Nézze meg, hogy áll az európai és a hazai gáztározók feltöltöttsége
ElemzésekAz európai gáztározók feltöltöttsége majdnem elérte a 80 százalékot, a cseppfolyósított (LNG) gázterminálok esetében az arány 64 százalék.
A gáztárolók feltöltését is felgyorsították, Európa legnagyobb gazdasága, Németország azonban hiába tölti 95 százalékra a tárolóit, ha elzárják a gázcsapokat, ez így is alig több mint 2 hónapig fedezi a fogyasztását.
A betározási adatokból az derül ki, hogy felgyorsult a betárolás tempója, az Európai Unió tagállamainak átlaga 79,9 százalék, az LNG termináloknál pedig 64 százalék - számol be az európai gázellátottságot elemző KYOS.
Az összkapacitást tekintve a magyar tárolók töltöttségi szintje 61,31 százalékos. A fogyasztásarányos feltöltöttség tekintetében Magyarország európai uniós összehasonlításban a negyedik legjobb.
A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal augusztus 25-ei adatai szerint az öt magyarországi gáztárolóba 3,88 milliárd köbméter földgázt tároltak be, ami 226,7 millió köbméterrel több az unió által november 1-jére előírt mennyiségnél.
Az eddig betárolt mennyiség az elmúlt 5 éves átlagfogyasztás 37,17 százaléka, az éves lakossági fogyasztás 98 százaléka.
Magyarország tározói feltöltöttsége ugyan az uniós átlag alatt áll, ám fontos kiemelni, hogy fogyasztás arányosan uniós szinten az egyik legjelentősebb készletek kerültek eddig itthon betárolásra.
Mindez annak köszönhető, hogy az EU-ban hazánk rendelkezik a negyedik legnagyobb tároló kapacitással. A tavalyit megelőző évekhez képest azonban alacsony a hazai földgáztárolók töltöttsége.
A helyzeten némileg javíthat az Oroszországgal kötött új szerződés, ami alapján a hosszútávú szerződésekben rögzített mennyiségen felül további 700 millió köbméter földgázt szállít Magyarországnak az Orosz Föderáció. Hazánk irányába egyébként nem akadozik az orosz gáztranzit, amely Ukrajnát teljesen elkerülve, délről Szerbián keresztül érkezik az országba a tavaly ősszel átadott, nagy kapacitású interkonnektoron keresztül.
Megosztottak a tagállamok
Az Európai Unió a gázfelhasználás legalább 15 százalékos csökkentését irányozta elő valamennyi tagállam számára, a tervezet azonban nem aratott osztatlan sikert minden országban. Míg az unió egyes tagállamai készen állnak a gázfelhasználásuk jelentős mérséklésére, addig azok az országok, amelyek kevésbé függenek az orosz földgáztól, jellemzően kevésbé hajlandóak erre – olvasható az Oilprice.com elemzésében.
Az eredeti tervek még a földgázfelhasználásnak a következő két évre vonatkozó csökkentéséről szóltak, végül az Európai Bizottság javaslatában már csupán egy kevesebb mint egy éves időszak szerepelt, amikor vissza kell fogni a földgázfogyasztást. Így a tagállamoknak idén augusztus és 2023. márciusa között kell takarékoskodniuk az energiahordozóval, hogy javítsák az ellátásbiztonságot a téli hónapok során.
A kötelező fogyasztáscsökkentést a leghevesebben Spanyolország, Portugália, Görögország és Dánia ellenezték. A három déli tagállam álláspontja egyébként érthető. Földrajzi okokból, ezekben az országokban a téli fűtés jelentősége jóval kevésbé hangsúlyos, mint az északabbra eső tagállamokban, így ezeknek az országoknak a földgázfelhasználása jelentős részben az iparban és az energiatermelésben jelentkezik.
A 15 százalékos fogyasztás-csökkentés náluk így főképp a gazdaságot érintené, nem elegendő hozzá lejjebb csavarni a fűtést, hiszen amúgy is jóval kevesebbet kell fűteniük. Dánia más okokból nem támogatja a döntést. Náluk nyilvánvalóan hosszú fűtési szezon van, azonban a dán energiamixből a földgáz részesedése viszonylag alacsony. A földgázt jelentős részben náluk is az ipar használja, és nem is függenek az orosz földgáztól.
Csökkenti a gazdasági károkat
Végül az uniós országok miniszterei egy enyhébb, kompromisszumos változatát fogadták el a tervezetnek. Ez alapján nem szükséges minden tagállamnak ugyanolyan mértékben mérsékelnie a fogyasztását, ehelyett az egyes országok önkéntes fogyasztás csökkentést hajtanak végre. Az önkéntes csökkentés energiaveszélyhelyzet esetén kötelezővé válik.
A spórolás gazdasági hatásaival kapcsolatban az Európai Bizottság energiaügyi biztosa Kadri Simon azt nyilatkozta, hogy összességében így a tervezett takarékoskodás GDP-re gyakorolt hatása kisebb lesz, mintha az oroszok kényszerítenék rá az országokat az energiafogyasztásuk visszafogására. Az erre vonatkozó becslések alapján, ha Moszkva leállítja az EU-ba irányuló gáztranzitot, akkor egy hideg tél esetén akár 1,5 százalékkal is csökkenhet az EU GDP-je, abban az esetben, ha nem tesznek még most gyors megelőző lépéseket az energiamegtakarítás érdekében.
Akadozó gázszállítás, elszálló gázárak
Az orosz energiaimport mértéke eközben már most is folyamatosan csökken. Az augusztus 15-i héten az Északi Áramlat 1 földgázvezeték a teljes kapacitásnak mindössze a 20 százalékán működött.
Ha mindez nem lenne elég, a Gazprom bejelentése alapján augusztus végén ismét leállítják 3 napra az Északi Áramlat 1 vezetéket karbantartás miatt. Az orosz földgázipari társaság közlése szerint a karbantartás után újra indulnak a szállítások, de a leállítás híre ismét felborzolta a kedélyeket Európában és még feljebb hajtotta a földgáz árát.
Európa spórol és nehéz télre készül
Eközben számos európai ország, már konkrét terveket vázolt fel a fogyasztás csökkentésére.
Franciaországban például bírságra számíthatnak azok az üzletek, ahol nem zárják be az ajtókat, ha légkondicionáló berendezést használnak, zárás után pedig kötelező lekapcsolni a kirakatok világítását, valamint a megvilágított reklámokat is ki kell kapcsolni a kora hajnali órákban.
Németországban a köztéri emlékművek díszvilágítását kapcsolják le és a szökőkutakat is leállítják. A nyilvános úszó- és sportlétesítmények zuhanyzóiban pedig kizárólag hideg víz lesz elérhető. A fentiek mellett az egész évre vonatkozóan csökkentik az önkormányzati épületek klíma és fűtés használatát.
Görögországban a kormány a lakosságot szeretné rávenni a spórolásra. Az embereket arra kérik, hogy a lakásaikban, üzleteikben a klímaberendezések termosztátjait ne tekerjék 27 Celsiusfoknál alacsonyabb hőmérsékletre, munkaidő letelte után pedig arra ösztönzik a cégeket, hogy a munkavállalókkal kapcsoltassák ki a számítógépeket. Emellett egy jelentős, 640 millió euró beruházási csomagot is előkészítettek, amelynek keretében az állami tulajdonú épületek nyílászáróit modernizálnák, valamint korszerűbb hűtő-fűtő berendezéseket építenének ki.
Írország is a lakosság együttműködését kéri az energiafelhasználás mérséklése érdekében és többek közt javasolják, hogy autóba ülve lassabban vezessenek, csökkentve ezzel az üzemanyagfogyasztást.
Olaszország drasztikusabb terveket fogalmazott meg. A műemlékek megvilágításának a lekapcsolása náluk is kilátásba került, valamint fontolgatnak egy éjszakai boltzárat is, ami alapján este 7 óra után minden üzletnek be kellene zárnia az országban.
Spanyolország eleve nem támogatta a Bizottság terveit, mert nem támaszkodik az orosz gázra és nagyrészt önellátó, így kevésbé szorul rá a takarékoskodásra. Ennek ellenére beleegyeztek a gázfogyasztás 7-8 százalékos csökkentésébe, ehhez pedig a lakosságot kérik az otthoni energiafelhasználásuk csökkentésére.
