Közös állásponton Lengyelország és Magyarország az uniós földgáz vitában
HírekAz uniós tagállamok arról szavaztak, hogy meghosszabbítsák-e azt a rendeletet, amely előírná az EU-n belül a földgázfelhasználás csökkentését. Korábban a téli hónapokra elfogadtak egy ilyen javaslatot, most ezt hosszabbítanák meg a nyárra is. A javaslatot Magyarországon és Lengyelországon kívül mindenki megszavazta. Ezzel nem fog megvalósulni az európai gázfelhasználás 15 százalékos csökkentése - írja a Világgazdaság.
A kifejezetten enyhe télnek köszönhetően Európa elkerülte az energiaellátás összeomlását, de nincs rá garancia, hogy ez a következő télen is így lesz – közölte Brüsszeli sajtótájékoztatóján a magyar külgazdasági és külügyminiszter. Szijjártó Péter szerint nem szabad abba a hibába esnünk, hogy hátradőlünk a karosszékünkben, amiért egyszer szerencsénk volt - olvasható a VG Világgazdaság online hasábjain.
A tárcavezető jelezte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) előrejelzése szerint reális a veszélye annak, hogy 2023-ban gázhiány lép fel Európában a téli hónapokban. Szijjártó Péter szerint ennek három oka van:
- Egyrészt az idei évben a tavalyihoz képest 60 milliárd köbméter földgáz hiányzik majd az európai energiamixből. Ez a hiány az orosz szállítások kiesése miatt lép majd fel. Szijjártó Péter kifejtette, hogy tavaly még sok európai ország vásárolt orosz gázt, de a szankciós politika miatt ez már nem lesz lehetséges 2023-ban.
- Miközben Európa visszaszorítja a saját gázfelhasználását, az újra beindult kínai gazdaság ismét nagy mennyiséget kezd el felhasználni.
- Végül pedig a miniszter azt említette, hogy az európai LNG-kapacitások nem épültek ki, így ezen az úton szerinte Európa nem tudja a kieső orosz szállításokat pótolni.
Ez a három tényező együttesen azt a veszélyt hozza magával, hogy földgázhiány lehet Európában. A tárcavezető ismét kiemelte, hogy
semmi sem garantálja, hogy ismét enyhe telünk lesz, ami megmentene minket az energiakrízistől.
Az árak tekintetében Európa versenyképességi hátrányban van Szijjártó Péter szerint. A miniszter azt a közgazdaságtani axiómát hozta fel, miszerint amiből kevesebb van, az többe kerül. Szerinte, ha az unió csökkenti a földgázmennyiséget Európában, az drágulást hoz magával, amit tovább fog fokozni az egyre erősödő kínai kereslet. Kijelentette, hogy Európában hétszer annyit fizetünk a gázért, mint az Egyesült Államokban, és az áram háromszor drágább, mint Kínában. Ebben a helyzetben egyetlen észszerű és hatékony megoldás létezik:
az Európába irányuló földgázimportot fel kell pörgetni.
A mennyiség növelésével lehet a miniszter szerint egyedül leverni az árakat. Európába több földgázt kell hozni, hogy ne fagyjunk meg, és a gáz ne legyen túl drága. Ehhez több forrás kell, és több beszállítói útvonalra van szükség. Ehhez infrastruktúrára és normális hozzáállásra lenne szükség, amit nem mérgez meg a politika.
Az Európai Bizottság egy újabb földgázfogyasztás-csökkentést előíró rendeletet próbált átverni a jogszabályalkotáson, ahelyett, hogy több gázt próbálna beszerezni
– mondta Szijjártó Péter. Ez a korábbi hasonló javaslat meghosszabbítása, ami a nyáron is előírná az unióban a 15 százalékos földgázfelhasználás-csökkentést. A tárcavezető szerint ez a döntés még veszélyesebb, mint a korábbi, mivel jelentős tovagyűrűző hatásai lennének. A nyári földgázcsökkentési sokk nagyobb mértékben érintené az ipart, ami így drágábban jutna energiához, ami visszavetheti a gazdasági fejlődést.
Az energiafelhasználás kifejezetten nemzeti hatáskörbe tartozik, Brüsszel mégis bele akar szólni abba, hogy Magyarország mit tesz ezzel a szuverén jogával
– mondta a miniszter.
Magyarország és Lengyelország a felsorolt problémák miatt nemmel szavazott arra a javaslatra, hogy 15 százalékkal csökkenjen az európai földgázfelhasználás.
Minden más tag megszavazta a javaslatot.
Magyarország azt az álláspontot képviseli, hogy a földgázellátás nem politikai kérdés, nem szabad diszkriminálni, és több földgázt kell behozni Európába
– jelentette ki Szijjártó Péter.
