JELENTŐSEN VÁLTOZIK A TANÁROK SZEREPE – A KÉZÍRÁS, OLVASÁS, SZÁMOLÁS AZÉRT MARAD
HírekA tanítás, oktatás fő kérdése ma már az, hogyan lehet a szükségesnek vélt ismeretanyagot – ami vitatott: miből, mit, mennyit - a leghatékonyabban átadni a tanulóknak, hogy ők értelmezni, összefüggéseikben elhelyezni és alkalmazni tudják az ismereteket, hogy egyáltalán tudják, hol, mibe születtek, mihez kezdjenek az életükkel. A reáltárgyak – matematika, biológia, fizika, kémia – tanításában meghatározóak a vizuális folyamatábrák, animációk, interaktív szereposztások. A humántárgyaknál – irodalom, történelem, művészetek, idegen-nyelvek – tanításában szintén az audiovizuális eszközök és az interaktivitás nyernek teret. A szükségesnek vélt történelem ismereteket tankönyvek helyett animációs filmeken mutatják be a tanulóknak, s mindig ott a kérdés: „Te, fiam, lányom ebben a helyzetben, hogyan cselekedtél volna?” A kézírás, olvasás, számolás azért marad alapkövetelmény, bár nem biztos, hogy ezzel kezdik a tanítást.
Például Finnországban csak az általános iskola második osztályában kezdik kézírásra tanítani a gyerekeket, abban a tudatban, hogy mobilon már megtanultak írni, olvasni.
Egységesnek látszik a finn oktatásügyi szakma abban, hogy az iskola kultúrforradalmat él, ami teljesen új helyzetet teremt a tanításban, az ismeretátadásban, a „Z” generáció képzésében.
Ebben a helyzetben változik a tanárok szerepe is: katedra, tábla és kréta helyett élen kell járniuk a mobil alkalmazhatóságokban való jártasságban, közvetítésében, az interaktív kérdés-válasz helyzetek osztályközösségekben történő életszerű megteremtésében. (A hírközlő személyes megjegyzése: Finnország oktatási színvonala a világelsők között, de például Szingapúr megelőzi.)