Kopint Tárki: Drámai lenne, ha nem tudnánk lehívni a Helyreállítási Alap forrásait

Nehéz év elé nézünk, romlottak a világgazdasági kilátások az elmúlt időszakban. Az Európai Uniós Helyreállítási Alapjának lehívásának esélye pedig napról napra csökken - hangzott el a Kopint Tárki friss konjunktúrajelentésének bemutatóján.

A gazdaságkutató idén 4 százalékos GDP növekedést, 11,5 százalékos inflációt és 389 forintos éves szintű forint-euró árfolyamot tart most reálisnak.

Az eredeti 7,2 milliárd uniós támogatási összeget levették 5,9 milliárdra a tavalyi gyorsabb gazdasági növekedés miatt.

- Amennyiben nem tudjuk lehívni az alap forrásait, - amire egyre nagyobb az esély - akkor egy százalékponttal lehet nagyobb a hiány. Ennek egyik oka, hogy az alap terhére már kifizettek előlegeket - fogalmazott Palócz Éva, a Kopint Tárki vezetője.

Mint mondta,

drámai következményekkel jár, ha nem tudunk hozzáférni az Alap forrásaihoz, ebben az esetben jövőre akár 1 százalékos lehet a gazdasági növekedés.

A Helyreállítási Alap pénzeinek lehívásához kellene csatlakozni az Európai Ügyészséghez és a globális minimumadóhoz is, ami 26 tagországnak megfelelt. Ám az Európai Parlamentben még így sem biztos, hogy hozzájárulna. A globális minimumadó tényleg nem kidolgozott, de pont ezért van mozgástér benne - hangsúlyozta Palócz Éva.

Kiemelte, hogy

a költségvetési konszolidáció módja, ebből is az extraprofitadók kivetése bizalmatlanságot váltott ki a befektetőkben, ez is hozzájárult a forint gyengüléséhez.

Ezen kívül számos terület, például a szerencsejáték, a kaszinók nem kerültek be az extraprofitadó körébe. 

Forintárfolyam

A forint árfolyama elvált a régiós devizáktól (lengyel, cseh, román), messze a forint szenvedte a legnagyobb árfolyam veszteséget a többi országhoz képest. Palócz Éva kiemelte:

Magyarország kilóg a sorból, annak ellenére, hogy például Lengyelországot és Romániát sokkal jobban érinti a háború a menekültek miatt.

A mai kamatemelés azt jelenti, hogy az alapkamat is ugyanilyen szintre emelkedik, mert korábban bejelentették, hogy egybeolvasztják az egyhetes kamatot és az alapkamatot.

A forint gyengülésével kapcsolatban kifejtette: a jegybank eszközei kimerültek, ennél többet nem lehet emelni, akkor sem lenne jobb a helyzet.

Most bosszulja magát meg az a centralizált és önkényes gazdaságpolitika, ami azt gondolta, hogy unortodox módon bármit meg lehet csinálni. Most egy ideges nemzetközi környezetben a külföldiek ezt a gazdaságpolitikát nem tudják tolerálni

- tette hozzá.

Gazdasági növekedés

A Kopint Tárki fenntartotta a 4 százalékos gazdasági növekedést a magyar gazdaságra vonatkozóan, de még csak az első negyedéves GDP adat jelent meg – ismertette Palócz Éva.

A magánfogyasztás húzta az első negyedéves GDP-t, de ez egyre kevésbé fog hozzájárulni a növekedéshez, mert elinflálódnak a megtakarítások.

A belföldi felhasználás 11 százalékkal emelkedett, de ennek magas az importtartalma, ami meglátszódik a külkereskedelmi mérleg mínuszán.

Az első negyedévben gazdasági növekedést a szolgáltatások húzták, de jól teljesített az építőipar (+16%) az óriási kilengések ellenére is.

A bruttó hazai reáljövedelem emelkedésének üteme csak 1,2 százalékos volt a cserearányból fakadó veszteség miatt.

A kiugró jövedelmek nagy részét el is költötték a háztartások, melyek fogyasztása 6 százalékponttal járult hozzá a 8 százalékos növekedéshez. 

Folyó fizetési mérleg hiány

Drámaian romlott a külkereskedelmi mérleg a romló cserearány miatt, és a fogyasztások emelkedése miatt az import gyorsabban emelkedik, mint az export. Tavaly év közepétől negatívvá vált az áru és a szolgáltatásexport, a folyó fizetési mérleg hiánya kedvezőtlenebbé vált, és további romlás várható.

A pénzforgalmi hiány nagy, de nem akkora a baj, mint elsőre látszik - mondta Palócz Éva.

Az infláció miatt túlteljesülés várható a bevételek terén,

és eddig úgy tűnik, hogy folytatódnak a beruházások.

- Több nagyberuházás leállításáról, így például a Fertő-tó melletti vagy a Fudan egyetem egyelőre nem érkezett hír. A reptér megvásárlása azonban egyelőre lekerült a napirendről - tette hozzá.

Az extraprofitadó csak a MOL esetében igaz

A MOL extraprofitadóját kivéve a többi olyan sarc, ami igazából nem az extraprofitot adóztatja, ilyen például a légitársaságok, illetve a kiskereskedelmi láncok különadója. Ez a forint iránti bizalomvesztés egyik oka - fogalmazott Palócz Éva.

Mintegy 3000 milliárd forinttal nőtt az állam adóssága idén, miközben emelkedtek az állampapír hozamok.

Viharosan emelkednek a termelői árak, amelyek begyűrűznek a fogyasztói árakba, összességében 11,5 százalék lehet az infláció éves szinten a jelenlegi helyzetet alapul véve.

Nemzetközi kockázatok

A nemzetközi gazdasági környezet kockázatai felerősödtek, a kilátások romlottak - ismertette Nagy Katalin, a Kopint Tárki vezető elemzője. Ezek a következők:

• magas infláció, stagflációs veszélyek
• technikai recesszió jöhet az USA-ban, magas inflációval és lassuló növekedéssel, recessziós kockázatokkal
• a kínai gazdasági növekedés lassul, a kínai kereslet visszafogottabb
• globális szinten az alapanyagok, alkatrészek hiánya
• szállítói fennakadások miatt lassul a világkereskedelem
• szárnyalnak az energiaárak
• az élelmiszerárak tartósan magasak maradhatnak
• szigorodnak a monetáris politikák: a Fed idén már 150 bázisponttal emelt alapkamatot, és újabb, akár 75 bázispontos emelésre lehet számítani a következő ülésen. Akár recesszió árán is bevállalnak kamatemelést, mert az inflációt szeretnék letörni.
• Az orosz-ukrán háború miatt elindul egy árrendeződés, a korábban Európa felé irányuló áruk elsősorban Kína felé mennek, és olajra az indiaiak is bejelentették az igényüket.

Európa egy hosszan tartó importált inflációtól szenved, ami fékezi a növekedést. Az olajárakban most csökkenő a trend, de magasak maradnak az olajárak, 112-118 dollár körüli sáv várható középtávon.

A gázárak emelkedése fontos: ha nyáron leállítják a gáz szállítását Oroszországból, az nehéz helyzetbe hoz jónéhány európai országot

- mondta el Nagy Katalin.

Az euróövezetben 8,6 százalékos az infláció, az energiaárak 41 százalékkal emelkedtek júniusban, élelmiszerek pedig 9 százalékkal. A tényleges infláció ennél magasabb lehet az ársapkák miatt.

Az Európai Központi Bank még nem nyúlt a monetáris fékhez, júliusban indulhat meg a kamatemelés, mert védi az eladósodott európai országokat (Olaszország, Görögország), ahol a kamatemelés súlyos kiadásnövekedést jelent.

Idén 3 százalék körüli GDP növekedést jósolnak az euróövezetnek, jövőre ez 2,6 százalékra mérséklődhet.

Az export növekedése lefeleződik a rosszabb konjunktúra miatt, és jelentősek a lefelé mutató kockázatok, melyekből a legfontosabb a gázleállás lehet.

Jelentősek a bizonytalanságok, mert nem látni, hogyan kezelik majd az energiahelyzetet. Minden ország saját stratégiát követ, sokan újra beindították a szénerőműveket a klímavállalások ellenére is.

Németországban extrém magas, 9 százalékos lehet az infláció idén, és 2 százalékos gazdasági bővülésre lehet számítani.

Régiós országok

A kelet-közép-európai országokban az első negyedév még kedvező volt, a növekedés javát Lengyelország, Szlovénia és Magyarország adta, de az inflációs ráták továbbra is nagyon magasak.

Idén 3 százalék körüli növekedésre és 11 százalék körüli inflációra lehet számítani a régióban. Jövőre mérséklődik az infláció, és lassul a gazdasági növekedés.