"Akár harminc városunkban át lehetne állni a termálvizes fűtésre a földgáz helyett"

A megújuló energiaforrások közt gyakran elhangzik a termálvizes fűtés is. Valóban korlátlanul rendelkezésre áll ez az energiaforrás? Magyarországon mennyire van lehetőségünk alkalmazni a termálvizes fűtést?

A köznyelvben termálvíznek hívott, geotermális energiával felmelegített víz olyan energiaforrásnak számít, amelynek hőforrása emberi léptékben nézve kiapadhatatlan. Épp ezért a geotermális energiát megújuló energiának tekintjük.

Mindemellett rendelkezésre állás tekintetében a fosszilis energiaforrások bármelyikével felveszi a versenyt, Magyarország esetében pedig különösen igaz ez, hiszen hazánk rendkívül jó adottságokkal rendelkezik.

A Kárpát-Medence sík vidéke ugyanis mély víztartórétegeket tartalmaz, itt található a termálvíz, amelynek egy részét néhány száz métertől, akár 2 ezer méter mélységű mélyfúrású kutakból hozzuk fel. A termálvizet azonban nem csupán a fürdőkben tudjuk felhasználni, hanem hőenergia termelésre is.

Ezzel a hőenergiával milyen mértékben lehetne kiváltani a földgázt az épületfűtés területén?

A termálvíz hőfoka magyar területeken legfeljebb 100 Celsius-fok. Ezt lehetne felhasználni épületek fűtésére, különösen azokon a területeken, ahol a fűtési energiát földgáz elégetésével állítjuk elő, ami a hazai lakóépületek jelentős részére igaz.

A fővárosi távhő szolgáltatás például 95 százalékban földgáz alapon működik, miközben Budapesten is van termálvíz kivételi lehetőség.

A termálvíz kitermelésnek ugyan több mint 100 éves hagyománya van hazánkban és a nagyüzemi termálvíz kitermelés nagyjából egyidős az olajfúrás meghonosodásával, azonban eddig főként csak fürdőkben használtuk fel ezt a vízkincset.

A fürdőkultúra terén is van még tér a fejlesztésre, habár ebből a szempontból jól áll az ország, valamint a termálvíz mezőgazdasági felhasználásával is komoly eredményeket értünk el, az épületfűtés esetén azonban komoly lemaradásban vagyunk.

Most viszont új korszak kell kezdődjön, amelyben a termálvíz egyik felhasználási területe lehet a távfűtés.

Az országban jelenleg 200 darab távfűtő rendszer működik. Ezek egy jelentős része pedig termálvízzel is kiváltható, miközben most közel 100 százalékban gázt felhasználó fűtőművekben fűtjük fel.

Amennyiben ezeknek a távfűtő rendszereknek legalább 20-30 százalékát át tudnánk váltani, akkor nagyon jelentős földgáz import mennyiséget tudnánk megtakarítani.

Ehhez lenne szükség egy országos program beindítására, amit az Európai Uniónak is támogatni kellene.

Mekkora lehet ez a kiváltható földgáz mennyiség?

A jelenlegi 9 milliárd köbméteres hazai földgázfelhasználásból, mindössze 1,5 milliárd köbmétert tesz ki a kimerülőfélben lévő gázmezőkből származó hazai kitermelés, a többi mind import. Ezt a másfél milliárdot tervezik most 2 milliárdra fölemelni, ám még ebben az esetben is 7 milliárd köbméternyi behozatalra szorul az ország, ami a jelenlegi árfolyamok mellett rendkívül költséges dolog.

Véleményem szerint ebből a 7 milliárd köbméterből évente legalább 1 milliárd köbméter földgáz felhasználása megspórolható a geotermális energia segítségével.

Annál is inkább, hiszen fejlődés nem csupán a termálvíz felhasználási technikák területén van, hanem az építészetben is. Így a termálvizes fűtést épületszigetelés, nyílászáró csere és energetikai korszerűsítés is követheti. Utóbbi megoldásokkal a hőigény felére, esetleg harmadára csökkenthető. Ilyen esetben még több épület lenne kifűthető termálvíz segítségével.

Mennyire számítanak jónak Magyarország geotermális adottságai európai összevetésben?

Európában a geotermális energia terén kevés olyan jó adottságú terület található, mint a Kárpát-medence. Talán a Párizsi-medencét, Elzász-Lotharingiát, Franciaország és Olaszország egyes részeit lehetne hasonló lehetőségekkel bíró területként kiemelni.

Vannak esetleg pozitív nemzetközi példák, ahol elterjedtebb ennek az energiaforrásnak az épületfűtésben való használata? Melyik országokban alkalmazzák nagyobb arányban a geotermális energiát?

Jó példa lehet például Franciaország, ahol komplett új városnegyedeket fűtenek termálvízzel.

Európán kívül komoly eredményeket értek el a termálvíz épületfűtésre való felhasználásában az Egyesült Államokban, Mexikóban, illetve Japánban is. Utóbbi ország a minőségi csúcsa a termálvíz hasznosításnak, hiszen az épületfűtés mellett elektromosáram termelésre és abszorpciós klímák segítségével nyaranta hűtésre is használják.

Magyarország ezen a téren lemaradt. Sok évtizedes örökség, hogy az ország energetikai szempontból rendkívül földgáz centrikus, amire hazánkon kívül Európában csak Hollandiában van példa. Mivel a szovjet blokkon belül elláttak minket olcsó földgázzal, így a vezetékes gáz az országban a legkisebb falvakban is ott van. A problémát most az jelenti, hogy ez a földgáz már nem olcsó.

Emiatt jött el az ideje annak, hogy egy átfogó, országos program keretében kiváltsuk ennek a földgáznak egy jelentős részét.

Valaha az említett földgázhálózat és a hozzá tartozó infrastruktúra kiépítése is hatalmas összegeket emésztett fel. Nyilván majd a földgáz geotermális energiával való kiváltásának is lesznek költségei. Mire lehet számítani, mennyire drágák ezek a beruházások?

Az nem kérdés, hogy az ehhez szükséges beruházások rendkívül költségesek. Csak az új kutak fúrása, lemélyítése száz millió forintnál kezdődik. A kezdeti beruházási költség egy gázkazános fűtőműhöz képest tehát aránytalanul nagy.

A későbbi üzemköltség viszont akár tizede is lehet a földgázos fűtésnek.

Ez mekkora költség megtakarítást jelent? Mennyi idő lehet a beruházások megtérülési ideje?

Az energiaválság előtt egy gigajoule hőmennyiség megtermelése földgázzal 3-4 ezer forint körüli összegbe került, míg termálvíz segítségével 5-600 forintot tett ki. Látható, hogy már akkor is jóval olcsóbb volt a termálvizes fűtés, azóta pedig drasztikusan feljebb emelkedtek a földgáz árak.

Ha tehát megvan a kút, utána rendkívül olcsó a termálvizes fűtés, ami a megtérülést néhány évre, a jelenlegi gázárak fennmaradása esetén 1-2 évre redukálja.

Épp ezért, ha Magyarország esetén valamit támogat az Európai Unió, akkor ezt kellene támogassa.

A termálvizes fűtéssel szemben gyakorta hangoztatott ellenérv, hogy a sókicsapódás hamar tönkre teheti a berendezéseket. Ez mennyire valós probléma? Rendelkezésre állnak olyan technológiák amelyekkel elkerülhető a sókicsapódás?

A sótartalom valóban okozott problémát, amíg nyitottak voltak a rendszerek. Korábban amikor feljött a hévízkútból a hévíz, akkor elvesztette a túlnyomását. Ilyenkor a benne lévő széndioxidot kilevegőztették egy kút mellett lévő tároló tartályba. Ez a széndioxid azonban nem szabad, hogy kimenjen a termálvízből, hanem végig kell, hogy menjen a rendszeren. Ha ugyanis a széndioxidot elveszíti a termálvíz, akkor valóban kiválik belőle a kálcium-karbonát. Akkor viszont, ha a vízben marad a széndioxid, a hidorgén-karbonátokat oldatban tartja és nem történik sókiválás.

Ezen túl vegyszeres eljárások is léteznek a sókiválás megelőzésére.

Fontos kiemelni, hogy a modern rendszerekben a lehűlt vizet sem engedjük el a felszíni vizekbe, hanem visszasajtoljuk az eredeti víztartó rétegbe egy másik kút segítségével. Jelenleg ez a legtökéletesebb rendszer, amit a franciák fejlesztettek ki Európában. Ezeket a zárt rendszereket kell mostantól megvalósítani. Ez nyilván dupla beruházást jelent, hiszen nem csak egy termelő, hanem egy visszasajtoló kút kiépítése is szükséges. Ezáltal viszont mentesülni lehet a környezetvédelmi járulékok megfizetése alól mert a termálvíz nem szennyezi a felszíni vizeket, mi több megőrizzük a mélyrétegben a vízmennyiséget.

Itthon is alkalmazzák már ezt a technológiát?

Igen, ilyen rendszerekre szerencsére már itthon is vannak példák. Közülük a hódmezővásárhelyi a legnagyobb. Az egy mintaberuházás volt, amelyet folyamatosan bővítenek. Mostanra sikerült elérni, hogy a város teljes központja azzal van fűtve, köztük középületek és lakónegyedek, uszodák. Emellett vannak modern rendszerek Szentesen és Szegeden is, ezek száma azonban nem elegendő. 

Hány városban lehetne ilyen fűtésrendszert kiépíteni?

Több tíz, akár harminc jelentősebb városunkban akár azonnal át lehetne állni a termálvizes fűtésre a földgáz helyett.

Debrecenben és Miskolcon például 20-25 ezer lakást fűtenek nagyrészt földgáz alapon távhővel, miközben mindkét város alatt ott van a termálvíz. Miskolcon már termálvizes kiegészítéssel sikeresen üzemel a távhőellátó rendszer. Minta értékű beruházás volt, hévíz visszasajtolást is megvalósítottak.

Mekkora lehet a rendelkezésre álló termálvizes kapacitás az országban?

Magyarországon 1200-1400 működőképes hévíz kút van és egy részük nincs is használatban.

Ezen túl jelentős tartalékaink is vannak. Az olajipari meddőkutak (amelyek soha nem adtak gázt, vagy olajat, vagy kimerültek) egy része is átalakítható termálkúttá. Ezeket a tartalékokat most nem használjuk, pedig meglévő kutat átalakítani sokkal olcsóbb mint újat kiépíteni. Számba kell tehát őket venni és az erre alkalmas kutakat használatba kell vonni.

Ezen túl nagyon sok olyan termálvíz mező van az országban amelyet még nem tártak fel.

Ennek a fűtéstechnológiának a használatához képzett munkaerő is szükséges. Ez adott ma Magyarországon?

Jó hír, hogy ezekhez a beruházásokhoz itthon a tudásbázis és a képzett munkaerő, a szellemi háttér egyaránt biztosítva van. A Miskolci Egyetemen most is képeznek szakembereket, számos cég rendelkezik megfelelő fúróberendezésekkel.

Ha valóban elindulna egy fentebb vázolt program, mennyi időbe telhet kiépíteni a szükséges rendszereket?

Mivel az említett tudásbázis és technológiai háttér rendelkezésre áll, így ma Magyarországon egy termálvízkút pár hónap alatt kivitelezhető. Mindez ténylegesen csupán pénz kérdése.