Már az ukrán béke utáni időkről beszélnek - Fontos megállapodást köt Washington és Kijev

Ez történt az ukrán háború 1085-dik napján:

- Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter szerdán azt mondta, hogy a Kijev és Washington közötti kritikus ásványi anyagokkal kapcsolatos megállapodás révén Ukrajna „biztonsági pajzsot” kaphat, ha az Oroszországgal folytatott háború véget ér. Miután Kijevben találkozott Bessenttel, Zelenszkij elmondta, hogy Ukrajna és az Egyesült Államok „új dokumentumot készít a biztonságról, a gazdasági együttműködésről és az erőforrás-partnerségről”, és reméli, hogy a pénteken kezdődő müncheni biztonsági konferencián aláírják a megállapodást.

- Semmit sem szabad eldönteni az ukránok nélkül az Ukrajna elleni orosz háború befejezéséről - jelentették ki szerdán európai miniszterek. „Ukrajnának és Európának részt kell vennie minden tárgyaláson” - áll hét ország és az Európai Bizottság közös nyilatkozatában. John Healey, a brit védelmi miniszter a Sky Newsnak nyilatkozott: „Az ukránok azok, akik harcolnak. Rajtuk múlik, hogy mikor és milyen feltételekkel kezdenek el tárgyalni”.

- Miközben Franciaország, Nagy-Britannia, Németország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és az Európai Bizottság miniszterei szerdán Párizsban találkoztak az ukrán külügyminiszterrel, Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter azt mondta, hogy Ukrajna 2014 előtti határaihoz való visszatérés irreális, és az USA nem tekinti Kijev NATO-tagságát a háború megoldásának részeként.

Hegseth megjegyzéseit Donald Trump és Vlagyimir Putyin telefonbeszélgetése követte, amely után Trump közölte, hogy megállapodtak a tárgyalások azonnali megkezdéséről, és Szaúd-Arábiában találkozik az orosz elnökkel. Az amerikai elnök hangsúlyozta, hogy részéről „rendben van”, hogy Ukrajnát kizárják a NATO-ból, és kevéssé érdekli, ha Oroszország megtartja az általa megszállt területeket. Arra a kérdésre, hogy európai országok is részt vennének-e a béketárgyalásokon, Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtótitkára azt mondta: „Nincs olyan európai nemzet, amely jelenleg részt venne a tárgyalásokban”.

- Volodimir Zelenszkij szerint Ukrajnának szüksége lenne arra, hogy az USA segítsen neki egy Oroszországéval megegyező méretű hadsereg kiépítésében, mint „B-terv”, ha nem tudna csatlakozni a NATO-hoz. „Ha Ukrajna nem lesz a NATO tagja, az azt jelenti, hogy Ukrajna a saját területén fogja felépíteni a NATO-t” - mondta Zelenszkij az Economist című lapnak adott, szerdán megjelent interjúban.

- Ukrajna közölte, hogy őrizetbe vett egy magas rangú tisztviselőt saját biztonsági szolgálatain belül, aki állítólag Oroszországnak dolgozott.

- Oroszországban szerdán nyolc férfi állt bíróság elé, akiket „terrorcselekménnyel” vádolnak a halálos robbanás miatt, amely átszakította az Oroszország által épített illegális kercsi hidat, amely Oroszország területéről az ukrajnai megszállt Krímbe vezet. A teherautó-bomba a híd két autópálya-szakaszát omlasztotta össze, és négy embert megölt.

- Ukrajnának szüksége lesz a partnerek segítségére ahhoz, hogy további gázt importálhasson az ukrán gázlétesítmények elleni folyamatos orosz rakéta- és dróntámadások közepette - jelentette ki szerdán Roman Andarak energiaügyi miniszterhelyettes.

- Nagy-Britannia szerdán közölte, hogy 150 millió font értékű katonai segélyt nyújt Ukrajnának, többek között drónokat, harckocsikat és légvédelmi rendszereket.

- Kína segíti Oroszország katonai dróngyártását azzal, hogy a moszkvai fegyveres erők számára kritikus fontosságú nyugati alkatrészek csempészetének csomópontjává vált - állítja az észt külügyi hírszerzés szerdán közzétett éves nemzetbiztonsági jelentésében. Az Oroszországba érkező ilyen alkatrészek mintegy 80 százaléka ma már Kínából származik - áll a jelentésben.

- Az előző ukrán elnök, Petro Porosenko azzal vádolta Zelenszkijt, hogy Ukrajna nemzetbiztonsági és védelmi tanácsa „alkotmányellenes, politikailag motivált” szankciókat fogadott el ellene.