Oroszország vagy inkább a Nyugat? Ezek az országok fontos választás előtt állnak

Az Oroszország hátsó udvarának is nevezett Közép-Ázsia tovább folytatja a korábban megkezdett úgynevezett multivektor külpolitika által formált mozgását, melynek köszönhetően eltérő szintű és jelentőségű geopolitikai mozgásoknak is tanúi lehetünk a régióban. Ilyen például Törökországnak is az egyre erőteljesebb megjelenése. Törökország ugyanis, kihasználva a Közép-Ázsiával meglévő történelmi és kulturális kapcsolatait igyekszik belépni abba a közép-ázsiai „vákuumba”, melyet az ukrajnai orosz támadás akarva vagy akaratlanul is kiváltott a térség öt országának Moszkva irányába tanúsított hozzáállásában.

A közép-ázsiai országoknak a türk világ felé történő irányváltása „forradalmi” irányváltás lenne. Bár az is igaz, hogy a gazdag befektetési potenciálokat rejtő kazah piacoktól kezdve az üzbég katonai erők törökországi mintákon és török segítséggel kiképzett parancsnokain keresztül láthatóak ennek a közép-ázsiai stratégiai átrendeződésnek a jelei.

A NATO-tag és már hosszú ideje Európai Uniós tagsági reményekkel elhalmozott Törökország számára a Türk Államok Szervezete mára olyan külpolitikai eszköz, amely segíti Ankarát abban, hogy eredményesen növelje jelenlétét a stratégiailag fontos közép-ázsiai régióban. Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán – Tádzsikisztán ez esetben a régióban kivételt képez, mivel nem türk nép – számára pedig a szervezet egy olyan eszköznek, platformnak tűnik, amely lehetővé teheti számukra, hogy kiszélesítsék – modern kifejezéssel élve diverzifikálja – gazdasági céljaikat, úgy, hogy az Oroszországgal folytatott jó kapcsolatok lehetőleg ne sérüljenek.

Bár Moszkva még mindig viszonylag jelentős – elsősorban gazdasági, politikai, katonai értelemben – szerepet képvisel Közép-Ázsiában, egyelőre úgy tűnik, hogy a térség országainak a Türk Államok Szervezete irányába történő közeledését nem érzékeli fenyegetőnek.

A szervezet – amelynek tagjai Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán, míg Türkmenisztán, Magyarország és Észak-Ciprus megfigyelői státusszal rendelkezik – a közép-ázsiai országok szempontjából ugyanakkor elviekben arra is képes lehet, hogy potenciálisan nemcsak az orosz, hanem a kínai „befolyás” ellensúlyaként is szolgáljon.

A 2009-es megalakulása óta a Türk Államok Szervezet több csúcstalálkozót is tartott. 2024. november 5 és 6 között pedig legutóbb a kirgiz fővárosban, Biskekben találkoztak a szervezt államfői, hogy megvitassák a türk világ jövőjével kapcsolatos kihívásokat.

A Türk Államok Szervezete ugyanakkor, mint integrációs szövetség nem jelenik meg olyan gyakran a sajtó címlapjain, mint más, a közép-ázsiai régió országait érintő szervezetek, az Eurázsia Gazdasági Unió vagy a Sanghaji Együttműködési Szervezet. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy regionális szinten a Türk Államok Szervezete ne lenne egy folyamatosan formálódó és egyre meghatározóbb integrációs erő.

Ugyanakkor a szervezet egyik legnagyobb problémája, hogy tagjai - Törökország kivételével - tengerparttal nem rendelkező országok, amelyek földrajzilag erősen függnek Oroszországtól és Kínától. Türkmenisztán és Kazahsztán, mint jelentős energiaexportőrök, az orosz területen áthaladó kőolaj- és földgázvezetékekre támaszkodnak, hogy elérjék európai vevőiket (Kína irányába történő kőolaj- és földgázexport esetében ez az orosz kérdés nincs jelen).

Többek között ez is az egyik oka annak, hogy a Türk Államok Szervezetének kormányai 2024 szeptemberében megállapodtak egy egyszerűsített vámfolyosó létrehozásáról, amelynek célja a vámműveletekhez és a vámeljárásokhoz szükséges dokumentumok számának csökkentése a szervezet tagállamai között. Röviden azt szeretnék, ha a szervezet tagországai közötti kereskedelmi forgalom jelentősen növekedne.

Ennek elérése érdekében a vámszolgáltatások egyszerűsítése mellet a közelmúltban elindították a Török Befektetési Alapot is, mint a türk nyelvű országok gazdasági integrációjának első közös pénzügyi intézményét, mintegy 500 millió dolláros induló tőkével. A Kirgiz Kereskedelmi és Iparkamara pedig 2024. október 17-én jelentette be, hogy 2025 januárjától a Türk Befektetési Alap megkezdi egy közös projekt finanszírozását a Türk Államok Szervezetének országaiban.

A gazdaság kétségtelenül fontos szempont a Türk Államok Szervezetének együttműködéseiben, de nem az egyetlen. A kultúra - beleértve a nyelvet, mint annak lényeges részét - és a történelem – valamint a katonai – döntő szerepet játszik a Törökország által dominált tömörülés azon törekvésében, hogy megteremtse az egységes türk világot.

Asztana, Kazahsztán fővárosa (Forrás: Shutterstock)

A nyelv, mint kulcs az elmozdulásban?

A Türk Államok Szervezetének egyig legfontosabb kovácsolóerejét talán a közös nyelvben kell keresnünk. Mivel a türk (török) nyelvi gyökerek (és történelem, kultúra) az, amely összeköti Törökországot Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal, Kirgizisztánnal, Türkmenisztánnal és Üzbegisztánnal, ezért Ankara számára az utóbbi időben „kiemelten „projekt”, hogy a szervezet országaiban használatos cirill abc-t a latin írásmód váltsa fel.

Meg nem erősített hírek szerint Ankara e kérdésben még bizonyos nyomást is gyakorol Asztanára és Biskekre, hogy „mondjanak le” a cirill betűk használatáról, és térjenek át a latin abc-re.

Ezzel kapcsolatban érdekes fejlemény, hogy 2024. szeptember 11-én a Türk Államok Szervezete megállapodott egy 34 betűből álló közös latin ábécé elfogadásáról. Kirgizisztán azonban, állítólag Moszkva nyomására, továbbra is a cirill betűket kívánja használni, legalábbis egyelőre. (Megjegyzendő ezzel kapcsolatban, hogy a kazah kormány még 2021 januárjában bejelentette, hogy latin alapú abc-re kíván áttérni, bár a mai napig széles körben használják a cirill betűket.)

Hosszú távon azonban, ha Moszkva befolyása tovább csökken Közép-Ázsiában, a cirill betűs írás valószínűleg akár a múlté is lehet a régióban, amely térség hagyományosan Oroszország geopolitikai pályáján helyezkedik el. Eközben Törökország várhatóan továbbra is olyan mechanizmusként fogja használni a Türk Államokat tömörítő szervezetet, amely segíthet Ankarának kiszorítani Oroszországot nemcsak Közép-Ázsiából, hanem a Dél-Kaukázusból is.

Közép-Ázsia geopolitikai térképe ma jelentős mozgásokan megy keresztül. Törökország jelenleg Közép-Ázsiában a Türk Államok Szervezetének a képében a régió országai számára egyfajta Oroszország alternatívaként is szerepet játszik, amely alternatíva óvatos módon mutatkozik meg a gazdasági, politikai és kulturális szférában.

Ugyanakkor ennek a Moszkvától történő „elmozdulásnak” nemcsak a török regionális külpolitika és a türk világ eszméje az oka, hanem az is, hogy a közép-ázsiai országok igyekeznek diverzifikálni partnerkapcsolataikat mind nyugati, mint pedig déli irányba (India, Öböl-menti arab országok). Törökország stratégiai terjeszkedése emellett új lehetőségeket is kínál ezeknek az országoknak a kereskedelem, a befektetések és a diplomáciai együttműködés terén.

Azonban egy türk világ kialakításával kapcsolatos elképzelések mellett a stabilitás fenntartása és a potenciális konfliktusok elkerülése érdekében a régió minden országának óvatosan kell navigálniuk az Oroszországgal kapcsolatos kérdésekben, szem előtt tartva olyan egyszerű, ám meghatározó tényeket, mint például, hogy Oroszország a régió közvetlen földrajzi szomszédja, mivel a térségben növekvő török jelenlét egyszerre jelent kihívást és lehetőséget is a közép-ázsiai országok számára, miközben mindegyik ország azon igyekszik, hogy megőrizze egyedi kulturális identitását és saját nemzeti, nemzetgazdasági érdekeit helyezze előtérbe.

A szerző a Neumann János Egyetem Eurázsia Központ kutatója.