Háború: Kiszélesedhet az izraeli konfliktus? Mutatjuk a forgatókönyveket

Az izraeli háború kiszélesedése elsősorban Libanon és Szíria bizonytalan helyzete, és Irán beavatkozása miatt lehet reális forgatókönyv.

A korábbi közel-keleti háborúkhoz hasonlóan, Izrael és a Hamász között kirobbant konfliktus megzavarhatja a világgazdaságot – és akár recesszióba is sodorhatja, ha más országok is belekeverednek - írja a Bloomberg.

A háború eszkalációja esetén Izrael közvetlen konfliktusba kerülne Iránnal, a Hamász fegyver- és pénzszállítójával, ebben a forgatókönyvben a Bloomberg Economics becslése szerint az olajárak hordónként 150 dollárra emelkedhetnek, a globális gazdasági növekedés pedig 1,7%-ra csökkenhet – ez a recesszió körülbelül 1 billió dollárral (angolul 1 trillió dollár) csökkentené a globális gazdasági teljesítményt.

A közel-keleti konfliktusok megrázhatják az egész világot, mivel a régió nélkülözhetetlen energiaellátó és kulcsfontosságú hajózási útvonal. Ennek bizonyítéka az 1973-as arab-izraeli háború, amely olajembargóhoz és az ipari gazdaságok éveken át tartó stagflációjához vezetett. Más konfliktusok hatása még akkor is mérsékeltebb szinten maradt, ha az emberi áldozatok száma magas volt.

Jelenleg a világgazdaság sebezhetőnek tűnik hiszen még mindig lábadozik abból az inflációs krízisből, amelyet Oroszország tavalyi ukrajnai inváziója csak súlyosbított. Egy újabb háború a közel-keleti energiatermelő régióban újjáélesztheti az inflációt.

Lehetséges további következmények széles skálán mozognak az arab világban kiújuló zavargásoktól a jövő évi amerikai elnökválasztásig, hiszen a választók hangulatában kulcsfontosságú szerepet játszik a benzin ára.

Mindezek a lehetséges hatások attól függenek, hogy a háború hogyan alakul a következő hetekben vagy hónapokban. A Bloomberg Economics három lehetséges forgatókönyv szerint vizsgálta a globális növekedésre és az inflációra gyakorolt valószínű hatást.

Lehetséges forgatókönyvek

Három forgatókönyv arra vonatkozóan, hogyan alakulhat az Izrael-Hamász konfliktus - írja a lap.

Az elsőben az ellenségeskedés nagyrészt Gázára és Izraelre korlátozódik.

A másodikban a konfliktus átterjed a szomszédos országokra, például Libanonra és Szíriára, ahol Teherán által támogatott milíciáknak állomásoznak – mely lényegében Izrael és Irán közötti proxy háborút jelentené.

A harmadik pedig a két regionális ellenséges állam közötti közvetlen katonai összecsapása lenne.

Mindhárom esetben a trend ugyanaz – drágább olaj, magasabb infláció és lassabb növekedés –, de a nagyságrend más. Minél szélesebbre terjed a konfliktus, annál inkább globálissá válik annak hatása.

A háború gazdasági hatása az Izraeli- Hamász konfliktus alakulásától függően

Forrás: Bloomberg Economics

Természetesen a kockázatok és lehetőségek tényleges köre szélesebb és összetettebb, mint amennyit ezek a forgatókönyvek képesek megragadni. Még az ok-okozati összefüggések szűk gazdasági láncolatait is nehéznek bizonyult előre jelezni az elmúlt évek ingadozásai közepette – a háborúkat pedig ennél is sokkal nehezebb megjósolni. Ennek ellenére az itt felvázolt forgatókönyvek segíthetnek tájékozódni, gondolkodni az előttünk álló lehetséges fejleményekről.

1. forgatókönyv: A konfliktus Gázára korlátozódik

2014-ben a Hamasz által elkövetett három izraeli elrablása és meggyilkolása váltotta ki a gázai szárazföldi inváziót, amely több mint 2000 ember halálát okozta. A harcok nem terjedtek túl a palesztin területeken, az olajárakra – és a világgazdaságra – gyakorolt hatása sem volt jelentős.

Az elmúlt hét halálos áldozatainak száma már most magasabb. Ennek ellenére a jelenlegi konfliktus egyik lehetséges kimenetele lényegében ennek a tragikus történetnek a megismétlése lenne – kombinálva az iráni olajjal szembeni amerikai szankciók szigorúbb végrehajtásával.

Teherán napi 700 000 hordóval növelte olajkitermelését idén, mivel a fogolycserék és az eszközök befagyasztásának feloldása az Egyesült Államokkal fenntartott kapcsolatok enyhülését jelezte. Ha ez a megemelt kitermelést jelentő hordó-szám az Egyesült Államok nyomására nem realizálódik, a Bloomberg Economics 3-4 dolláros olajár-emelkedést becsül.

E forgatókönyv szerint a globális gazdaságra gyakorolt hatás minimális lenne, különösen akkor, ha Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek szabad kapacitásuk felhasználásával ellensúlyozzák az iráni visszaeső termelést.

2. forgatókönyv: Proxy háború

Mi lesz, ha a háború kiterjed? A Hezbollah – Irán által támogatott politikai párt és milícia, mely komoly szerepet játszik Libanonban – kijelentette, hogy már történt tűzharc izraeli erőkkel a határon, azaz irányított rakétákkal találta el az izraeli hadsereg egyik állását.

Ha a konfliktus Libanonra és Szíriára is átterjed, ahol Irán fegyveres csoportokat támogat, az gyakorlatilag Irán és Izrael közötti proxyháborúvá fajulna – a gazdasági költségek pedig növekednének.

„Irán és a Hezbollah figyelemmel kíséri és értékeli a helyzetet” – mondta Yair Golan, az izraeli hadsereg korábbi vezérkari főnök-helyettese. "Ha a Hezbollah csatlakozik a konfliktushoz, ennek időzítése a gázai földi hadművelet kezdete utáni időpontra jósolható."

Az ilyen irányok mentén zajló eszkaláció növelné egy közvetlen konfliktus valószínűségét Izrael és Irán között, ami valószínűleg az olajárakat is emelné. A 2006-os rövid, de véres Izraeli-Hezbollah háborúban a nyersolaj ára hordónként 5 dollárral ugrott meg.

A helyi (térben korlátozott) háború forgatókönyvéből adódó sokkon túlmenően, egy a 2006-hoz hasonló helyzet hatására az árszint 10%-kal, körülbelül 94 dollárra emelkedne.

A régió távolabbi részein is nőhet a feszültség. Egyiptom, Libanon és Tunézia mind a gazdasági és politikai stagnálás időszakát éli. A Hamász támadására adott Izraeli reakció tiltakozást váltott ki a térség számos országában. Az arab országok közhangulata gyorsan eljuthat az Izrael-ellenes felvonulásoktól egészen a kormányellenes zavargásokig. Az arab tavasz megismétlődése – tiltakozási, lázadási hullám, olyan mint ami a 2010-es évek elején kormányokat döntött meg – most sem elképzelhetetlen.

A világgazdaságra gyakorolt hatás ebben a forgatókönyvben két sokkból adódik: az olajárak 10%-os hirtelen felemelkedéséből, valamint az arab tavasz idején történtekkel megegyezően a pénzügyi piacokon bekövetkezett kockázatcsökkentésből. Ez utóbbi lépést a kockázatkerülés széles körben használt mérőszámával a VIX indexszel, annak nyolcpontos növekedésével határozzuk meg,

Ezek a tényezők összességében 0,3 százalékponttal fékezik a jövő évi globális növekedést – mintegy 300 milliárd dollárnyi kieső termelés –, ami 2,4 százalékra lassítaná az ütemet. A 2020-as Covid-válságon és a 2009-es világméretű zuhanáson kívül ez lenne az elmúlt három évtized leggyengébb növekedése.

A magasabb olajárak hozzávetőleg 0,2 százalékponttal növelnék a globális inflációt – 6% közelében tartva azt, ami továbbra is nyomást gyakorolna a központi bankokra, hogy szigorú monetáris politikát diktáljanak akkor is, amikor a növekedés csalódásra ad okot.

3. forgatókönyv: Irán – Izrael háború

Irán és Izrael közötti közvetlen konfliktusnak alacsony a valószínűsége, de ha bekövetkezne, veszélyekkel járna. Globális recessziót kiváltója is lehet. A szárnyaló olajárak és a kockázati eszközök zuhanása jelentős csapást mérne a növekedésre, és egy fokkal magasabbra nyomná az inflációt.

"A régióban, senki sem akarja, még Irán sem, hogy a Hamasz-Izrael konfliktus az egész régión átívelő háborúvá fajuljon" - mondja Hasan Alhasan, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének munkatársa. Ez nem jelenti azt, hogy ez biztosan nem fog megtörténni, különösen akkor, ha az érzelmek magas hőfokon tombolnak. Azonban „Nagy a téves számítás lehetősége” – teszi hozzá Alhasan.

Izrael régóta egzisztenciális fenyegetésnek tekinti Irán nukleáris ambícióit. Teherán lépései az Oroszországgal való katonai szövetség kiépítésére, a diplomáciai kapcsolatok helyreállítására Szaúd-Arábiával és az Egyesült Államokkal fenntartott zökkenőmentes kapcsolatok fokozták a nyugtalanságot.

Nyugati tisztviselők attól tartanak, hogy Kína és Oroszország kihasználja a konfliktust, hogy elterelje a figyelmet és a katonai erőforrásokat a világ más részeiről.

Mivel a világ olajkészletének mintegy ötöde az Öböl-térségből származik, az árak az egekbe szöknének. Nem kizárt, hogy megismétlődik Irán-barát fegyveresek rajtaütése az Aramco létesítményein, amely a szaúdi olajtermelés csaknem felét offline állapotba helyezte.

A kőolaj ára talán nem négyszereződik meg, mint 1973-ban, amikor az arab államok embargót vezettek be megtorlásként, amiért az Egyesült Államok támogatta Izraelt abban az évben a háborúban. De ha Izrael és Irán rakétákat lő ki egymásra, akkor az olajárak növekedhetnek úgy, ahogy ez Irak 1990-es kuvaiti inváziója után történt. Ma eleve jóval magasabb az árszint, ezért egy ilyen mértékű megugrás hordónként 150 dollárra is emelheti az olaj árát.

Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek tartalék termelési kapacitása nem mentheti meg a helyzetet, ha Irán úgy dönt, hogy lezárja a Hormuzi-szorost, amelyen keresztül a világ napi olajkészletének egyötöde halad át. A pénzügyi piacokon egy jóval szélsőségesebb kockázatcsökkentési elmozdulás is bekövetkezne, ami talán akár a VIX 1990-es 16 pontos csúcsával is vetekedhet.

A háború megemelheti a globális inflációt

Ezekkel az adatokkal számolva a Bloomberg Economics modellje 1 százalékpontos globális növekedési visszaesést jósol – ezzel a 2024-es szám 1,7%-ra csökken. A világgazdasági recessziót nehéz definiálni: a gyorsan bővülő gazdaságok esetében, mint pl. Kína, ritka lesz a közvetlen visszaesés. De 1,7% megfelelne a kritériumoknak. A Covid és a globális pénzügyi válság sokkjaitól eltekintve ez lenne a legrosszabb növekedés 1982 óta – ez az időszak, amikor a Fed megemelte a kamatlábakat, hogy visszafogja az 1970-es évek olajsokkja miatti inflációt.

Egy ekkora olajsokk kisiklatná az árak visszaszorítására irányuló világméretű erőfeszítéseket is, így a globális infláció jövőre 6,7 százalék lenne. Az Egyesült Államokban a Fed 2%-os célja elérhetetlen maradna, és a költséges benzin nehezítené Joe Biden elnök újraválasztási kampányát.

A magas izraeli áldozatok száma növeli a véres megtorlás és a regionális háború valószínűségét. A valószínűség azonban továbbra is egy visszafogott konfliktus felé billen, amely hatalmas emberi szenvedéssel jár, de korlátozott gazdasági és piaci hatással.

Egy dolog biztos: a stabilabb Közel-Kelet reményei szertefoszlottak: Oroszország Ukrajna elleni inváziója, az USA-Kína kereskedelmi háború és a Tajvannal kapcsolatos növekvő feszültségek azt mutatják, hogy a geopolitika újra a gazdasági és piaci eredmények fontos befolyásoló tényezője lett. A Közel-Keleten ez soha nem is volt másképp - írja a Bloomberg.