Izraeli háború: Arab békefenntartó erők mennének Gázába?

Az Egyesült Államok megvitatta a terveket az arab államokkal: Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó fontolóra vette a kezdeményezésben való részvételt, de Joe Biden elnök nem hajlandó amerikai csapatokat vezényelni a Gázai övezetbe - a nyugati és arab tisztviselők szerint - értesült a Financial Times.

„Az arab államok azt mondták, hogy az Egyesült Államoknak kellene vezetnie ezeket az erőket, ezért az USA megpróbálja kitalálni, hogyan vezethetne anélkül, hogy katonákat kellene küldenie a régióba” - mondta a lapnak egy nyugati tisztviselő.

Három arab állam, köztük Egyiptom, az Egyesült Arab Emírségek és Marokkó kezdeti megbeszéléseket folytatott, de ők azt szeretnék, ha az USA előbb elismerné a palesztin államot.

Más arab államok, köztük Szaúd-Arábia, elutasították erőik bevetésének gondolatát, attól tartva, hogy Izrael bűntársainak tekintik majd őket. Óvakodnak attól is, hogy a 2007 óta a Hamász által ellenőrzött övezetben egy lázadásba keveredjenek.De egyre nyitottabbak egy Gázában működő nemzetközi kontingens elfogadására, mivel a nyugati és az arab államok azon fáradoznak, hogy életképes alternatívát találjanak az izraeli csapatok ottmaradására.

Egy másik, a megbeszélésekről tájékoztatott személy szerint Washington „megpróbált némi lendületet adni a stabilitási csapatok létrehozásának, de az amerikai vezetés elég határozott abban, hogy nem lesznek amerikai csapatok a helyszínen, így nehéz számukra azt az érvet felhozni, hogy másoknak kellene”.

Egyelőre nem világos, hogy Izrael mibe lenne hajlandó belemenni: nem tudni, Netanjahu meddig tervezi a csapatok ott tartását a szétvert övezetben; hogy a kormánya kit fogadna el az övezetben, és hogy meddig folytatódik Izrael offenzívája.

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Washington „sok-sok hétig dolgozott a biztonságra, a kormányzásra és az újjáépítésre vonatkozó hiteles tervek kidolgozásán” az arab államokkal és más szövetségesekkel. De hozzátette: „Izraeltől még nem láttunk ilyet”.

A külügyminisztérium szóvivője elmondta, hogy Washington megbeszéléseket folytatott „a térségbeli partnerekkel a konfliktus utáni Gázáról”, és sokan „hajlandóak konstruktív szerepet játszani, ha a körülmények lehetővé teszik”.

„Folyamatosan szükség lesz arra, hogy számos nemzet támogassa a gázai kormányzást, a biztonságot és a humanitárius erőfeszítéseket” - mondta a szóvivő. Több információt csak ezen diplomáciai megbeszélések után kaphatunk.”

Netanjahu ragaszkodott ahhoz, hogy Izrael fenntartja az övezet általános biztonságát, és határozottan elutasította, hogy a nyugati és arabok által támogatott Palesztin Hatóság bármilyen szerepet játsszon az enklávé igazgatásában.

Ellenállt továbbá minden olyan lépésnek, amely egy palesztin állam létrehozására irányul.

Néhány izraeli tisztviselő, például Yoav Gallant védelmi miniszter, támogatta a háborút követő nemzetközi jelenlét gondolatát a Gázai övezetben. Az izraeli álláspont tisztázatlansága azonban tovább fokozta a háború utáni tervezéssel kapcsolatos bizonytalanságot.„Izrael nem hajlandó senkivel sem beszélni erről, tagadásban van. Mindenki más pedig egymás mellett beszél” - mondta a nyugati tisztviselő. „Az arab államok azt mondják, hogy a nyugatnak el kell ismernie egy palesztin államot, de a nagy nyugati államok közül nagyon kevesen állnak igazán közel ahhoz, hogy ezt megtegyék”.”

Ugyanakkor az arab államok között is vannak nézeteltérések a konfliktus utáni terveket illetően. 

Amióta Izrael a Hamász október 7-i támadásának megtorlásaként offenzívát indított Gázában, az ostromlott övezetben összeomlott a polgári rend, és az infrastruktúra nagy része megsemmisült.

Netanjahu megígérte, hogy felszámolja a Hamászt, az Egyesült Államok és az arab államok azonban figyelmeztették Izraelt, hogy nem lesz képes teljesen elpusztítani a Hamász csoportot, amely a palesztin társadalmi szövet része.

Az arab államok ragaszkodnak ahhoz, hogy a válság fenntartható megoldása érdekében az Egyesült Államoknak és más nyugati országoknak nyomást kell gyakorolniuk Izraelre, hogy visszafordíthatatlan intézkedéseket tegyen az évtizedek óta tartó izraeli-palesztin konfliktus kétállami megoldása érdekében.

Ennek a folyamatnak a részeként azt szeretnék, ha Gázát egy olyan megreformált palesztin vezetés irányítaná, amely az övezetet, a megszállt Ciszjordániát és Kelet-Jeruzsálemet is kormányozza. A Ciszjordánia korlátozott részeit felügyelő Palesztin Hatóság gyengesége és hitelességének hiánya azonban megnehezíti ezeket a törekvéseket.

Az ENSZ azt tanácsolta, hogy a meglévő gázai rendőri erők maradjanak a helyükön, hogy segítsenek némi stabilitást biztosítani, a Palesztin Hatóság biztonsági erőinek esetleges bevonásával, mint második réteggel.

Abdullah bin Zayed Al Nahyan sejk, az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere szerint az Egyesült Arab Emírségek kész támogatni egy olyan palesztin kormányt, amely megfelel a palesztin nép reményeinek és törekvéseinek, beleértve a függetlenséget is.

Hozzátette azonban, hogy az Egyesült Arab Emírségek „nem hajlandó részt venni semmilyen olyan tervben, amelynek célja a Gázai övezetben való izraeli jelenlét fedezése” - írja a lap.