Még mindig élet-halál harcot vívnak a könyvkiadók az Alexandra csődje után

Hírek2018. jún 13.Növekedés.hu

Bár a napi tíz perces olvasással jó helyen állunk az Unióban, a hazai könyvszakma súlyos gondokkal küzd. Az Alexandra összeomlása még koncentráltabbá tette a könyvpiacot, a kiadók jelentős része a túlélésért küzd. A problémákról Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója osztotta meg gondolatait. Nemrég zárult a 89. Ünnepi Könyvhét, ahol 180 kiállító standján 300 új kiadványból válogathattak az érdeklődők. Évente

45 milliárd forintra tehető a magyar könyvforgalom, és 4-500 ezer rendszeres olvasóra lehet számítani,
a könyvkiadók azonban súlyosabb problémákkal néznek szembe, mint valaha. Ezeknek csak egyik része, hogy egyre kevesebben és kevesebbet olvasnak: az unió statisztikai hivatala szerint átlagosan napi tíz percet olvas egy magyar, ami viszonylag jó értéknek számít.
A könyvkiadóknak azonban ennél is alapvetőbb gondja a kiszolgáltatott helyzet, ami az Alexandra csődje után csak még jobban fokozódott.
A rendszerváltás előtt 26 kiadó működött Magyarországon, rengeteg bolttal: a rendelések fixek voltak, a könyvek olcsónak számítottak, és a forgalmazók kifizették a könyvek árát. A szektor teljes mértékben államilag finanszírozott volt,
ám a privatizáció szerencsétlen szerkezete, és a terjesztés koncentrálódása igencsak nehéz helyzetbe hozta a szakmát
– mondta Kocsis András Sándor, a Kossuth Könyvkiadó elnök-vezérigazgatója. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületének korábbi elnöke a Magyar Közgazdasági Társaság Analógiából digitáliába – a könyvkiadás ma, merre tart a Gutenberg-galaxis? című rendezvényen arról számolt be, hogy
a fő nehézség az úgynevezett bizományosi rendszerből fakad, amely bizonytalanná és kiszámíthatatlanná tette a könyvkiadók gazdasági helyzetét.
A rendszer lényege, hogy a könyvek boltokba leszállításakor a kereskedők bizományban veszik át az árut, így csak a már eladott példányok után fizetnek, nem ritkán jókora haladékkal. Így gyakorlatilag alig vállalnak kockázatot, melynek nagy része - beleértve a fizetési késedelmet - a kiadókra hárul. További probléma, hogy a papír ára megemelkedett, ennek egyik oka, hogy a korábbi papírgyártók elsősorban csomagolóanyag előállítására álltak át. Kocsis András Sándor kitért arra is, hogy
a kiadók korábbi bolthálózatuknak több mint kétharmadát elvesztették,
mert a tíz főnél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató boltokat privatizálni kellett. A rendszerváltás rácsapott a szakmára, a legrosszabb időszak az 1994-1997-es évek voltak – tette hozzá. Az ágazatot érintő másik problémának az online értékesítést nevezte, ami – mint fogalmazott – szintén sokat ártott a könyves szakmának. Az árképzésben is hátrányba került a szakma:
egy ezer forintos kiadványból 510 forint a kereskedőnél marad, miközben a teljes pénzügyi felelősséget a kiadók vállalják.
Egy kötet átlagos forgási ideje– vagyis a kereskedőhöz szállítástól a kifizetésig terjedő időszak – hozzávetőleg 13 hónapra tehető, mert a kereskedők átlagosan az eladástól számított 75 napra egyenlítik ki a számlát. Ennyi ideig kell tehát a kiadóknak megfinanszírozniuk a könyvek árát – húzta alá Kocsis András Sándor. A kereskedők gyakorlatilag monopolhelyzetben vannak, a Libri, a Líra számít most a legnagyobb piaci szereplőnek, korábban a Matyi Dezső irányította Alexandra csoport 37 százalékos részesedést tudhatott magáénak. (Az Alexandra csődje önmagában több milliárd forintos kárt okozott a könyvszakmának.) Jellemző, hogy a kiadók még akkor is szállítottak az Alexandrának, amikor már csak súlyos késedelemmel tudott csak fizetni, mivel – a piac koncentráltsága miatt – másképp nem volt esélyük, hogy polcokra kerüljenek a könyveik.
Jó hír ugyanakkor, hogy a világirodalomban jól pozicionáltak vagyunk
– mondta az elnök-vezérigazgató az MKT fórumán. Szabó Anna

SIKERSZTORIK
Mit tennének a milliárdosok, ha mindenüket elvesztenék?
Bill Gates és Warren Buffett, akik egyébként hosszú ideje jó barátok, megosztották gondolataikat arról, mit tennének, ha mindenüket elvesztenék és a nulláról kellene felépíteniük az életüket.
Siker2018. ápr 28.
Vagyonokat keresnek a topmenedzserek, de milyen áron?
Ez a munka hatalmas nyomással jár – ezt pedig a magánéletüket viseli meg.
Siker2018. dec 6.
Hogyan szerezte mesés vagyonát a Rockefeller család?
Mohó, pénzéhes kapitalista vagy egy üzleti zseni, aki a semmiből építette fel magát? Rockefeller nem volt jó képességű gyerek mégis a világ leggazdagabb embere lett – miközben egy valamire mindig kínosan ügyelt.
Siker2018. júl 29.
5 kifejezés, amelyet a sikeres emberek soha nem használnak
Nem figyelünk eléggé a beszélgető partnerünkre.
Siker2018. nov 30.
40 éves nőként hozott létre dollármilliárdos vállalkozást
Therese Tucker feláldozta nyugdíjkori megtakarításait, hitelkártyái teljes keretét és felvett lakására egy második jelzáloghitelt is. Súlyos kockázatot vállalt, de bejött.
Siker2019. jan 11.
Egy fiatal srác 100 millió fontos sportruházati márkát rakott össze Nagy-Britanniában
Nehéz elképzelni, hogy az alapításkor 19 éves Ben Francis-nak honnan volt ideje és energiája létrehozni és vezetni a Gymshark-ot.
Siker2018. okt 18.