Jót tesz, vagy kárt okoz nekünk a digitális lábnyomunk?

Mikor a születési dátum, postai irányítószám és a nem alapján már korábban az amerikai lakosság 87 százaléka személy szerint beazosítható, relatív lehet a jelentősége a digitális adatok hozzáférhetőségének - hangzott el a Budapesti Műszaki Egyetem és a Magyar Nemzeti Bank digitalizációval foglalkozó közös kötetének bemutatóján. 

A Gondolat Kiadó gondozásában most megjelent Digitális transzformáció technológiai kérdései - Digitális lábnyomaink, mesterséges intelligencia, ipari IoT című tanulmánykötetet a BME Villamosmérnöki és Informatikai (BME VIK), valamint Gazdaság- és Társadalomtudományi Karának (BME GTK) oktatói írták az MNB és a BME közötti együttműködés keretében.

Mennyit tudnak rólunk az algoritmusok?

Mikor válnak az általunk eredetileg más-más célra megadott adatok személytelenből személyessé - nehéz eldönteni, de kétségtelen, hogy efelé mozdul a világ. Az adatainkat jelenleg az Európai Unióban védik a GDPR rendszerrel, miközben az USA-ban és Kínában sokkal gyengébb a  lakosság adatainak védelme - hangzott el a könyv bemutatóján.

Gáspár Csaba, a BME laborvezetője kifejtette: nagyon leegyszerűsítve háromféle megközelítés látható globálisan az adatkezelés szempontjából.

1. A cégközpontú megközelítés az USA-ban elfogadottabb, vagyis az a hozzáállás, hogy az adatok a cégek tulajdonát képezik, azokét a cégekét, amelyek megszerezték az adatokat.

2. Kínában ezzel szemben az adat a kontroll kezelésére alkalmas, és kollektív szemléletet takar, többek között a biztonság erősítését is szolgálja, és elfogadott a lakosság körében.

3. Az EU szabályozza az adatkezelést a legszigorúbban, a lakosságra vigyáz, és amennyire lehetséges, védi az adataink hozzáférhetőségét.

Később derül csak ki, melyik hozzáállás biztosít nagyobb elégedettséget a lakosságnak, és elegendő versenyképességet a vállalatoknak.

Mindenesetre a digitális technológiák terjedése az életünk minden területét radikálisan átalakítja, a mesterséges intelligencia segítségével egyre jobban megérthetjük és befolyásolhatjuk a világot, az adatok gyűjtésével és elemzésével egyre megbízhatóbb tudás alapján dönthetünk.

Ezen folyamatokat tekinti át a kiadvány fontos részleteket bemutatva világunk digitális átalakulásáról és a mesterséges intelligencia kérdéseiről. Közérthetően, de mérnöki szempontból megfogalmazva az aktuális kutatásokat a digitális lábnyomok, a dolgok internete (IoT) és az Ipar 4.0 témakörökben.

A kötet a technológiai kérdések társadalmi és üzleti vonatkozásait is vizsgálja, kitérve a gépi tanulási modellek etikus használatának kérdéseire és a mesterséges intelligencia alkalmazásának hatására a pénzügyi folyamatokra.

Cél a vállalatok versenyképességének növelése

Az MNB-vel együttműködve a BME GTK kutatói a magyar kis és középvállalkozások digitális érettségét, az infokommunikációs eszközök bevezetésével elért jövedelmezőség változását, illetve ezek regionális, iparági és vállalati mérethez köthető összefüggéseit is feltárták 2021-ben.

Ennek eredményeként 2500 vállalkozás válaszai alapján készült elemzés a magyar vállalkozások digitális felkészültségéről, illetve arról, milyen üzleti és vállalkozói szemléletbeli tényezők befolyásolják a digitális transzformáció sikeres végrehajtását. A kutatás részletei, fő következtetései itt olvashatók.

Együttműködés az innovációért

A MNB és a BME 2019 őszén stratégiai együttműködési szerződést kötött, amelynek nyomán szerteágazó műhelymunka zajlik a Műegyetemen a két szervezet szakértői részvételével. Ennek keretében a pénzügyi digitalizációhoz kapcsolódó közös kutatások mellett kiválósági ösztöndíjpályázatot és a 8-14 éves korosztály pénzügyi tudatosságát segítő interaktív alkalmazás fejlesztését célzó hallgatói innovációs versenyt  is meghirdetett  az MNB és a BME. 

2022-ben három kutatóműhelyben – a Digitalizáció, Mesterséges Intelligencia és Adatkorszak, valamint a Zöld Pénzügyek, Zöld Gazdaság és Felsőoktatási Innováció – folytatja a közös programokat a jegybank és a Műegyetem (részletek a program honlapján).

A kerekasztal-beszélgetés résztvevői: Gáspár Csaba DMLab laborvezető, Varga Pál tanszékvezető, Magyar Gábor egyetemi docens, Fáykiss Péter, az MNB Digitalizációs Igazgatóságának vezetője, és Héder Mihály egyetemi docens (BME).

A digitális transzformáció témaköréhez kapcsolódóan a banki szoftverek felhasználói szempontú elemzésével, valamint a kis- és középvállalkozói ökoszisztéma hajtóerőivel, a digitális jegybankpénz kérdéseivel és a blokklánc technológia jövőjével is foglalkoznak a kutatók.

A Zöld Pénzügyek Műhelyben a zöld számviteli logika, a nagyvállalati zöldtanácsadás, valamint az energiahatékony mobilitás témaköreit is elemzik a szakértők, szorosan együttműködve a BME Zéró Karbon Központjával is.