Követeléskezelési törvény bevezetését sürgeti a Lízingszövetség és a MAKISZ
Hírek"A bajba jutott ügyfelek érdekét is szolgálná, ha egyértelmű jogszabályi helyzet teremtődne a követeléskezelők és az adósok közötti kapcsolatban. Erre különösen a hitelmoratórium lejártával lenne égető szükség" – állapította meg találkozóján Bódizs Kornél a követeléskezelő cégeket képviselő MAKISZ elnöke és Zs. Nagy István a Magyar Lízingszövetség új elnöke.
Első szakmai egyeztetésük összegzéseként a két szakember kifejtette:
A lízingcégek és a követeléskezelők érdekei több tekintetben is azonosak, mert az a követelésállomány, amelynek érvényesítését a lízingcégek már nem tudják a fennálló szerződések keretei között megoldani, előbb vagy utóbb a követeléskezelési szektorba kerül.
A Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke szerint a követeléskezelők elsődleges érdeke ilyenkor az, hogy a mindkét fél számára előnytelen felszámolást, illetve bírósági végrehajtást megelőzzék.
Ehhez, a kényszer alkalmazása helyett olyan, önkéntes teljesítésen alapuló megállapodást ajánlanak a megrendült anyagi helyzetű ügyfeleknek, ami komoly költségmegtakarítást biztosíthat a számukra.
A megállapodással elkerülhetők azok a magas jogi költségek is, amelyeket végső soron szintén az adósoknak kellene rendezniük.
Bódizs Kornél szerint ezért is kulcskérdés, hogy a lízingcégektől olyan aktualizált ügyféladatok kerüljenek a követeléskezelőkhöz, amelyek alapján azonnal fel tudják venni a kapcsolatot az adósokkal.
Az európai GDPR szabályozás hazai értelmezése, alkalmazása miatt ugyanis, a követeléskezelőket a felmondott szerződések már nem jogosítják fel az adatkezelésre, így jobbára csak a jogi eljáráshoz szükséges adatokat használhatják. Ezek az adatok azonban nem foglalják magukban az ügyfelek telefonszámait vagy e-mail címeit, amely elérhetőségek a mai világban a kommunikáció elengedhetetlen eszközei.
Zs. Nagy István és Bódizs Kornél
Zs. Nagy István szerint, mivel a lízing alapja az eszközfinanszírozás, a konstrukció sajátossága miatt a fedezetet mindig egy olyan eszköz jelenti, amelynek évről-évre csökken az értéke. A lízingcégeknek ezért is érdekük, hogy a követeléskezelők gyakorlatát is megismerve, a hátralékos kintlévőségek időtartamát csökkentve, minimalizálják az általuk kezelt, késedelmesen fizetett hitelállomány mértékét. A Lízingszövetség elnöke hozzátette: a követeléskezelői gyakorlat megismerése a lízingpiac fejlődése szempontjából azért is hasznos, mert a későbbi termékfejlesztésbe, ügyfélkommunikációba is be tudják építeni a tapasztalatot, hogy mi történik azokkal a követelésekkel, amelyek a nemfizetés miatt kilépnek a hagyományos szerződéses keretek közül.
Rengeteget tudunk tanulni egymástól és ez az egész pénzügyi szektor fejlődését is szolgálja
- fejtette ki a két szakember.
Egyetértettek abban, hogy az általuk kezelt ügyfélállományból és a késedelmes fizetések növekvő arányából már most látszik: a hitelmoratórium lejártával sok, a moratórium okán védettséget élvező ügyfél, hirtelen komoly fizetési gondokkal és a meghosszabbodott futamidő kihívásával fog szembesülni. Ez pedig a bankok, a lízingcégek és a követeléskezelők számára egyaránt jelentős kihívást jelent majd.
A probléma hatékony és fair kezeléséhez ezért a MAKISZ szerint elengedhetetlen lenne egy, a szakma által régóta szorgalmazott követeléskezelési törvény.
Elképzelésük szerint ez a törvény egyértelművé tenné, hogy kik és milyen feltételekkel tevékenykedhetnek a követeléskezelési piacon: engedélykötelessé tenné és felügyelet alá rendelné a követeléskezelési tevékenységet, ugyanakkor az adatkezelési jogokat és kötelezettségeket is rendezné. Az adósi oldalon erős fogyasztóvédelmi jogokat garantálna, azonban megkülönböztetné az együttműködő és együtt nem működő adósokat. A törvény elsődleges szerepeként a kedvezmények irányába mutató kommunikációt, valamint az átláthatóság megteremtését jelölte meg a szövetségi vezető.
A két szövetség megegyezett abban, hogy a jövőben erről a témáról is egyeztetnek és közös álláspontot alakítanak ki.
