Lounge Group: a választókat kevéssé foglalkoztatja a politikai jelöltek neme

Hírek2020. nov. 17.Növekedés.hu

A demokraták ugyan biztosra akartak menni, és fontos szerephez juttatták a nőket az amerikai elnökválasztási kampányban, azonban a magyar választók mellett az amerikaiak többsége is azt állítja, hogy döntésekor nem számít a politikai jelölt neme – derül ki a Lounge Group reprezentatív kutatásából.

Az amerikai válaszadók több mint háromnegyedének nem lényeges szempont, hogy egy adott párt vezetője, jelöltje férfi vagy nő – állapítja meg a Lounge Group kutatása, amelyet az Egyesült Államokban és Magyarországon végeztek az USA elnökválasztása kapcsán.

Az adatok mélyére ásva ugyanakkor további fontos tényezőket olvashatunk ki a nemek kérdése kapcsán. Az amerikai férfiak jellemzően fontosabbnak tartják ezt a témát az adott jelölt esetében, mint az amerikai nők, ami azért is tanulságos, mivel Kathryn DePalo-Gould, a Floridai Nemzetközi Egyetem államtudományi professzora szerint ez volt az első olyan év, amikor jelentősen több nő szavazott az Egyesült Államokban, mint férfi.

A szakértő úgy nyilatkozott az al-Dzsazíra híroldal amerikai tudósítójának adott interjújában, hogy az idei választáson voksolók több mint fele, 53 százaléka nő volt. 

A Lounge Group kutatása Magyarországra nézve is tartogatott meglepetéseket, hiszen az eredmények alapján úgy tűnik, hogy hazánkban kevésbé foglalkoztatja a választókat, hogy milyen nemű az adott politikus.

Míg az amerikaiaknak kevesebb mint a fele (49 százaléka) mondta azt, hogy egyáltalán nem számít a jelölt neme, itthon közel kétharmados (62 százalékos) ez az arány.

Ha a válaszadók körét kibővítjük azokkal, akik ugyan kevésbé határozottan, de szintén állították, hogy az említett szempont „inkább” nem fontos számukra, akkor itthon tízből nyolc, a tengerentúlon tízből hét választó tartozik e körbe. Hasonló eltérés figyelhető meg a két ország között azok arányában is, akik határozottan állítják, hogy számukra a jelölt neme nagyon fontos tényező: itthon csupán közel öt, az Államokban pedig valamivel több mint 13 százalék nyilatkozott így. 

"Az államfői zsáner körülírásában sem hazánkban, sem az Egyesült Államokban nem jelentek meg túlzottan a hagyományos nemi szerepfelfogásbeli jellemzők. Bár a demokrata színekben induló, első női alelnökjelölt, Kamala Harris megjelenését sokan tárgyalták ebből a szempontból, úgy tűnik, hogy a jelöltek neme a legtöbb demográfiai csoportban kevésbé meghatározó"

– tette hozzá Szabó Zsófia, a Lounge Group kutatási divízióvezetője.

A kutatás amerikai eredményeinek tükrében tehát nem meglepő, hogy ezúttal – az USA történelmében először – egy nő, Kamala Harris kaliforniai szenátor lehet a világ egyik legerősebb országának alelnöke.

Harris ráadásul jamaicai és indiai gyökerekkel rendelkezik, az idei elnökválasztási versenyben jelöltként is indult, de tavaly december 3-án végül kiszállt. Elemzők szerint a progresszív és mérsékelt választóknak is túlságosan meg akart felelni, végül Joe Biden alelnökjelöltjévé választotta.

Általánosságban egyébként növekvő tendencia figyelhető meg a nők politikai szerepvállalásában:

2020-ban 127 nő foglal helyet az Egyesült Államok Kongresszusában, ezzel a tagok 23,7 százalékát teszik ki. Köztük talán a legismertebb Alexandria Ocasio-Cortez, a kongresszus történetének legfiatalabb női képviselője, aki egyes vélemények szerint esélyes lehet az első női elnök címére is a jövőben. Az amerikai szenátus 26 százalékát adják nők, a képviselőházban pedig 101 nő (23 százalék) tölt be politikai tisztséget.

A női politikusok száma 2018-hoz képest több mint ötödével magasabb 2020-ban, ez a szám ugyanakkor még így is eltörpül a 2016 és 2018 közötti hatalmas ugráshoz képest, amikor 74 százalékos volt a növekedés.

Az idei amerikai elnökválasztásnak Kamala Harris mellett volt egy másik fontos női szereplője is: Joe Biden kampányfőnöke, Jen O'Malley Dillon.

Ő az első nő, aki egy győztes demokrata elnöki kampányt vezetett, vagy általánosságban értve bármilyen amerikai elnöki kampányt, ha nem számítjuk Kellyanne Conway közel három hónapos részvételét Donald Trump 2016-os kampányában. A 44 éves Dillon mostanra tökéletesen kiismerte a választásokat.

Egy helyi kampányiroda vezetőjeként a ranglétrán felfelé lépkedve 2008-ban eljutott John Edwards szenátortól Barack Obama kampánystábjáig, majd a demokrata országos választmány (Democratic National Committee) ügyvezető igazgatója lett, mielőtt 2012-ben újból csatlakozott Obamához. Dillon az elnökválasztási kampány során leginkább a Michigan, Pennsylvania és Wisconsin alkotta „kék falra”, vagyis jellemzően a demokratapárti államok visszaszerzésére koncentrált, hiszen ezeket a tagállamokat 4 évvel ezelőtt Trump elhódította a demokratáktól.

További érdekesség, hogy a történelem során először vezetheti nő a Pentagont. Ha jogerősen megválasztják, Michele Flournoy lesz az első nő a védelmi minisztérium élén az Államokban.

Nemcsak Amerikában jutnak persze egyre magasabb politikai pozícióba a nők. Az Európai Bizottság elnöke például 2019 óta Ursula von der Leyen, de ezen kívül is számos ország első számú vezetője hölgy. Új-Zéland (Jacinda Ardern), Norvégia (Erna Soldberg), Finnország (Sanna Marin) mellett Németországban is ez a helyzet, Angela Merkel kacellár a világ egyik legbefolyásosabb női vezetője.

Videók ajánlása vagy bármi