Ki gondolná, hogy emiatt drágulhat drasztikusan a tojás?

Hírek2018. nov 9.Növekedés.hu

Drasztikus áremelkedésre és áruhiányos időszakokra számíthatnának ágazati vélemények szerint a magyar vásárlók is, ha a kereskedelmi láncok kiűznék áruházaikból a ketreces tartásból származó tojásokat. A tiltási szándékok mögött állatjóléti megfontolások állnak, a termelők viszont azt állítják, hogy a ketreces tojások ellen kampányolók félrevezetik a fogyasztókat.

MTVA/Bizományosi: Oláh Tibor

Egyre hangosabbak Európában azok a hangok, amelyek szerint be kellene tiltani a ketreces állattartást. E véleményeket jórészt állat-és környezetvédelmi megfontolások motiválják, mert sokan úgy gondolják, hogy a ketrecek a haszonállatok számára egészségügyi és állatjóléti szempontból nem megfelelők. Erre hivatkoznak egy nemrég elindított állampolgári kezdeményezés képviselői is, akik a közelmúltban az Európai Bizottsághoz (EB) fordultak. „End the Cage Age”-nek elnevezett akciójuk szintén azt szorgalmazza, hogy az unióban az állatok tartására ne használjanak ketreceket. A szervezőknek egy év alatt egymillió aláírást kell összegyűjteniük ahhoz, hogy az EB napirendre vegye az ügyet.

A ketrecvita különösen nagy indulatokat kavar a tojásszektorban, mivel itt a ketreces étkezési tojástermelés súlya az egész unióban meghatározó. Egyes statisztikák szerint e technológia ma mintegy 70 százalékos részarányt képvisel, a fennmaradó tojásmennyiséget pedig a termelők úgynevezett mélyalmos, szabad- és ökológiai tartásban állítják elő.

A mai feszült helyzetben olajat öntenek a tűzre a multinacionális üzletláncok is, amelyek közülük több is úgy nyilatkozott, hogy a ketreces tojások forgalmazását fokozatosan meg akarja szüntetni, és helyettük más tartási módokból származó termékeket kíván forgalmazni. A Tesco például a ketreces tojások kiszorítására 2025-ös időpontot jelölt meg, de hasonló dátumot tűztek célul más élelmiszerláncok is.

Tojáságazati vélemények szerint ugyanakkor az állatvédők és az üzlethálózatok álláspontja elrugaszkodik a valóságtól, és téves információkat közvetítve félrevezeti a fogyasztókat. Egyik legnyomósabb érvként az hangzik le, hogy ma már az uniós szabályozás a ketreces tojástermelésnél is az állatjóléti követelmények fokozott érvényesítésére irányul.A termelők 2012-től úgynevezett feljavított ketrecek használatára tértek át, amelyekben a tojótyúkokat a korábbiaknál nagyobb alapterületen kell elhelyezniük, és különböző kényelmi berendezéseket –például tojófészkekkel és ülőrudakkal – is fel kell szerelniük.

Az alaptalannak tartott támadások a tojáspiaci szereplők körében Magyarországon is visszatetszést keltenek, de hasonló reakciókat váltanak ki más uniós tagállamokban is. Legutóbb a Visegrádi Országok – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia (V4-ek) – agrárkamarái foglalkoztak az üggyel, és fogadtak el nyilatkozatot a feljavított ketreces tojástermelés mellett, mivel a köztestületek szerint állat- és humán-egészségügyi szempontból ez minősül a legbiztonságosabb termelési módnak. Ezért elítélték az áruházláncok „egyoldalú, kiszorító, termelőket ellehetetlenítő törekvéseit”, és azt hangsúlyozták, hogy a vásárlók számára lehetőséget kell teremteni arra, hogy a számukra fontos paraméterek figyelembe vételével – beleértve a higiéniát és az árat is – maguk választhassanak a különböző tojástermékek között az üzletláncokban. Az árversenyben magasan a ketreces tartás vezet, mivel hatékonyságban más technológiák pillanatnyilag nem tudják felvenni vele a versenyt.

Hazai kimutatások szerint a mélyalmos tartás 15-25 százalékkal, a szabadtartás 25-60 százalékkal, míg az ökológiai 100 százalékkal drágább, és ennek a végtermékek árában is meg kell mutatkoznia. A fogyasztóknak tehát jelentős tojásdrágulásra kellene felkészülniük, ha a technológiaváltás miatt a ketreces tartás Magyarországon, illetve az egész EU-ban visszaszorulna.

Emellett azonban biológiai sajátosságok is közrejátszanának abban, hogy a ketrecek mellőzése nagy valószínűséggel áremelkedéshez vezetne. Természetes körülmények között ugyanis a tyúkok télen nem, illetve jóval kevesebbet tojnak, vagyis a folyamatos és intenzív termelést csak mesterséges körülmények között lehet fenntartani. Ezért a ketreces technológia kiiktatása időszakos áruhiányt és ebből fakadó árnövekedést generálna, amelyet harmadik országokból származó importból lehetne tompítani, de ez megint csak állatvédelmi és egyéb aggályokat vetne fel, mivel a származási országok állategészségügyi és tartástechnológiai helyzete kevésbé nyomon követhető.A V4-es agrárkamarák közös állásfoglalásukban külön is kihangsúlyozták, hogy ketreces termelés nélkül hosszabb távon veszélybe kerülhet az uniós fogyasztók biztonságos tojásellátása. Ezért valószínűsíthető, hogy a ketrecek elleni támadások komoly vitákat váltanak majd ki Brüsszelben is, ahol az állatvédői, illetve az ésszerűségi-gazdasági szempontok között kell valamilyen kompromisszumot találni. Az azonban már most látszik, hogy sem a fogyasztóknak, sem az uniós tojáságazatnak nem tenne jót, ha a haszonállattartás megítélésében a szakmai-szabályozási érvek helyett érzelmi szempontok játszanának döntő szerepet.Magyarországon a mai helyzet azért is tűnik veszélyesnek, mert a termelés az uniós átlagnál is nagyobb arányban, több mint 80 százalékban folyik feljavított ketrecekben. A tojásfogyasztás jelentősen növekedett az elmúlt években, mivel a hazai lakosság a 2013-ban regisztrált 214 darabbal szemben tavaly már fejenként 234 étkezési tojást fogyasztott el, az összes éves kereslet pedig 2,1 milliárdról 2,3 milliárd darabra bővült. Ezért a gazdálkodók most attól tartanak, hogy a ketreces technológia elleni, alaptalannak és diszkriminatívnak ítélt támadások éppen ezt a kedvező trendet törhetik meg.

SIKERSZTORIK
Ő volt a történelem leggazdagabb embere
A világ aranykészletének a felével rendelkezett. Legendás utazása során annyi aranyat szórt el, hogy azzal az egész régióban évekre tönkretette a nemesfém értékét. Egy hihetetlen történet.
Siker2019. márc 16.
Depresszió elleni orrsprayt fejlesztett ki a Johnson & Johnson
Az amerikai gyógyszerhatóság engedélyezte a partidrogként is használt ketamin származékát tartalmazó orrspray-t.
Hírek2019. márc 16.
Nagyon jó film lett a most díjazott Rossz versek
Először nyerte el magyar film a Monte Carlo-i Filmfesztivál fődíját: a Rossz verseket az Emir Kusturica vezette zsűri díjazta.
Siker2019. márc 16.
Bill Gates szerint ez a 10 újítás megváltoztatja a közeljövőt
Erős lista a Microsoft egykori alapítójától. Reméljük, hogy nem téved és ezek az újdonságok hamarosan megkönnyítik majd az életünket. Az egészségügyi pontok különösen figyelemreméltók.
Tech2019. márc 15.
Ezeket az órákat hordják a legnagyobb cégek vezetői
A legsikeresebb vezetők számára egy óra a presztízs és az imázs fontos része. Mutatjuk, milyen órákat hord néhány meghatározó nagyvállalat vezetője.
Hírek2019. márc 10.
Ez az iphone app hozta messze a legtöbb pénzt
A Sensor Tower adatai alapján a Statista rangsorolta a legtöbb bevételt hozó Iphone alkalmazásokat: a Netflix népszerűsége töretlen, már az App Store-t is uralja.
Tech2019. jan 30.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem várhatjuk el, hogy megértsük a másikat, ha nem fordítunk rá elég figyelmet. Összegyűjtöttünk 5 olyan kifejezést, amelyet jobb, ha elkerülünk.
Siker2018. nov 30.