Magyarország felkészült a fűtési időszakra a MEKH elnöke szerint

Horváth Péter János elmondta Magyarországon a hazai földgázfogyasztáshoz képest kiemelkedően magas földgáztárolói kapacitások állnak rendelkezésre.

Míg az EU tagállamok földgáztárolói átlagosan az éves földgázfelhasználás 27%-át képesek tárolni, addig hazánk az éves hazai összfogyasztás 58%-át tudja tárolókban elhelyezni. A hazai tárolók már több mint 60 százalékos töltöttségűek és továbbra is folyamatosan zajlik a betárolás.

A MEKH elnöke kiemelte, hogy a lakosság földgázellátását biztosító hosszú távú szerződések kiszámíthatóan ütemezett, biztonságos importot tesznek lehetővé.

A Szerbia felőli betáplálást lehetővé tevő új földgázvezeték pedig garantálja, hogy a lakosság számára fenntartott gáz olyan útvonalon érkezhessen Magyarországra, amelyet nem érintenek az Északi Áramlattal kapcsolatos viták

– tette hozzá.

Az Európai Unió orosz földgázbeszerzésektől való függetlenedési terveiről szólva a MEKH elnöke úgy vélekedett, hogy azok legtöbbje csak közép- vagy hosszú távon lehet hatékony, de az előttünk álló fűtési időszakban keveset segítenek.

Hangsúlyozta: Európa számára nem áll rendelkezésre elegendő mennyiségű, nem orosz eredetű, azonnal bevonható földgázforrás, ezért az azonnali és teljes függetlenedés nem reális cél. Elhelyezkedéséből adódóan Magyarországra különösen igaz ez, számunkra rövid és középtávon nincs reális alternatívája az orosz eredetű földgázforrásoknak.

Megjegyezte, hogy a gázkrízis enyhítésének egyik eszköze a németek kezében van, hiszen az Északi Áramlat-2 vezeték műszaki átadása tavaly megtörtént és technikailag alkalmas arra, hogy az Északi Áramlat-1-gyel megegyező kapacitású gázt hozzon az Európai Unió területére.

Horváth Péter János elmondta, hogy a háború új helyzetet teremtett az európai energiapiacokon: az energiahordozók árának drasztikus növekedése a gazdaság működőképességét veszélyezteti. Egy ilyen bizonytalan helyzetben, az iparban megvalósítható energiahatékony intézkedések elősegítése érdekében szükséges újraindítani az energiahatékonysági kötelezettségi rendszert, valamint  rendkívüli módon felértékelődik a hazai áramtermelés szerepe, ami az ellátásbiztonság egyik garanciája.

A kormány energiavészhelyzeti intézkedéseinek ezért hangsúlyos eleme a hazai áramtermelő kapacitások megőrzése, megújítása és bővítése. Kiemelte: a Paksi Atomerőmű a hazai áramellátás közel felét biztosítja, ezért fontos, hogy új blokkok belépéséig megbízhatóan, teljes kapacitással termeljen az év minél nagyobb részében.

Az ország energiafüggetlenségének biztosításában jelentős szerepe van a naperőművi beruházásoknak.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy a hazai energiastratégiában 2030-ig vállalt 6500 MW-os beépített teljesítményt Magyarország sokkal előbb eléri, mivel a már működő több mint 3000 MW-nyi napos kapacitás mellett további mintegy 4000 MW beruházás rendelkezik kiadott csatlakozási engedéllyel.

Horváth Péter János ugyanakkor felhívta a figyelmet arra is, hogy az újonnan belépő időjárásfüggő erőművi kapacitások csökkentik ugyan az energiafüggőséget, de kihívást jelentenek az egyensúlytartás szempontjából, ami szintén ellátásbiztonsági kérdés.

Ebből a szempontból kiemelten fontos a hálózatfejlesztés és az, hogy a megújuló termelők a szabályozási piacokon is megjelenjenek. Mint mondta, a MEKH ennek érdekében tette kötelezővé, hogy a hálózatra újonnan csatlakozó minden 0.2 MW-nál nagyobb naperőműnek akkreditált szabályozási képességgel kell rendelkeznie. A MEKH elnöke kifejtette, hogy a hálózat befogadóképességét az akkumulátoros tárolók telepítése is megnövelheti, amire kormányzati támogatást is lehet igényelni.

Az okos megoldások és a tárolói kapacitások fejlesztése mellett azonban nagyobb hálózatfejlesztési beruházásokra, és még több hazai erőműre is szükség lesz, hiszen a hazai újraiparosítás rövid időn belül további 2000-3000 MW-tal növeli meg a fogyasztói igényeket, amit szintén ki kell elégíteni – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke.