2020 júliusában a hazai fogyasztói árak átlagosan 3,8%-kal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál, amely az infláció jelentős mértékű gyorsulását jelentette a júniusi 2,9%-os szintről. Az infláció júliusi megugrásában egyedi tényezők is szerepet játszottak.
Szeptember 9-én, szerdán ismerhetjük meg a friss, 2020. augusztusra vonatkozó inflációs adatokat.
Várakozásunk szerint a hazai infláció augusztusban 4,1%-ra gyorsult a júliusi 3,8%-os szintről év/év alapon mérve, azaz a 2020. augusztusi a 2019. augusztusihoz viszonyítva. Vagyis a hazai infláció átléphette augusztusban az MNB toleranciasávjának (2%-4%) felső határát.
A külső, azaz az eurózóna irányából érkező inflációs nyomás továbbra is alacsony, illetve az előző hónapokkal elletétben az üzemanyagárak kismértékben csökkentek júliusról augusztusra, melyben közrejátszhatott a forint-dollár árfolyam erősödése (e témáról részletesen a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk). Ugyanakkor a bázishatás miatt augusztusban az infláció gyorsulását várjuk júliushoz képest (a nemzetközi olajárak 2019 augusztusában csökkentek, így alacsony bázis alakult ki).
Egyedi inflációt befolyásoló tényező az élelmiszerárak alakulása, melyek kismértékű emelkedésére számítunk augusztusban.
Az élelmiszerárak tekintetében ellentétesen ható tényezők játszhattak szerepet: a zöldségek és a sertéshús árai csökkenhettek, míg a gyümölcsöknél, tartós élelmiszereknél, illetve a baromfihús esetében áremelkedésre kerülhetett sor. Továbbá a búza aratási időszaka is befejeződött, de mind mennyiség, mind minőség tekintetében rosszabb eredménnyel zárult, mely szintén árnövekedést indukálhat.
Előretekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján a korábbi várakozásunkkal összhangban szeptemberben a headline infláció – a bázishatásokból kiindulva – az MNB inflációs toleranciasávjának felső, 4%-os határa felett maradhat, ezt követően viszont mérséklődést mutathat a negyedik negyedévben.
Ezt követően hosszabb távon, a negyedéves inflációs mutatók tekintetében nem várható, hogy az infláció az előttünk álló években 4% fölé kerülne; azaz a következő években az infláció lassulásával számolhatunk. 2021-től tehát tartósan visszafogottabb lesz a hazai inflációs nyomás, ahogy júliusi előrejelzésünkben is bemutattuk (teljes elemzés itt található).
Összességében elmondható, hogy a változatlanul borús gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható extrémen alacsony inflációs környezet ellenére sem (az eurózónában 0% körüli infláció várható 2020-ban).
Enyhe vírushelyzetet feltételező makrogazdasági pályánk esetében az idei évben várakozásunk szerint 3,2%, míg 2021-ben 2,3% lehet a hazai infláció, majd 2022-ban 2,6%-ra gyorsulhat. A súlyosbodó vírushelyzetet feltételező pálya esetében első pályánkhoz képest alacsonyabb inflációs előrejelzések (2020: 3,0%, 2021: 1,1%, 2022: 1,7%) hátterében a magasabb gazdasági visszaesés és a mérsékeltebb jövő évi visszapattanás áll elsősorban.
A Danube Capital negyedévente vizsgálja felül makrogazdasági prognózisait, október elején várható a következő helyzetértékelés. Az idei évre vonatkozó inflációs prognózisunk esetében a legfrissebb adatok tükrében felfelé mutató kockázatok láthatóak.
