Jövő héten fókuszban a fejlett gazdaságok kilátásai

Hírek2020. aug 15.MKB Elemzési Központ

A koronavírus minden gazdasági adatra rányomja bélyegét. Túlzás nélkül állítható, hogy nem a kormányzati intézkedéseken, hanem a vírus jövőbeni terjedésén múlnak a világ gazdasági kilátásai.

  • Idehaza a frissen megjelent második negyedéves GDP adatra érdemes figyelni

A jövő héten kevés makroadat jelenik meg Magyarországon. A frissen megjelent statisztikák közül a 2020. augusztus 14-én pénteken publikált második negyedéves GDP adatra érdemes figyelni. A bruttó hazai össztermék a piaci várakozásoknál is kedvezőtlenebbül alakult, 13,6% volt a gazdasági visszaesés 2020. második negyedévében. Az adat összhangban a Danube Capital előrejelzésével (14,4%) összhangban alakult. A koronavírus okozta járvány miatt kialakult rendkívüli helyzet hatására a legtöbb nemzetgazdasági ág termelése visszaesett, a szolgáltatások és az ipar egyaránt nagymértékben hozzájárultak a gazdasági teljesítmény alakulásához.

Az idei második negyedév mutathatja a legnagyobb gazdasági visszaesést mind idehaza, mind nemzetközi szinten, ezt követően a harmadik negyedévtől javulhat a helyzet.

2020 vonatkozásában a járvány körüli bizonytalanság továbbra is megmaradt. Az utóbbi hetekben több helyen – így a szomszédos országokban is – ismét egyre nagyobb számú megbetegedéseket regisztrálnak. Ez növelte a valószínűségét egy újabb járványhullám kialakulásának. Ennek kapcsán két, egyenlő valószínűségű pályát (enyhe és súlyosbodó vírushelyzet) fogalmaztunk meg makrogazdasági előrejelzéseink során, ami a járvány második hullámának jellegétől, mértékétől függ; a fő kérdés, hogy a gazdaság milyen mértékben lesz korlátozva az elkövetkező időszakban.

Enyhe vírushelyzet esetén – amikor feltételezésünk szerint a kormányzat képes féken tartani a vírus terjedését – a koronavírus-járvány lefutása kezelhető mértékű lesz, nem várjuk, hogy az idén március-áprilisihoz hasonló teljes gazdasági leállás következik be.

A második hullám lefutása az elmúlt hónapokban elrendeltekhez képest kisebb mértékű korlátozások mellett megfelelő egészségügyi kapacitással, mérsékelt gazdasági érintettséggel járna.

Ebben az esetben az idei évben 3,7%-os gazdasági visszaesés következne be, míg jövőre 3,9%-os felpattanás jöhet.

Második gazdasági pályánk esetében idehaza súlyosbodó helyzettel kalkulálunk (ahogy akár az USA-ban, akár Európai számos országában látható), emiatt járványügyi szigorító intézkedéseket vezethetnek be ismételten, akár kijárási korlátozást is. Ebben az esetben – tavaszhoz hasonlóan - ismét számíthatunk 1-1,5 hónap szigorúbb korlátozásokra, akár lezárásokra is, mely a gazdaság teljesítményére is jelentősebb negatív nyomást helyezne.

Ezen a súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pályánkon 2020-ban 7,4%-os visszaesést szenvedhet el a magyar gazdaság, míg 2021-ben 1,8%-os visszapattanás várható.

  • Pénteken ismerhetjük meg az eurózóna májusi BMI értékeit

Augusztus 21-én, pénteken publikálják az eurózónában és az USA-ban a 2020. augusztusi előzetes beszerzési indexeket (Markit BMI-k), amelyek a feldolgozóipar és a szolgáltatások helyzetét, illetve jövőképét mutatják.

Az előzetes adatok alapján az eurozóna kompozit BMI mutatója 2018 harmadik negyedéve óta nem látott szinteket érhetett el (54,9 pont). A 2019-es év során visszafogott üzleti bizalmat sugalló BMI-k idén a koronavírus-járvány hatására történelmi mélypontra sülyedtek. Az áprilisi rekordalacsony szint után az indikátor fokozatos javulását láthattuk május óta. A kilátsok jelentősebb javulás 2020. júliusában következett be, a vírus második hullámának kialakulásával kapcsolatos bizonytalanságok ellenére is.

Az eurózónában az indikátor 2019-ben és 2020 elején (január, február) 50,1 és 52,2 pont közti sávban mozgott, így végig a kritikus, 50 pontos határ felett járt, többször megközelítve azt: az 50 pont alatti szint ugyanis csökkenést jelent az előző hónaphoz képest a vizsgált gazdasági aktivitásban, míg az 50 feletti érték növekedést jelez. A koronavírus-járvány okozta válság a BMI szempontjából éppen a kritikus határnál érte az eurózónát.

Az index idén márciusban – mikor már Európát is jelentősen elérte a globális járvány – a valaha regisztrált legnagyobb mértékű visszaesést produkálta. Az euróövezeti kompozit beszerzésimenedzser-index áprilisban történelmi mélypontra, 13,6-ra esett vissza.

Az index számítása 1998 júliusában indult, ilyen alacsony szinten még sosem volt. A 2008-as válság alatt is csak 36,2 volt a legalacsonyabb érték. Az eurózóna négy legnagyobb gazdaságának (Olaszország, Spanyolország, Franciaország és Németország) indexe sem volt még soha olyan alacsony szinten, mint márciusban.

Az egészségügyi sokk, a korlátozások okozta visszaesés, valamint az általános bizonytalanság is közrejátszott a gazdaság jelenleg egyre gyengülő teljesítményében. A várakozások azonban elkezdtek javulni, a korlátozások feloldásával világ- és Európa-szerte.

A mutató értéke újra 50 pont föé emelkedett, amely már a gazdaság bővülését jelző szint. Az előzetes adatok szerint az eurózna kompozit BMI indexe 54,9 lehet.

  • Szintén pénteken ismerhetjük meg az USA májusi BMI értékeit

Az USA-ban a válság az eurózónánál jobban elhúzódhat. 2020. augusztusában is stagnálás közeli értéket vehet fel (50,3 pont) a BMI az előzetes adatok alapján.

2019 év eleje és 2020 első két hónapja között a mutató nagyobb kilengéseket mutatott az eurózónához képest, 50,7 és 55,5 pont között mozgott az értéke. A tavaly augusztusi mélypontot követően korrekció következett és 2020 januárjában már 53,3 ponton állt a mutató, így kismértékben eltávolodott a kritikus 50 pontos határtól. Ugyanakkor már februárban 50 pont alá süllyedt az értéke (49,6), majd áprilisban a kompozit beszerzésimenedzser-index 27 pontra esett vissza az Egyesült Államokban a koronavírus-járvány hatására. Ez – az eurózóna áprilisi BMI-értékéhez hasonlóan – szintén a valaha rögzített legalacsonyabb a felmérések történetében.

Az USA gazdaságának magánszektorát a járvány gyors terjedése, valamint az azt megfékezni szándékozó szigorú korlátozások bevezetése vetették vissza. A szolgáltatóiparban a kereslet drasztikus bezuhanása miatt elmaradnak a megrendelések. Továbbá március vége óta 56 millió új munkanélkülit (foglalkoztatottak 35%-a) regisztráltak az USA-ban, a tartósan munkanélküliek száma viszont ennél jóval kevesebb, 16,3 millió fő (júliusban 10,2%-os volt a munkanélküliségi ráta).

A tengerentúlon is jelen van az egészségügyi sokk, a korlátozások okozta visszaesés, valamint az általános bizonytalanság hármasa.

A Bloomberg által megkérdezett elemzők márciusban még 1,4 százalékos növekedést vártak az idei évre, ugyanakkor az augusztus közepi elemzői konszenzus alapján már 5,4 százalékos visszaeséssel számolnak 2020-ban az előző évi gazdasági teljesítményhez képest.

  • Szerdán közlik az eurózóna végleges inflációs adatait

Július 31-én publikálták az előzetes júliusi inflációs adatot az eurózónában, mely szerint az év hetedik hónapjában 0,4%-kal nőttek a fogyasztói árak az övezetben (év/év alapon). Az eurózóna inflációja alig haladja meg a júniusi 0,3%-os adatot.

Az előzetes adatok szerint júliusban az energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó maginfláció 1,2% volt (szintén év/év alapon), ami havi alapon mérsékelt csökkenést jelent (-0,2%). Az előzetesen közölt adatok szerint júliusban is az energiaárak húzták lefelé az euróövezeti inflációt. A felülvizsgált júliusi adatokat augusztus 19-én közli az Eurostat, melyek tekintetében az első becsléshez képest nem várható érdemi változás.

Február óta lassul az övezet headline inflációs dinamikája, illetve márciustól a maginflációs dinamika is (energia-, élelmiszer-, alkohol- és dohányárakat nem tartalmazó inflációs mutató), melyekben jelentős szerepet játszik a koronavírus-járvány is. Piaci várakozások szerint az inflációs kilátások globálisan csökkennek a járvány hatására; hiába okoz ugyanis a járvány a kínálati oldalon sokkot, a keresleti oldal sérülése a piaci elemzések szerint erősebb lesz. Azaz a maginfláció globálisan is alacsonyabb lehet.

Mindez az eurózóna esetében is mérvadó lehet a jelenlegi kilátások tükrében, sőt már az Európai Bizottság is hasonlókat fogalmazott meg legfrissebb, 2020. júliusi előrejelzésében: a világjárvány lefelé nyomta az árakat az övezetben, mivel az alacsonyabb kereslet inflációra gyakorolt negatív hatása meghaladta az ellátási láncok sérüléséből eredő áremelkedést. A visszafogottabb gazdasági aktivitás és munkaerőpiaci kilátások korlátozzák a jövőbeli béremeléseket, ami alacsonyabb belső árnyomáshoz vezetett, ami kihat a bélyegét a maginflációra is.

A Bizottság előrejelzése szerint 2020-ban stagnálás várhat az övezet inflációjára (0,2%), és 2021-ben is 1,1%-ra emelkedhet csupán az infláció, vagyis az eurózóna inflációja még sokáig távol marad a 2% alatti, de ahhoz közeli jegybanki céltól. Az ECB is hasonló dinamikát vár, az infláció a 2019-es 1,2%-ról 0,3%-ra csökkenhet 2020-ban, majd 2021-ben 0,8%-ra, 2022-ben 1,3%-ra nőhet (éves átlagos értékek).