John Komlos: Az amerikai álom üldözése helyett váltás kéne a közgazdaságtanban - Könyvajánló

A Valójában létező gazdaság és az emberarcú kapitalizmus alapjai című könyv nemcsak, hogy hiánypótló, de számos olyan kérdést feszeget, amik részben tabutémák közgazdasági vagy akadémiai körökben.

Továbbá azokat a nehézségeket, azokat a lefedetlen területeket mutatja be tematikusan, mind a mikroökonómia, mind a makroökonómia perspektívájában, amivel nap mint nap szembesülünk, és amit a főáramú közgazdaságtan nem tud megfelelően bemutatni - mondta John Komlos magyar származású közgazdászprofesszor legújabb könyvének bemutatóján Lehmann Kristóf.

A Magyar Nemzeti Bank Nemzetközi Monetáris Politikai és Gazdaságtudományi Ismeretterjesztési Igazgatóság igazgatója, a CORVINUS MNB Intézetének vezetője úgy fogalmazott,

ez a könyv óriási segítség lehet mindazoknak, akik érdeklődnek a közgazdaságtan iránt, de az elméletek alapján nem értik meg a való világban zajló közgazdasági folyamatokat.

A főáramú közgazdaságtan középpontjában az önmagáért való növekedés áll, a könyv által bemutatott megközelítés szerint ugyanakkor a tisztességes élet biztosítását kéne célként kitűzni.

John Komlos közgazdászprofesszor kifejtette: a mainstream közgazdászok hibáztak. Hibásak, mert olyan feltételeik vannak, amik nem fedik a valóságot. Szerinte fontos, hogy ne csak egy elmélettel foglalkozzunk, hanem a valósággal is.

Hozzátette, hogy a főáramú közgazdaságtan ideológiája mellőz más tudományágakat, például a pszichológiát, szociológiát, politológiát és a filozófiát is.

A neoklasszikus közgazdaságtan alapelvei nem stimmelnek, az axiómák nem fedik a valóságot – mondta John Komlos. Nem gondolja, hogy a didaktív logika használatával el tudunk jutni egy jó gazdasághoz.

Szerinte nem igaz, hogy a gazdasági szereplők racionálisak: nem szabad elfelejteni a cselekedeteinket befolyásoló tudat alatti motivációkat, érzelmeket és vágyakat, amiket a cégek kihasználnak az előnyükre – mutat rá.

A könyv egyik központi kérdése, hogy hogy érzik magukat az emberek, hogyan hat rájuk a gazdaság – emelte ki Lehmann Kristóf.

Ezzel kapcsolatban John Komlos kifejtette: nem igaz, hogy a gazdasági növekedés az életszínvonal emelkedéséhez vezet. Ez Amerikában csődöt mondott: már 250 éve növekedés van, mégis láthatjuk, hogy mi történik az amerikai társadalomban. Ne a GDP növelése legyen a cél, hanem hogy az emberek méltóságteljesen tudjanak élni, jól érezzék magukat és az alapszükségleteik legalább fedezve legyenek. Ez az, ami hiányzik Amerikában – tette hozzá.

John Komlos kötete, szakítva a korábbi tantermi elméletekkel, úgy mutatja be a mai gazdaságot, ahogy az a valóságban létezik. Abba az új típusú közgazdaságtanba vezeti be az érdeklődő olvasót, amelynek fókuszában az emberarcú kapitalizmus és az emberek életminősége áll, nem pedig a pénz vagy olyan elvont fogalmak, mint például a kibocsátás és a bruttó nemzeti termék.

Az általa körvonalazott emberközpontú közgazdaságtan azt hirdeti, hogy a jelentőségteljes élet túlmutat a fogyasztáson és a termelésen. Az emberarcú kapitalizmus minimalizálja a szegénységet, a fájdalmat, az egyenlőtlenséget, a munkanélküliséget, a stresszt, a bizonytalanságot, és az egészség, a szabadidő, a szeretet, a tisztelet, az intellektuális elégedettség növelését szolgálja.

A körülöttünk lévő világ megértéséhez olyan gazdaságelmélet kell – ennek alapjait rakja le a szerző –, amely a főáramú tankönyvek fantáziavilágával szemben empirikus bizonyítékokon alapul, és megállja a helyét akkor is, amikor az előadótermekből kikerül a nagyvárosok legszegényebb területeire. Az emberarcú közgazdaságtan ráadásul nem különül el a többi társadalomtudománytól, hanem egyesíti a szociológiából, pszichológiából, politológiából és filozófiából származó felismeréseket.

John Komlos könyve feltárja az elképzelt és a valódi piacok közötti különbségeket, körüljárja az oligopóliumok helyzetét. Kimondja, hogy jól megtervezett intézmények, ösztönző struktúrák, megfelelő felügyelet és szabályozás nélkül a piacok nem hatékonyak, sőt inkább növelik az egyenlőtlenségeket,

Veszélyesekké, instabilakká, akár kaotikussá is válhatnak, hiszen nem nyújtanak megfelelő védelmet a fogyasztók, a környezet, a gyengék, a szegények, a kisebbségi jogok vagy a jövő generációk érdekei szempontjából.

Például cigarettát és alkoholt árusítanának a gyermekek számára. A kormány szabályozása csökkentette le a felére a dohányzást az USA-ban – emeli ki a szerző.

Vizsgálja továbbá a minimálbér tényleges hatásait, a szabadkereskedelem kétélű fegyverét és számos további beavatkozást, illetve folyamatot, amelyek során torzulhatnak a korábbi közgazdasági modellek.