Különleges tallérgyűjtemény – Fejedelmi kincsek kiállítás Szekszárdon

Kivételes anyag – többek között a „Tündérkert ezüstje” 220 darabból álló, XVI-XVII. századi erdélyi tallérgyűjtemény - szerepel azon az időszaki kiállításon, amely Székesfehérvár, Nyíregyháza, Pécs, Kaposvár után Fejedelmi kincsek címmel látható a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban Szekszárdon.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Értéktár Program (2014-2018) keretében került megvásárlásra.

Törő István 220 db, erdélyi fejedelmek által 1562 és 1686 között kibocsátott érmékből, valamint néhány ezüst emlékéremből álló - „Tündérkert ezüstje” nevet viselő – gyűjteménye,

mely a Magyar Nemzeti Múzeumba került letétbe. A pénz- és éremleletek a régész, történész kutatók számára kiemelkedő jelentőségűek, hiszen felbecsülhetetlen eszmei értékükön túl az adott korszak lenyomatai, tükrei. A tallér az újkori világ legfontosabb címlete volt, ezért nevezik a kutatók a 16–19. század pénztörténeti korszakot „tallérperiódusnak”.

Az Erdélyi Fejedelemségben a mintegy 28,5 g súlyú, átlagosan 4 cm átmérőjű pénzek verése János Zsigmond uralkodása alatt, 1562-től kezdődött és egészen Apafi Mihály fejedelem (1661–1690) koráig tartott. A Törő-gyűjtemény összesen 13 erdélyi fejedelem pénzeit (tallér, féltallér) tartalmazza a következő eloszlásban: János Zsigmond (8), Báthori István (1) Báthori Kristóf (3), Báthori Zsigmond (94), Bocskai István (3), Báthori Gábor (10), Bethlen Gábor (23), I. Rákóczi György (4), II. Rákóczi György (28), Barcsai Ákos (11), Kemény János (1), Apafi Mihály (33), Thököly Imre (1). Utóbbinak nevére nem vertek ugyan tallért, ez a darab egy nagyméretű és igen ritka ezüst emlékérem.

A kiállítás anyaga az erdélyi tallérgyűjteményen túl kiegészül a jegybank 1974-ben alapított Bankjegy- és Éremgyűjteményének 48 darab erdélyi aranypénzével,

a szintén az MNB tulajdonában lévő 13 darab eredeti, 17. századi erdélyi verőtővel, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum kölcsönzött, 16–17. századi erdélyi fegyverekkel (díszsodronying, huszár félvért és sisak, díszszablya, díszbuzogány).

A Fejedelmi kincsek című időszaki kiállítás a Wosinszky Mór Megyei Múzeumban 2020. március 15-ig tekinthető meg a múzeum nyitvatartási idejében.

Az MNB Értéktár programja: számok és tények 

A műkincs-visszavásárlási program célja volt az elmúlt történelmi periódusokban különböző okok miatt külföldre vagy külföldi tulajdonba került magyar vagy külföldi művészek által alkotott, jelentős művészeti értéket képviselő műkincsek minél nagyobb hányadának visszaszerzése Magyarország számára, valamint a hazai hagyatékokban fellelhető legfontosabb műkincsek megvásárlásával azok szétszóródásának megelőzése.

A program 30 milliárd forintos keretéből a jegybank közel 13 milliárd forint költött el, összesen 34 műalkotás, illetve gyűjtemény került tartós múzeumi letétbe, több mint hatszázezren látták az Értéktár program indulása óta az ország közgyűjteményeiben elhelyezett műkincseket.

Az Értéktár döntéshozói megkülönböztetett figyelmet szenteltek a jogtisztaságnak.

A jegybank kizárólag eladói megkeresés alapján vásárolt, az eladónak hiteles okmányokkal kellett bizonyítania, hogy a tárgy a jogos tulajdonában van. A vásárlásoknál a végső szót minden esetben az MNB Igazgatósága mondta ki a közgyűjtemények szakembereiből álló Tanácsadó Testület ajánlása és értékbecslése alapján. Az MNB az Értéktár programmal azon meghatározó jegybankok sorába emelkedett, amelyek műkincs-visszavásárlási programjukkal és gyűjteményükkel hozzájárulnak a kulturális örökség védelméhez.

Az MNB Értéktár programjának keretében megvásárolt tárgyakról és gyűjteményekről részletes leírást, valamint videókat a jegybank honlapján találnak az érdeklődők.