Ki veheti át a hatalmat Gázában a Hamász bukása után?

Miközben az izraeli csapatok Gáza lerohanására készülnek, egy fontos kérdés felmerül: ki vegye át az irányítást a Gázai övezetben a Hamász után - teszi fel a kérdést az Economist elemzése.

Sokan, különösen Izrael szövetségesei, a Palesztin Nemzeti Hatóságra tekintenek, amely azonban úgy tűnik, nincs abban az állapotban, hogy átvegye a tengerparti enklávé irányítását.

Az 1993-as Oslói Megállapodás eredményeként született meg a Hatóság, amely a jövőbeli palesztin állam alapját képezte volna. Mahmúd Abbászt 2005-ben választották meg négyéves elnöki ciklusra - de azóta is betölti a posztot.

"A Palesztin Hatóság legitimitása fogyóban van" - véli Szalam Fajad, korábbi palesztin miniszterelnök.

Részben azért, mert nem tudta megvédeni a ciszjordániai palesztin civileket az izraeli telepesek támadásaitól, sem megállítani az izraeli telepek terjeszkedését.

Egy szeptemberi közvéleménykutatás szerint a palesztinok 53 százaléka szerint az Izrael elleni "fegyveres harc" a legjobb módja az államalapításnak, míg a tárgyalásokat csak 20 százalék támogatta a jelenlegi helyzetben.

A gázai háború folytatódásával a Hamász népszerűsége növekszik, míg a Hatóságé zuhanni látszik, sőt, felerősödtek a belharcok a 87 éves Abbász utódlásáról.

A vezetőhöz közel állók úgy vélik, hogy a Fatah átvészelheti az iszlamista riválisa leverését, illetve meggyengítését, ami talán esélyt is adhat arra, hogy visszavegye az ellenőrzést Gáza felett.

Sokan sürgetik Abbászt, hogy tegye félre a belső ellentéteket, és a világi Fatah mozgalmat a Hamász mögé állítsa egy egységkormányban.

A Palesztin Hatóság legitimációs válságát ráadásul komoly pénzügyi nehézségek is fokozzák, ugyanis a háború miatt a palesztinok nem mehetnek át Ciszjordániából Izraelbe dolgozni, kevesebb az adóbevétel, és a Hatóságnak komoly gondot okoz a 34 ezer fős biztonsági erő bérének kifizetése - írja a lap.