Matolcsy György: A sikeres felzárkózáshoz kell egy vízió

Világgazdaságunk hosszú ciklusok mentén fejlődik. Vannak rövidebb, 8-10 évente egy-egy válságban kicsúcsosodó reálgazdasági ciklusaink, néhány évtizedes kifutású pénzügyi és technológiai ciklusaink és olykor több évszázados hosszúsággal bíró geopolitikai ciklusok is. A 2010-es évtized végén egyre inkább érzékelhetővé vált, hogy ezen ciklusok közül több is egyszerre fut ki - emelte ki Matolcsy György az interjúban.

Az MNB elnökének véleménye szerint egyszerre zajlik egy tektonikus erejű geopolitikai mozgás Ázsia és Kína felemelkedésével, valamint egy minden korábbinál gyorsabb és általánosabb technológiai forradalom.

A világgazdaság az egyik leghosszabb növekedési periódusát élte át 2010 és 2019 között, miközben a tartósan egyre magasabb szintre kerülő adósságokkal már látszott az egyensúlytalanságok felhalmozódása. Minél inkább érezhetővé vált a vihar előszele. Bár azt sejteni sem lehetett, hogy ennek forrása egy száz éve példátlan módon tomboló világjárvány lesz.

Matolcsy kifejtette azt is, hogy az első hullám alatt mindenki Kínát figyelte, ahol a szigorú korlátozások mellett jól kezelték a folyamatokat. Nyárra Európában is jelentősen lelassult a vírus terjedése, és úgy tűnt, hogy a járvány kordában tartható.

Kiderült azonban, hogy egy annyira individualista kultúrában, mint az európai, nem tarthatóak fenn huzamosan a kínaihoz hasonló korlátozások, amelyek hiányában viszont a második hullám az elsőnél is erőteljesebb volt.

A második hullám kialakulása mindvégig ott volt a lehetséges forgatókönyvek között. Épp ezért tartotta a nyár során mind a kormányzat, mind a jegybank szárazon a puskaport. Amikor a második hullám megjelent gyorsan és hatásosan tudtunk reagálni. Ezt immár az adatok is visszaigazolják: a második hullámot az elsőnél lényegesen kisebb veszteségekkel teljesítette magyar gazdaság.

Az MNB elnöke beszélt arról is, mennyi haszna volt az első hullám utáni újraindítást szolgáló Növekedés Hitelprogram Hajrá! programnak: véleménye szerint

a Növekedési Hitelprogram Hajrá! és a hiteltörlesztési moratórium bevezetése a sikeres válságkezelő eszközök közül is kiemelkedik.

A 2008–2009-es gazdasági világválság során a hosszan elnyúló kilábalás egyik fő oka a hitelpiacok befagyása volt. Ezt most sikerült teljes egészében megelőznünk, sőt a jegybanki intézkedéseknek és a hitelmoratóriumnak köszönhetően egész Európában Magyarországon nőtt az egyik legnagyobb mértékben a vállalati hitelezés. A Növekedési Hitelprogram Hajrá! egyik nagy előnye a széles körű felhasználhatóság mellett az volt, hogy már április 20-án elindult, és szükséghelyzetben különösen igaz, hogy kétszer ad, aki gyorsan ad. Azóta több mint 25 ezer vállalkozás jutott alacsony és kiszámítható kamatozású hitelhez ennek keretein belül, mintegy 1700 milliárd forint összegben. A nagy érdeklődésre tekintettel novemberben a Monetáris Tanács 2500 milliárd forintra emelte a konstrukció keretösszegét, így az előttünk álló hónapokban is tudja támogatni a hazai vállalkozások stabil működését és növekedését.

A kérdésre, hogy szerinte mennyire meghatározóak most egy ország megítélésében a korábban egyeduralkodó tényezők, mint költségvetési stabilitás, alacsony államadósság, Matolcsy György azt felelte, a válság valóban számos szabályt felülír, illetve felszínre hoz új normákat. Ilyen lesz például a piac és az állam új egyensúlya vagy a digitalizáció széles körű alkalmazása. Látni kell azonban azt is, hogy vannak dolgok, amik nem változnak. Az adósság a jövőben is adósság marad.

Válságokban szükségszerű, hogy az vállalja magára a költségeket és kockázatokat, akinek a legnagyobb teherviselő képessége van, ezek jelen esetben az államok és a jegybankok közösen.

Helyes volt 2020-ban a költségvetési hiány növekedése és kivételesen az adósságnövekedés megengedése. A túlzott mértékű adósság és azon belül is főként a külső devizaadósság azonban hosszú távon is megköti a kezünket, és korlátozza cselekvési szabadságunkat. Ezért a gazdasági növekedés helyreállítása után prioritássá kell tenni az egyensúly újbóli helyreállítását is, és folytatni a 2010-es évek sikeres receptjét, az egyensúly és növekedés kettősét.

Szó volt arról is, hogy átírhatja-e a koronavírus-járvány a világ gazdasági erősorrendjét. Matolcsy György szerint azok sokat nyernek, akik a legjobban kezelik a válságot.

Kína az egyetlen globálisan is jelentős ország, amely az első becslések szerint 2020-ban is gazdasági növekedést volt képes elérni, és ennek révén egyes elemzőházak szerint a korábban vártnál 5 évvel korábban, már 2028-ban átveheti a világ legnagyobb gazdasága címet az Egyesült Államoktól.

Hasonlóan sikeres lehet a nehézségekkel való küzdelemben szintén fegyelmezettséghez szokott Izrael, amely élen jár a lakosság beoltásában. Sajnálatos, hogy az Európai Unióban a lassan haladó oltás ismét tükrözi azt a bénultságot, amelyet az EU az elmúlt évtizedben a gazdaságpolitikai újítások terén és ennek nyomán a XXI. századi technológiai versenyben is mutatott.

A Magyar Nemzeti Bank elnöke hangsúlyozta: a magyar gazdaság ellenállónak bizonyult a járvány második hullámával szemben, így 2020 egészében a GDP 5 százalék körüli mértékben csökkent, ami kedvezőbb, mint az EU átlaga.

A sikeres válságkezelés kulcsa a kormány és a jegybank együttműködése volt.

Különösen sikeres volt a munkahelyek védelme, hiszen 2020 decemberében lényegében ugyanannyian dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a magyar munkanélküliségi ráta a negyedik legalacsonyabb az Európai Unióban. Most azonban a feladat már a közelgő rajt jó elkapása lesz. Mivel a 2021-es növekedés megközelítheti a 6 százalékot, ezért már ez év végére elérhetjük a gazdaság járvány előtti teljesítményét. Így 2021 az egymást követő kilencedik esztendő lehet, amikor a magyar gazdaság teljesítménye meghaladja az EU átlagát. Az a sebesség, ahogyan kijövünk a járványból, 10-20 évre is meghatározhatja a felzárkózásunkat. Célunk a fenntartható felzárkózási pálya elérése, ami csakis a versenyképesség átfogó javításán keresztül biztosítható.

Matolcsy beszélt még az újra megjelenő könyvéről, melynek címe: Egyensúly és növekedés - Sereghajtóból újra éllovas. A kötet azt mutatja be, hogy miként sikerült gazdaságelméleti szempontból rendhagyó, ha úgy tetszik, unortodox alapokra támaszkodva előbb stabilizálni, majd jelentős növekedésbe fordítani a magyar gazdaságot. A könyvvel kapcsolatban az MNB elnöke elmondta, az elmúlt tíz év gazdaságpolitikájának köszönhetően a járvány erős és ellenálló állapotban, a régió élmezőnyében találta a magyar gazdaságot.

A siker 2010 óta használt képletén, amely szerint a teljes foglalkoztatás a fenntartható felzárkózás és egyensúly alapja, nem kell változtatni. A körülményeknek megfelelően változtatni kell azonban az eszközökön, amelyekkel a képletet érvényre juttatjuk.

Rövid távon a gazdasági helyreállást kell minél erőteljesebben támogatni a beruházások élénkítésével, a családok vásárlóerejének növelésével, a lakásépítések ösztönzésével és a vállalatok munkaerő-keresletének támogatásával. Ezt követően pedig azonosítani kell azokat a kitörési pontokat, amelyek révén sikeresen tudunk csatlakozni a XXI. század új megatrendjeihez.