Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások Németországban
HírekA legnagyobb esélyt az úgynevezett közlekedési jelzőlámpa (piros-sárga-zöld) koalíciónak adják az elemzők: az SPD kormányt alakíthat a szabaddemokratákkal és a Zöldekkel, a mandátumok szerint kényelmes többségük lenne a Bundestagban. Megkezdődnek a koalíciós tárgyalások Németországban.
Bár több forgatókönyv is számításba kerülhet, elemzők szerint a legnagyobb esélye egyelőre az úgynevezett jelzőlámpa - piros, sárga, zöld - koalíciónak van Németországban. A választásokon a legjobb eredményt elérő SDP (206 mandátum) a szabaddemokratákkal (92 mandátum) és a Zöldekkel (112 mandátum) alakíthat koalíciót, amivel kényelmes többségük lenne a törvényhozásban.
A Zöldek és a szabadpiac elveit előtérbe helyező liberális FDP programja között azonban nagy a különbség, így kérdéses, egy kormányon belül tudnak-e együttműködni.
A különbségek elsősorban az adópolitikában és a klímavédelemre fordítandó kiadások vonatkozásában kiemelkedőek.
A német választásokon a szociáldemokraták szerepeltek a legjobban 25,8 százalékos eredménnyel, a kereszténydemokraták 24,1 százalékot kaptak, ami történelmi vereségnek számít, nyolc százalékpontos veszteség az előző parlamenti választásokhoz képest.
Az eddigi alkancellár, a Merkel-kabinet pénzügyminisztere, Olaf Scholz lehet a következő kancellár, de nagyon sok múlik a következő hetek koalíciós egyeztetésein. A németek közel fele őt szeretné látni a kancellári poszton, Armin Laschet népszerűsége ennél sokkal kisebb.
A választási eredmény részben annak is köszönhető, hogy Angela Merkel személyére korábban olyanok is szavaztak, akik egyébként más pártokat részesítettek volna előnyben, de a kancellár-asszony személye miatt a CDU/CSU-ra voksoltak.
A választás nagy nyertese a Zöld párt: 14,6 százalékot kaptak, ami hat százalékpontos emelkedést jelent, a szabaddemokraták (FDP) 11,5 százalékon teljesítettek, szintén bővítve a szavazóik táborát.
A jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) kissé visszaesett, 10,5 százalékot kapott. A baloldali Linke vesztett a szavazóiból, nem érte el az öt százalékos határt, 4,9 százalékon teljesített, tehát valószínűleg nem alakíthat parlamenti frakciót.
A mandátumok megoszlása a következő:
SPD: 206, CDU/CSU: 196, Zöldek: 112, FDP: 92, AfD:83, Linke: 39
Armin Laschet, a CDU/CSU kancellár-jelöltje
Az idősebb generáció szavazott legnagyobb arányban a szociáldemokratákra és a kereszténydemokratára, a fiatalok körében a Zöldek népszerűsége nagyon megnőtt.
A fővárosban nagyon gyengén teljesített a CDU/CSU, sokat erősödtek a Zöldek és a Linke.
Az emberek azért szavaztak az SPD-re mert kormányváltást akarnak, és azt szeretnék, hogy a következő kancellárt Olaf Scholznak hívják - mondta a szociáldemokratk kancellár-jelöltje a választások után.
A következő kancellár személyéről - a szociáldemokrata Olaf Scholz jelenlegi pénzügyminiszter, vagy a kereszténydemokrata pártvezető Armin Laschet - a parlament dönt majd, és a koalíciós tárgyalások hetekig is eltarthatnak.
Olaf Scholz, az SPD kancellárjelöltje, jelenlegi pénzügyminiszter
A lehetséges koalíciók a következők:
közlekedési jelzőlámpa: SPD, FDP, Zöldek (erre lehet a legnagyobb esély)
Kenyai zászló koalíció: CDU/CSU, SDP, Zöldek
Nemzeti zászló színei: CDU/CSU, SPD, FDP
Jamaika zászló koalíció: CDU/CSU, FDP, Zöldek
Piros-piros-Zöld: SPD, Linke, Zöldek (erre van most a legkisebb esély)
A CDU/CSU táborában az első reakciók Armin Laschet felelősségét firtatják, többen azt is felvetették, hogy Markus Söder, Bajorország miniszterelnöke jobb választás lett volna a párt élén.
Tény, hogy Lachet megválasztása után látványosan gyengült a kereszténydemokrata párt népszerűsége, 32 százalékról 24 százalékra csökkent a támogatottsága.
Elemzők szerint legkésőbb karácsonyig megalakulhat az új kormány.