Ki gondolná, hogy emiatt drágulhat drasztikusan a tojás?

MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Egyre hangosabbak Európában azok a hangok, amelyek szerint be kellene tiltani a ketreces állattartást. E véleményeket jórészt állat-és környezetvédelmi megfontolások motiválják, mert sokan úgy gondolják, hogy a ketrecek a haszonállatok számára egészségügyi és állatjóléti szempontból nem megfelelők. Erre hivatkoznak egy nemrég elindított állampolgári kezdeményezés képviselői is, akik a közelmúltban az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak. „End the Cage Age”-nek elnevezett akciójuk szintén azt szorgalmazza, hogy az unióban az állatok tartására ne használjanak ketreceket. A szervezőknek egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az EB napirendre vegye az ügyet.

A ketrecvita különösen nagy indulatokat kavar a tojásszektorban, mivel itt a ketreces étkezési tojástermelés súlya az egész unióban meghatározó. Egyes statisztikák szerint e technológia ma mintegy 70 százalékos részarányt képvisel, a fennmaradó tojásmennyiséget pedig a termelők úgynevezett mélyalmos, szabad- és ökológiai tartásban állítják elő.

A mai feszült helyzetben olajat öntenek a tűzre a multinacionális üzletláncok is, amelyek közülük több is úgy nyilatkozott, hogy a ketreces tojások forgalmazását fokozatosan meg akarja szüntetni, és helyettük más tartási módokból származó termékeket kíván forgalmazni. A Tesco például a ketreces tojások kiszorítására 2025-ös időpontot jelölt meg, de hasonló dátumot tűztek célul más élelmiszerláncok is.

Tojáságazati vélemények szerint ugyanakkor az állatvédők és az üzlethálózatok álláspontja elrugaszkodik a valóságtól, és téves információkat közvetítve félrevezeti a fogyasztókat. Egyik legnyomósabb érvként az hangzik le, hogy ma már az uniós szabályozás a ketreces tojástermelésnél is az állatjóléti követelmények fokozott érvényesítésére irányul.A termelők 2012-től úgynevezett feljavított ketrecek használatára tértek át, amelyekben a tojótyúkokat a korábbiaknál nagyobb alapterületen kell elhelyezniük, és különböző kényelmi berendezéseket –például tojófészkekkel és ülőrudakkal – is fel kell szerelniük.

Az alaptalannak tartott támadások a tojáspiaci szereplők körében Magyarországon is visszatetszést keltenek, de hasonló reakciókat váltanak ki más uniós tagállamokban is. Legutóbb a Visegrádi Országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia (V4-ek) – agrárkamarái foglalkoztak az üggyel, és fogadtak el nyilatkozatot a feljavított ketreces tojástermelés mellett, mivel a köztestületek szerint állat- és humán-egészségügyi szempontból ez minősül a legbiztonságosabb termelési módnak. Ezért elítélték az áruházláncok „egyoldalú, kiszorító, termelőket ellehetetlenítő törekvéseit”, és azt hangsúlyozták, hogy a vásárlók számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek figyelembe vételével – beleértve a higiéniát és az árat is – maguk választhassanak a különböző tojástermékek között az üzletláncokban. Az árversenyben magasan a ketreces tartás vezet, mivel hatékonyságban más technológiák pillanatnyilag nem tudják felvenni vele a versenyt.

Hazai kimutatások szerint a mélyalmos tartás 15-25 százalékkal, a szabadtartás 25-60 százalékkal, míg az ökológiai 100 százalékkal drágább, és ennek a végtermékek árában is meg kell mutatkoznia. A fogyasztóknak tehát jelentős tojásdrágulásra kellene felkészülniük, ha a technológiaváltás miatt a ketreces tartás Magyarországon, illetve az egész EU-ban visszaszorulna.

Emellett azonban biológiai sajátosságok is közrejátszanának abban, hogy a ketrecek mellőzése nagy valószínűséggel áremelkedéshez vezetne. Természetes körülmények között ugyanis a tyúkok télen nem, illetve jóval kevesebbet tojnak, vagyis a folyamatos és intenzív termelést csak mesterséges körülmények között lehet fenntartani. Ezért a ketreces technológia kiiktatása időszakos áruhiányt és ebből fakadó árnövekedést generálna, amelyet harmadik országokból származó importból lehetne tompítani, de ez megint csak állatvédelmi és egyéb aggályokat vetne fel, mivel a származási országok állategészségügyi és tartástechnológiai helyzete kevésbé nyomon követhető.A V4-es agrárkamarák közös állásfoglalásukban külön is kihangsúlyozták, hogy ketreces termelés nélkül hosszabb távon veszélybe kerülhet az uniós fogyasztók biztonságos tojásellátása. Ezért valószínűsíthető, hogy a ketrecek elleni támadások komoly vitákat váltanak majd ki Brüsszelben is, ahol az állatvédői, illetve az ésszerűségi-gazdasági szempontok között kell valamilyen kompromisszumot találni. Az azonban már most látszik, hogy sem a fogyasztóknak, sem az uniós tojáságazatnak nem tenne jót, ha a haszonállattartás megítélésében a szakmai-szabályozási érvek helyett érzelmi szempontok játszanának döntő szerepet.Magyarországon a mai helyzet azért is tűnik veszélyesnek, mert a termelés az uniós átlagnál is nagyobb arányban, több mint 80 százalékban folyik feljavított ketrecekben. A tojásfogyasztás jelentősen növekedett az elmúlt években, mivel a hazai lakosság a 2013-ban regisztrált 214 darabbal szemben tavaly már fejenként 234 étkezési tojást fogyasztott el, az összes éves kereslet pedig 2,1 milliárdról 2,3 milliárd darabra bővült. Ezért a gazdálkodók most attól tartanak, hogy a ketreces technológia elleni, alaptalannak és diszkriminatívnak ítélt támadások éppen ezt a kedvező trendet törhetik meg.