MAGYAR KÉZMŰVES SÖR KOLOZSVÁRRÓL

Hírek2018. jún 5.Növekedés.hu

Milyen a pilseni sör, ha magyarok főzik Kolozsváron, adalékanyagok nélkül, importált összetevőkből, betartva a hagyományos technológiát? A cégtulajdonos jogász, a közgazdász és a sőrfőzőmester szerint kiváló.  A Bere a la Cluj néven futó cég 2016 nyarán jelent meg a piacon,  kezdetben Etyeken, bérben főzetett sörökkel. Az ale Phaza Lunii, a porter Gaura Neagro és egy speciális bitter, az Ursa Amaro már ismert márkáknak számítottak a kézműves sörök kolozsvári fogyasztóinak körében, amikor idén februárban beindult a termelés Kolozsváron a Bácsi-úti sörfőzdében. A kínálat azóta kiegészült  egy ipa, a Pitica Roșie és egy pilseni, a Cosmo Băut termékkel. A cégnek három társtulajdonosa van, egy jogász, egy közgazdász és egy sörmester, Vígh Ferenc, Dezső Péter és Tankó György személyében. „Ha bérben főzetsz, nincs gondod az adminisztrációval, ellenben saját főzés esetén könnyebben ellenőrzés alatt tudod tartani a munkafolyamatot, jobban oda tudsz figyelni a minőségre” – mondja Vígh Ferenc, hozzátéve, hogy a piac jobban elfogadja azokat a termékeket, amelyeket a gyártó maga főz. A berendezéseket Olaszországból és Kínából rendelték, az alapanyagokat pedig szintén külföldről, a malátát például Bajorországból szerzik be. „A román maláta nem elég jó minőségű, komlóból pedig kevés van, s az is csak pils jellegű sörhöz való” – magyarázza.

Ízlések és pofonok

A Bere a la Cluj termékeihez kizárólag a sör négy hagyományos alapanyagát használják, mondja Tankó György, aki a főzés szakmai részéért felel: árpából készített malátát, komlót, élesztőt és vizet. Adalékanyag nem kerül a sörbe, amelyet 8-9 órán át főznek, majd 25-30 napig erjesztenek. „Bármilyen receptet meg tudunk főzni” – hangsúlyozza Tankó, aki élelmiszeripari mérnökként, a gyakorlatban tanulta ki a sörfőzést. A sör aromáját alapvetően a maláta milyensége és mennyisége határozza meg, a komló inkább az illatát befolyásolja. Vígh Ferenc szerint a kézműves sörök tipikus fogyasztója 25 és 45 év közötti hipszter. 45 év felett az emberek általában már kevésbé nyitottak az újra, ugyanakkor, mivel az ipari söröknél drágább termékekről van szó, a fogyasztói kört a jövedelemszint is meghatározza. „Volt olyan idősebb ember, aki, amikor megkóstolta, nagyon dicsérte a sörünket, de hozzátette, nem engedheti meg magának, hogy rendszeresen igya” – mondja Vígh. A Bere a la Cluj Kolozsvár mellett Bukarestben, Nagybányán és Sepsiszentgyörgyön van jelen, éttermekben és boltokban egyaránt. A kolozsváriak és a fővárosiak az aromásabb termékeiket részesítik előnyben, Sepsiszentgyörgyön ellenben messzemenően a pilseni sörük fogy a legjobban. A közeljövőben mangós sört fognak piacra dobni. A természetes összetevőkhöz ennél is ragaszkodni fognak, nem szörpöt használnak majd hozzá, hanem pépesített mangót. Az elmúlt hónapokban általában 2800 liter sört főztek, de a nyári hónapokban valószínűleg szükség lesz a 3500 literes maximális kapacitásra. A piac messze van még a telítettségtől, véli Vígh Ferenc, ugyanakkor a kézműves sörök gyártói hátrányos helyzetben vannak a multinacionális nagyvállalatokhoz képest, amelyek törvénybe ütköző, exkluzív szerződéseket kötnek az éttermekkel, sörözőkkel, kizárva azokból a potenciális versenytársakat. Romániában a kézműves sör termékkategóriának nincsenek szabályokba foglalt preciz szakmai ismérvei, az Adótörvénykönyv szerint évi 200 ezer liter mennyiség alatt egy sör kézműves jellegű terméknek minősül A kézműves jelzőt általában a kis tételben, hagyományos technológiával, kizárólag természetes összetevőkből gyártott sörre használják. Elterjedt téveszme, hogy a kézműves minősítést minőségi jellemzőnek tartjuk. Ez nem igaz, vannak pocsék minőségű kézműves sörök is. A kézművesként reklámozott legismertebb erdélyi sör az Igazi Csíki. A Lixid Project sörei minőségüket tekintve kétség kívül a prémium kategóriába tartoznak Magyarországon és Romániában is.