Térképen a sokszobás ingatlanok Magyarországon – Ezekben a régiókban a legkisebb a zsúfoltság

Alaposan átalakultak a lakáshasználati szokások a két legutóbbi népszámlálás, vagyis 2011 és 2022 között. Annyira, hogy pár éve már 599 ezer olyan lakás volt itthon, amelyben nem laktak életvitelszerűen. Ugyanis egyre több az idényszerűen vagy másodlagosan használt ingatlan.

Közben folytatódott az otthonok minőségének a javulása: 2022-ben a lakások több mint negyede 100 négyzetméter vagy annál nagyobb alapterületű volt. A 3 vagy annál több szobás lakások aránya pedig megközelítette a 60 százalékot – derül ki a KSH Népszámlálási Atlaszából.

Túlzsúfoltság a falvakban

A lakásokra jutó átlagos szobaszám Budapest külső kerületeiben, valamint a megyeszékhelyek – például Győr, Pécs, Szekszárd, Szombathely – vonzáskörzetében, a Balaton környéki településeken, illetve Bács-Kiskun vármegye egyes nyugati részein volt magas.

A 4 és annál több szobás lakások aránya országosan 29 százalék volt 2022-ben. Az Alföld településeire kimondottan nem jellemző a házakra jutó magas szobaszám.

4 és annál több szobás lakások aránya a lakott lakásokban Magyarország településein, 2022

Forrás: KSH Népszámlálási Atlasz

Száz lakott lakásra jutó átlagos szobaszám Magyarország településein, 2022

Forrás: KSH Népszámlálási Atlasz

Definíció szerint többek között azok az otthonok tekinthetőek túlzsúfoltnak, amelyekben nincs minden párnak, illetve egyedülálló felnőttnek saját szobája, esetleg három vagy annál több 12 év alatti gyermek lakik ugyanabban a szobában.

A túlzsúfolt lakások aránya főként az ország hátrányos helyzetű településein, Borsodban, Szabolcsban, valamint Baranya és Somogy aprófalvas részein magas. Néhol az 50 százalékot is meghaladja. De Budapesten belül is találhatók olyan belső kerületek, ahol a lakott lakások több mint tizede túlzsúfolt.

A túlzsúfolt lakások aránya a lakott lakásokban Magyarország településein, 2022

Forrás: KSH Népszámlálási Atlasz

A téglafalazat hódít

2022-ben a több mint 4 millió lakott lakásból 515 ezer volt panelfalazatú, amelyek országon belüli eloszlása nagyon egyenlőtlen. Panellakások főként a megyei jogú városokban, az iparvárosokban és Budapest átmeneti és külső kerületeiben találhatók nagy arányban.

Jelentős koncentráció figyelhető meg a főváros északi kerületeiben, ahol több nagy lakótelep is található (Óbuda, Békásmegyer, Újpest, Káposztásmegyer, Újpalota). Ezzel szemben az ország legtöbb településén egyetlen panellakás sincs.

Panelfalazatú lakások aránya a lakott lakásokban Magyarország településein, 2022

Forrás: KSH Népszámlálási Atlasz

A téglafalazat viszont roppant mód elterjedt: a lakások közel kétharmadát ez jellemezte 2022-ben. A legnagyobb arányban a Dunántúl nyugati felén, Budapest vonzáskörzetében, a Mátra, a Bükk és a Zempléni-hegység területén fordultak elő. Ezzel szemben alacsony a tégla lakások aránya főként az Alföldön és a Dunántúl délkeleti részén, ahol a vályog volt az általánosan elérhető falazóanyag.

Koros otthonok

A KSH adatokból kiderül, hogy az 1961 előtt épült lakások aránya ott magas, ahol sem az 1970–80-as évek állami, illetve államilag támogatott magánerős lakásépítési programjai, sem pedig a rendszerváltás utáni, 2001-től elinduló lakáspiaci konjunktúra nem hozott megújulást a lakásállományban.

Első sorban a Dél-Dunántúlon, Észak-Magyarországon, Dél-Békésben, valamint Budapest belső kerületeiben vannak ilyen területek. Ezzel szemben alacsony a régi, 60 évesnél idősebb lakások aránya a nagyvárosi vonzáskörzetekben, az egykori iparvárosokban, valamint azokban a térségekben, ahol valamilyen külső ok miatt a házakat újjá kellett építeni, például a 2001-es nagy beregi árvíz után.

Az 1961 előtt épült lakások aránya a lakott lakásokban Magyarország településein, 2022

Forrás: KSH Népszámlálási Atlasz