Jobban teljesítek majd, ha zenét hallgatok?
HírekMilyen a zene hatása az emberi egészségre, a munkahelyi teljesítményre? Alkalmazható terápiaként? Miként befolyásolja a korai zeneoktatás a gyerekek matematikai képességeit, memóriáját? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad A zene pszichológiája című kötet.
Elisabeth Hellmuth Margulis kutató, zeneszerző az Arkansas Egyetem munkatársa számtalan aspektusból vizsgálja a zene ember általi befogadásának mikéntjét. Olyan kérdésekre is rávilágít, amelyek fel sem merülnének a mindennapjainkban, mert evidenciaként kezeljük a létezésüket. Ilyen a gyermekek zenei tanulásával kapcsolatosan végzett kísérletek eredménye, az altatódalok univerzális jellege vagy a nyelv és a zene kapcsolata.
Szintén érdekes a szerző azon fejtegetése, hogy a zeneiség kulturális eredetű vagy a valami mélyen ösztönszerű, úgymond biológiai szükséglete az emberi fajnak. Külön érték, hogy
a szerző nem ragad le egyetlen módszertan vagy tudományág ismereteinek, eredményeinek ismertetésénél, bátran merít antropológiai, matematikai, zenetudományi, pszichológiai és orvostudományi területekről is,hogy az olvasó minél átfogóbb képet kapjon arról, mi számít zenének, vagy egyáltalán mi is az a zene. A kötet külön fejezetet szentel a jövőnek. Mint a szerző kifejti, az úgynevezett big data megjelenése számos területen fejtette ki hatását, előre jelzett járványokat, megjósolt vásárlási szokásokat, ugyanígy a zenepszichológiára is hatással van. A ma technikai vívmányai teszik lehetővé, hogy olyan anyagokat vizsgálhassunk, amelyekre 50 éve nem volt lehetőség, és ehhez már nincs szükség emberi résztvevőkre.
De nemcsak ezek az anyagok válhatnak a big data alanyaivá, hanem az emberi szokások, amelyekről élő adatokat is kapunk a mobiltelefon- és internethasználat által.A mobilok ezen felül mára fiziológiai érzékelőkké váltak, felhasználási lehetőségük egyelőre nem ismer korlátokat. A Google mérnökei a felhasznált adatokból kreálnak számítógép alkotta zenét. A gépi intelligencia olyan fejlett módon képes elemezni a zenét, és az eredményeket új művekhez felhasználni, hogy az embert is megtévesztené eredetisége – írta. A szerző fő megállapításai a következők:
- Nem egyértelmű, hogy a zenének kulturális vagy biológiai gyökerei vannak, mindkettő mellett vannak érvek és ellenérvek.
-
A zene nem pusztán szórakoztatási forma. Az egészségre is érdemi kihatással van. Terápiás gyakorlatként szellemi kapacitásunk növelésére, karbantartására is alkalmazható.
- A gyermekek korai zeneoktatása nemcsak a zenével való kapcsolatukra bír érdemi hatással, de fejlődik memóriájuk, szövegértésük, matematikai képességeik, javul az iskolai teljesítményük.
- A zene nem az emberi faj sajátja, és nemcsak a főemlősök, de az élővilág más szereplői is kialakították a maguk zeneiségét. Az emberhez hasonlatos módon képesek az ismétlés révén új dallamokat tanulni.
- A dallamragadás és a népszerű zene további kutatása lehet a következő évek fókuszában, melynek során az is fókuszba kerül, hogy mely dallamok és miért lesznek népszerűek az emberek körében.
