Jövő héten fókuszban a fejlett gazdaságok kilátásai

Hírek2020. máj 16.MKB Elemzési Központ

A jövő héten kevés makroadat jelenik meg Magyarországon, ám fontos mérföldkő lesz május 19-e, kedd; amikor is – a kormányzati kommunikáció szerint – megismerhetjük a 2021-es költségvetési tervezetet. Elképzelhető azonban, hogy 1 héttel később kerül sor a magyar költségvetés parlamenti benyújtására. Emellett az előttünk álló héten a fejlett piacokra érdemes figyelni. Az Egyesült Államokban és az eurózónában májusi előzetes beszerzési indexeket publikál az IHS Markit gazdaságkutató intézet. Az indikátor a feldolgozóipar és a szolgáltatások helyzetét, illetve jövőképét mutatják. Továbbá május 20-án, szerdán publikálja az Eurostat az eurózóna áprilisi végleges inflációs adatait.

  • Csütörtökön ismerhetjük meg az eurózóna és az USA májusi BMI értékeit

Az eurózónában az IHS Markit beszerzési menedzserindex értékei 2020 első két hónapjában a kritikusnak számító 50 pontos határ felett maradtak (január: 51,3; február: 51,6). Ez azért fontos, mert az 50 pont alatti szint csökkenést jelent az előző hónaphoz képest a vizsgált gazdasági aktivitásban, míg az 50 feletti érték növekedést jelez. Márciusban a koronavírus okozta gazdasági válság hatását már az IHS Markit beszerzési indexe is tükrözte.

A vírus terjedésének megfékezése érdekében hozott korlátozások eredményeképpen az euróövezet gazdasága hatalmasat fékezett, a kompozit beszerzésimenedzser-index 29,7 pontra zuhant. Ekkora (21,9 pontos) visszaesést még soha nem regisztrált az IHS Markit az euróövezetben.

Áprilisban tovább folytatódott az index mélyrepülése, 13,5 pontra zuhant az értéke. Az áprilisi érték a valaha volt legalacsonyabb az index számításának kezdete óta, sőt a 2008-as válság idején is csak 36,2 volt a legalacsonyabb szint. Ehhez a rekordalacsony teljesítményhez a kompozit mutató mindkét összetevője, a szolgáltatóipari és a feldolgozóipari index egyaránt hozzájárult áprilisban.

Ahogy világszerte, úgy az eurózónában is a szolgáltatási szektort érintette a legnagyobb mértékben a vírus okozta válság; azon belül is a turizmust, az utazást és az éttermeket. Tagországok szintjén vizsgálva, az eurózóna négy legnagyobb gazdaságának (Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország) indexe sem volt még soha olyan alacsony szinten, mint áprilisban.

2020 első negyedévében az eurózóna GDP-je 3,8%-kal csökkent 2019 negyedik negyedévéhez képest (év/év alapon 3,2%-os csökkenést regisztráltak az övezetben).

Fontos látni, hogy az idei év első két hónapját még nem érintette a koronavírus-járvány, az csak márciusban érzékeltette először a hatásait. Piaci várakozások szerint 2020 második negyedévében még nagyobb visszaesés következhet be. Az IMF várakozása szerint az eurózóna GDP-je 2020-ban 7,5%-kal zsugorodhat, 2021-ben pedig 4,7%-kal növekedhet 2020-hoz képest. Egyes tagállamok esetében ennél is drasztikusabb gazdasági zsugorodás várható az IMF szerint (pl. Olaszország: -9,1%, Spanyolország: -8%).

Szintén csütörtökön közlik az Egyesült Államok májusi előzetes, kompozit beszerzési indexét. Az idei évet még a kritikus, 50 pontos határ felett kezdte az index (január: 53,3), de már februárban 50 pont alá süllyedt az értéke (49,6). Ezt követően márciusban a kompozit beszerzésimenedzser-index 40,9 pontra esett vissza az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány hatására, mely tendencia folytatódott áprilisban is.

Áprilisi 27 pontos érték – az eurózóna áprilisi BMI-értékéhez hasonlóan a valaha rögzített legalacsonyabb a felmérések történetében.

Az előzetes GDP-adatok szerint az Egyesült Államok gazdasága az idei első negyedévben 4,8%-kal esett vissza (évesített negyedéves változás). Továbbá az amerikai fogyasztók kiadásai 7,6%-kal csökkentek az első negyedévben, így a háztartási kiadásokat a járvány már az első negyedévben is erősen visszavetette. Itt is érdemes arra figyelni, hogy a járvány az első negyedévben csak a márciusi hónapban éreztette a hatását, vagyis

a második negyedéves adatok még nagyobb zuhanást mutathatnak az Egyesült Államok gazdaságában is. Az IMF áprilisi előrejelzése 5,9%-os GDP-visszaesést vár az Egyesült Államokban 2020-ban, amit 2021-ben pedig 4,7%-os visszapattanás követhet.

  • Szerdán közlik az eurózóna végleges inflációs adatait

Május 20-án, szerdán publikálják a végleges áprilisi inflációs adatot az eurózónában. Az előzetes szám áprilisra 0,4%-os inflációt jelzett. Az eurózóna inflációja így tovább távolodott a 2% alatti, de ahhoz közeli jegybanki céltól (2020. január 1,4%; február 1,2% és március 0,7%). Az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció az előzetes adatok szerint 0,9% volt áprilisban. A maginfláció tehát továbbra is nyomott szinten áll az eurózónában, a februári 1,2%-hoz képest fokozatosan csökken (március 1%). Az előzetes adatok szerint hó/hó alapon a fogyasztói árak 0,3%-kal, míg a maginfláció 0,8%-kal növekedett márciushoz képest. A jövő héten érkező végleges adatok várakozásunk szerint nem térnek el érdemben az előzetes adatoktól.

Az ECB 2012 óta nem tudta tartósan elérni a 2% alatti, ám ahhoz közeli inflációs célját. 

2019 során, valamint ahogy láttuk, 2020 első hónapjaiban is a jegybanki céltól messze elmaradó inflációt lehetett tapasztalni az eurózónában (márciustól ehhez a koronavírus-járvány is hozzájárult).

Előretekintve, piaci várakozások szerint az inflációs kilátások globálisan csökkennek a koronavírus-járvány hatására; hiába okoz ugyanis a járvány a kínálati oldalon sokkot, a keresleti oldal sérülése piaci elemzések szerint erősebb lesz. Azaz a maginfláció globálisan is alacsonyabb lehet. Mindez az eurózóna esetében is várható a jelenlegi kilátások tükrében (beszakadó olajárak, prognosztizált gazdasági visszaesés, munkanélküliség várható emelkedése, kereslet visszaesése). Az IMF áprilisi előrejelzése szerint stagnálás várhat az övezet inflációjára 2020-ban (0,2%), és 2021-ben is 1% közelében emelkedhet csupán az infláció.