Kínos helyzetbe kerülhetnek a nyugati hatalmak
HírekHiába próbálták Putyint elszigetelni, a kedden kezdődő BRICS-csúcstalálkozó egyértelművé teheti, hogy a céljukat nem tudták elérni.
Ezen a héten Kazany városában Putyin elnök több mint 20 államfőt üdvözöl a feltörekvő gazdaságok BRICS-csúcstalálkozóján. A meghívott vezetők között van Hszi Csin-ping kínai elnök, Narendra Modi indiai miniszterelnök és Maszúd Peszeskján iráni elnök is.
A Kreml az egyik „legnagyobb szabású külpolitikai eseménynek” nevezte a találkozót Oroszországban.
„Az egyértelmű üzenet az, hogy az Oroszország elszigetelésére tett kísérletek kudarcot vallottak” - véli Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadó cég alapító partnere, aki a BBC-nek nyilatkozott.
De azon kívül, hogy Vlagyimir Putyin üzen a nyugatnak, mit fog elérni a mostani esemény?
Sejthetően a Kreml vezetője a nyugati szankciók okozta nyomás enyhítése érdekében reméli, hogy sikerül meggyőznie a BRICS-tagokat, hogy a globális fizetésekben a dollár helyett egy alternatívát fogadjanak el.
„Oroszország gazdaságának számos problémája a határokon átnyúló kereskedelemhez és a fizetésekhez kötődik.
És ezek nagy része az amerikai dollárhoz kapcsolódik” - mondja Weafer.
A BRICS a vezető feltörekvő gazdaságok csoportja. Eredetileg öt ország, Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika tartozott a csoporthoz. A tagországok köre 2024-ben tízre bővült.
Az öt újonnan csatlakozott állam Egyiptom, Etiópia, Irán, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek.
A BRICS-országok a világ népességének 45 százalékát, a tagországok gazdasága pedig együttesen a világgazdaság mintegy 28 százalékát teszi ki.
Orosz tisztviselők jelezték, hogy további több mint 30 ország szeretne csatlakozni a BRICS-hez, vagy szorosabb kapcsolatokat keres velük. E nemzetek közül néhánynak a vezetője részt vesz majd a csúcstalálkozón. Kazanyban ezen a héten bizonyára sok szó esik majd arról, hogy a BRICS a „globális többséget” képviseli.
"A BRICS-országoknak stabilizáló erőt kellene adniuk a világnak, és egy valóban több nemzet alkotta, nemzetközi rendszerért kellene kiállniuk" - jelentette ki korábban Hszi Csin-ping kínai elnök.
Ahogy a Magyar Külügyi Intézet vezető elemzője Goreczky Péter írta az elemzésében: a csoportosulás államai a globalizációhoz másodvonalban kapcsolódnak, főleg nyersanyagokkal és félkésztermékekkel vesznek részt a világgazdaság vérkeringésében,
habár ez Kínára egyre kevésbé igaz.
A közös „alulfejlettség” egy olyan identitásépítő eszköz, amely révén a globális ügyekben és a globális döntéshozatal „demokratikusabbá” tételében kívánják összehangolni a politikájukat.
