenetileg szünetel). Jelentős kockázatot hordoz magában továbbá az EU és az USA között fennálló kereskedelmi feszültség. Az USA részéről felmerült ugyanis, hogy a külföldi autó- és alkatrészimportot nemzetbiztonsági kockázatnak nyilváníthatja, ami lehetőséget teremt arra, hogy az USA 25%-os védővámot vessen ki az EU-ból érkező autó- és alkatrészimportra. Egy ilyen intézkedés életbe lépése leginkább a német autógyártókra és ezen keresztül a magyar autógyártásra lenne negatív hatással.

MKB Elemzési Központ