Fontos adatok jönnek a jövő héten: kiderül hogy alakul az infláció, az ipari termelés és a kiskereskedelem

Hírek2020. júl 4.MKB Elemzési Központ

A júniusi inflációs adatok állnak a fókuszban jövő héten idehaza

  • A hazai kiskereskedelmi szektor friss, májusi teljesítményét publikálják hétfőn

Vélhetően 2020 áprilisában érkeztünk el a koronavírus-járvány mélypontjára, ez a kiskereskedelmi adatokon is meglátszik, hiszen a még márciusban is tapasztalható bővüléssel szemben az év negyedik hónapja 10,2%-os csökkenést hozott.

A legfrissebb, idén májusra vonatkozó kiskereskedelmi adatokat július 6-án, hétfőn publikálja a KSH. Ez az adat várhatóan már jobb lesz, de az előző évinél gyengébb, mivel májusban már megkezdődött a korlátozások feloldása.

A járvány alapjaiban változtatja meg az idei évre vonatkozó kilátásokat. A februári és márciusi adatok még jól alakultak, a járvány negatív hatásait ellensúlyozták az előrehozott beruházások. Ezek mostanra alábbhagytak, és legerősebben az üzemanyagforgalom erős visszaesése az, ami lehúzza az egyébként is gyengélkedő ágazatot.

Az elbocsátások következtében enyhülő munkaerőhiány a bérnövekedés ütemét lassíthatja, ez pedig hosszú távon érintheti a kiskereskedelmi forgalmat.

A márciusban tapasztalt megemelkedett forgalom a tartós fogyasztási eszközök piacán az év hátralevő részében visszafogottabb forgalmat eredményezhet, hiszen a háztartások sok esetben a „karácsonyi” büdzséből eszközölték ezen beruházásokat.

  • A magyar ipari termelés májusi, előzetes adatai érkeznek kedden

Az ipari termelés volumene 2020 áprilisában 36,8%-kal csökkent 2019 azonos időszakához képest. Látható, hogy az erős évkezdést követően drámaian érződött a koronavírus hatása áprilisban, azonban ez jelenthette a mélypontot, hiszen az autógyárak is leállították a termelést és várhatóan az májusi adatok ennél már jobb helyzetet mutatnak. A friss, májusi ipari adatokat július 7-én, kedden ismerhetjük meg.

A magyar ipari ágazat 2019-ben ellenállt az eurózóna lassulásának, amelynek legfőbb oka, hogy az eurózónából és ezen belül főleg Németországból külföldre telepített kapacitások célországa sokszor éppen Magyarország volt; azaz az új kapacitások kiépülésével az ipari termelés nem esett vissza itthon. A koronavírus megjelenésével azonban új időszámítás kezdődött az iparban is, hiszen az itthoni termelőkapacitások is leállásra kényszerültek. A kérdés az, hogy milyen ütemben tudják felfuttatni a termelést, amely leginkább a kereslet élénkülésének ütemétől függ.

Hosszú távon a hazai beszállítók akár piacot is szerezhetnek a járvány következtében,

hiszen amennyiben az autógyárak az ellátásbiztonságot és a rövidebb beszállítói láncokat kezdik el előnyben részesíteni a költséghatékonysággal szemben, úgy ez a távol-keleti beszállítók piacvesztésével és a régiós vállalatok térnyerésével járhat. Kérdéses persze, hogy a járványban meggyengült autógyárak valóban feladják-e a költséghatékonyságot és nem térnek vissza a korábbi működési modellekhez.

  • Szerdán publikálja a KSH a júniusi fogyasztói árak alakulását

Július 8-án, szerdán publikálja a KSH a friss, 2020 júniusára vonatkozó inflációs adatokat. Várakozásunk szerint a hazai infláció idén júniusban 3,4 százalékkal növekedhetett 2019 júniusához képest. Ez azt jelenti, hogy a hazai inflációs mutató júniusban az MNB 3%-os célja felett, de még a toleranciasávon belül mozoghatott (2%-4%).

Az inflációs pályát tekintve a jelenleg ismert információk, adatok alapján 2020 harmadik negyedévében átlépheti a 4% körüli szintet a headline infláció.

Az MNB legfrissebb Inflációs jelentésében 2,8-3 százalékos inflációs rátára számít 2020. júniusára vonatkozóan, 2020-ra pedig átlagosan 3,2-3,3 százalékos fogyasztóiár-növekedést prognosztizál a jegybank.

Az infláció várható alakulását több tényező együttes hatása befolyásolhatja júniusban. A külső inflációs nyomás továbbra is alacsony. Az ún. bázishatás is az inflációs dinamika erősödésének irányába hatott júniusban, ellentétben májussal. Míg 2019 májusában magas bázis alakult ki a folyamatosan emelkedő világpiaci olajárak miatt, tavaly júniusban már csökkent az olajár. Így a tavalyi alacsony bázis miatt magasabb inflációra számítunk júniusban.

Az üzemanyagok árdinamikája 9,2 százalékos növekedést mutat idén májusról júniusra a világpiaci olajárak emelkedése miatt, amiben a gazdaságok helyreállása és az üzemanyagok miatti magasabb kereslet is szerepet játszik. Júniusban emellett az élelmiszerárak növekedése is nyomást gyakorolhatott az inflációra, ám várakozásunk szerint a májusihoz képest alacsonyabb mértékű lehetett az élelmiszerár-emelkedés.

A koronavírus-járvány a korábbi inflációs előrejelzésünket is felülírta: 2019 decemberében arra számítottunk, hogy az idei évben 3,6%-ra gyorsul a hazai infláció a 2019-es 3,4%-ról, majd 2021-ben 3,1%-ra lassul. Ugyanakkor az év elején és főleg március hónapban jelentősen átalakultak az inflációs kilátások. Fontos szem előtt tartani, hogy áprilisi előrejelzéseinket (itt találhatóak) egy rendkívül bizonytalan gazdasági környezetben publikáltuk. A teljes képet nézve várakozásunk szerint a hazai infláció 2020-ban átlagosan 2,9%-on alakul alappályánk esetében (e témában részletesen a Danube Capital szakmai blogján is publikáltunk).

Az üzemanyagárak idei évi jelentős visszaesése miatt nagymértékben csökkentettük a 2020-as headline inflációra vonatkozó előrejelzésünket. Ezt ellensúlyozza, hogy a feldolgozatlan élelmiszerárak további jelentős emelkedésére számítunk 2020-ban. Másrészt a maginfláció várakozásunk szerint 2020-ban a tavalyi évi (3,8%) magas szint közelében alakulhat (áthúzódó hatások, valamint a forint árfolyamának jelentős gyengülése miatt), amely szintén emeli a teljes árszínvonal-változás mértékét. A szabályozott árú termékekben visszafogott árszínvonal-változás várható az idei évben.

2021-ben 2020-hoz képest alacsonyabb szinten mozoghat az infláció (1,9% átlagosan, év/év alapon).

Ehhez elsősorban a maginfláció dinamikájának erőteljesebb csökkenése járul hozzá. A nyers élelmiszerárak továbbra is dinamikus, bár fokozatosan mérséklődő növekedést mutathatnak 2021-re. Ugyanakkor – az idei évvel ellentétben – az üzemanyagárak növekedését várjuk év/év alapon 2021-ben. 2022-től kezdődően pedig a maginfláció és a teljes árszínvonal-romlás üteme egyaránt fokozatos gyorsulást mutathat a gazdasági növekedéssel párhuzamosan.

Összességében elmondható, hogy a bizonytalan gazdasági kilátások ellenére a hazai inflációs nyomás továbbra is megmarad, nem várható az előttünk álló években defláció a világgazdaságban várható alacsony inflációs környezet ellenére sem. Előrejelzéseink felülvizsgálata folyamatban van, jelenleg felfelé mutató kockázatok láthatók az inflációs előrejelzésünkben.

További elemzések itt érhetőek el.