Kína rástartolt a világ legforgalmasabb tengeri útvonalára

Hírek2018. júl. 30.Növekedés.hu

Elindult próbaútjára Kína első, teljes mértékben hazai gyártású repülőgép-hordozója, a 001A típus, amely rekordgyorsasággal, mindössze két év alatt épült. A kínai hadsereg fejlesztése töretlenül zajlik, célja többek között az Új Selyemút, így a világ legforgalmasabb tengeri útvonalának, a malajziai Malakka-szoros forgalmának biztosítása.

A kelet- és délkelet-ázsiai erőegyensúly átalakulása szempontjából az új repülőgép-hordozó megjelenése komoly jelentőséggel bír. Kína katonai fölénye a szomszédos országokkal szemben tovább nő, ami a kelet- és a dél-kínai-tengeri viták jövőbeni rendezésére is hatással lehet. A fejlesztés megkönnyítheti az ország geostratégiai céljainak elérését, legfőképpen

a nyersanyag-import biztosítását, és a 21. századi Új Tengeri Selyemút „kiépítését” is

- olvasható Klemensits Péter Kína-szakértő friss elemzésében.

Kína kereskedelmének, így nyersanyag-behozatalának jelentős része a világ legforgalmasabb szorosának számító malajziai Malakka-szoroson halad át, ennek biztosítása kiemelten fontos geostratégiai kérdés Peking számára.
A fejlesztés célja az úgynevezett első és második szigetlánc védelme: az első szigetlánc Japántól indulva, magában foglalja Okinavát és Taiwant, majd tovább húzódik a fülöp-szigeteki és maláj partok mentén. A második szigetlánc a Filippínó-tengertől keletre, a Marshall-szigetek – Guam – Palau vonalat jelenti.  Az első és második szigetsor biztosítása a Malakka-szoros forgalmának védelmének is számít (forrás: Consortiom of Defense Analysts)
A 001A Típusú repülőgép-hordozó sikeres megépítésének jelentősége, hogy Kína bebizonyította: rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek lehetővé teszik a legnagyobb felszíni haditengerészeti egységek önerőből történő nagyszabású fejlesztését, modernizációját. Technikai értelemben azonban az első repülőgép hordozóhoz, a 2012-es Liaoninghoz hasonlóan
még ez a hajó sem veheti fel a versenyt a legmodernebb amerikai hordozókkal. 
A hajó május végén kezdte meg első próbaútját, a teljes felszerelése egy évet vett igénybe. Építését rekord gyorsasággal sikerült kivitelezni – így ez lett a világon a legrövidebb idő alatt elkészülő repülőgép-hordozó –, hiszen csupán két évet vett igénybe a kezdeti munkálatoktól a vízre bocsátásáig, és
a hajótesttől a felszerelésekig minden munkálat Kínában zajlott. 
Az Egyesült Államok és szövetségesei számára egyértelműen a kínai haditengerészet fejlődése jelenti a legnagyobb kihívást, amely méretét tekintve a legnagyobb Ázsiában. Szervezetileg 3 flottából áll: Északi-tengeri, Dél-tengeri és Keleti-tengeri flottából. A modernizáció kezdete az 1980-as évek végére tehető, amikor a többi haderőnemtől független ütőképes haditengerészet létrehozásának igényét először fogalmazták meg hivatalosan.
Az 1980-as években érvényes partvédelem doktrínája még elsősorban a szovjet hadiflotta elleni védekezést tartotta legfőbb céljának,
de később, a nyílt tengeri védelem koncepciója már a védvonalak kiterjesztésével számolt, melynek lényege, hogy az első szigetláncig kell hadműveletekre felkészülni a flottának. Hosszú távon a második szigetláncot elérő aktív tengerészeti jelenlét a cél, amely
az USA csendes-óceáni befolyásának visszaszorítását is feltételezi. 

Mint arról már korábban írtunk, az Új Selyemút fejlesztése során

Kína eddig több kikötőt és repteret is felvásárolt külföldön, többek között az Athén melletti Pireusz kikötőjét,

amely az Európában kiépítendő észak-dél irányú kereskedelmi folyosó legfontosabb hídfőállása. (Klemensits Péter a Pallas Athéné Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, ennek az elemzésnek a teljes változata és a témában más elemzések ezen az oldalon olvashatók.)