Komoly döntések előtt a patinás Deutsche Bank

Nem sokkal 150. születésnapja előtt Németország legnagyobb bankja viharos időket él át. Máig sem sikerült túllendülnie a pénzügyi válság következményein és nem találja a gyógyírt problémáira, írja a Deutsche Welle szakújságírója. A Deutsche Bank jelenlegi helyzete vitán felül igen szomorú. A német tőzsde, a DAX 30 legértékesebb vállalata között egyetlen egyet sem jegyzenek olcsóbban, mint az egykor hatalmas bankot. Részvényének árfolyama alig éri el a 7 eurót, ami esetében katasztrofálisnak tekinthető (1 euró =321,40 Ft). Piaci értéke alig 14 milliárd euróra zsugorodott, ami korábbi amerikai versenytársaihoz képest szinte viccesen alacsonynak tűnik. Az Egyesült Államok legnagyobb bankja ma 296 milliárd eurót ér. Egy kiegyensúlyozott pénzügyi világban jelenlegi mérete a Deutsche-t egyértelmű kivásárlási célponttá tenné. Egy nagyobb versenytárs az árát mellényzsebéből kifizethetné. De senki sem akar felvásárolni egy nehézségekkel küszködő bankot. A közelmúltban a svájci UBS udvariasan elutasított egy ilyen lehetőséget. Elnöke, Axel Weber csupán annyit mondott: reméli, hogy egy esetleges összeolvadás „csak egy a felmerült megoldások közül”. A német központi bank, a Bundesbank korábbi vezetője azt nyilatkozta a zürichi Tages-Anzeiger napilapnak, hogy az összeolvadással kapcsolatos spekulációnak semmi alapja sincs, az UBS, bár mérlegel más üzleti opciókat is, a szerves növekedést választja.    A tavalyi eredmények ismeretében meg kell bocsátani a svájci bankároknak, hogy hátat fordítottak a Deutsche Banknak. Túl azon, hogy a pénzintézet továbbra is masszívan veszteséges, lezajlott egy meglepő vezérigazgatócsere, új stratégiát fogadtak el, komoly létszámcsökkentést hajtottak végre (amit legalább bejelentettek). A bank részvényárfolyama tartósan zuhanórepülésben van és a rendőrség sorozatosan szállta meg a Deutsche irodáit. Még ha Christian Sewing vezérigazgató minden tőle telhetőt meg is tesz annak érdekében, hogy vonzóvá tegye a Deutsche Bankot, ez egy nehéz leckének tűnik. Főleg azért, mert egy alapvető eleme hiányzik: nincs üzleti modellje. Ma is rejtélyszámba megy, hogyan akar a Bank nyereséget termelni egy olyan időszakban, amikor fő piacán, Európában a kamatszintek ultra-alacsony szinten állnak. A 270 milliárd euróra rúgó készpénzállományáért, amelyet rendezett csomagokban az Európai Központi Bank (ECB) széfjeiben tárol, negatív kamatokat kell fizetnie. A Deutsche Bank elnöke, Paul Achleitner a közelmúltban maga állította, hogy mindez „durván évi egy milliárdba” kerül. Míg az Egyesült Államok Központi Bankja, a Fed által követett kamatnormalizálási folyamat jövőre mellbevágóan sok, 43 milliárd dollár többletbevételt jelent az amerikai bankoknak, az eurozóna pénzintézetei az ECB-nél parkoló pénzeiken 7 milliárd euró veszteséget szenvednek el. Az egyetlen személy, aki ezen a helyzeten változtathatna, az ECB főnöke, Mario Draghi. Az új évben azonban már ő sem ülhet ölbe tett kézzel az eurozóna hatalmas adóssághegyének tetején, ami csak nem akar olvadásnak indulni. Bár Mario Draghi ez év során egy új ECB elnöknek adja át a helyét, a Deutsche Banknak ugyanolyan csekély az esélye arra, hogy szerencse mellé álljon és nyereségessé válhasson, mint részvényeseinek az osztalékfizetésre. Addig is a Bank határozott szándéka, hogy működési költségeiből az utolsó csepp megtakarítási lehetőséget is kipréselje. Ahogyan egy bennfentes a közelmúltban a Reuters hírügynökségnek elmondta, a bank munkatársai repülőutak helyett video-konferenciákat bonyolítanak és szerényebb reprezentációval kell megelégedniük. Az élet persze nemcsak bánatot és keserűséget tartogat a Bank számára. Reményt jelent, hogy egy amerikai kockázati alap 3 százalékos Deutsche részesedést vásárolt és spekulációk terjednek arról, a Qatari Emirátus is ki akarja használni az alacsony részvényárat és növeli tulajdonhányadát a Deutsche Bankban. Előrehaladás jelei mutatkoznak a Postbank integrációja tekintetében is. A Deutsche évekkel ezelőtt vásárolta meg a népszerűtlen lakossági bankot, de azóta sem tudta nyereségessé tenni, ezért önmagába olvasztja. Akárhogyan is, a létszám-leépítés napirenden lesz a Bank alapításának 150. évfordulóján, 2020. március 10.-én is. Az évforduló pedig örömünnep kell, hogy legyen, telve azon idők emlékeivel, amikor a Bank egyengette Németország háború utáni gazdasági csodájának útját és igazgatta az ország feltörekvő vállalatait a globalizáció nagy színpadán.   Vége azonban azoknak a napoknak, amikor a sikeres befektetési tevékenység lehetővé tette, hogy német bank a pénzvilág nagyjai között szerepelhessen. Valójában ez járult hozzá a drámai visszaeséshez, és ez vetette fel azt az alapvető kérdést, hogy mi is tulajdonképpen ma a Deutsche Bank. A nagy kérdés: a pénzvilág cápái szétszedik-e, vagy hamvaiból feltámadva tovább halad korábbi, dicsőséges útján? Egy biztos: 150 évvel alapítását követően a Deutsche Bank 2019-ben fontos útelágazáshoz érkezett.