Megkezdődött az írtás – Ha patkányt lát itt jelentse

Hírek2019. jún 2.Növekedés.hu

Állandó kockázatot jelent a patkányok elszaporodása, amely annál valószínűbb, minél nagyobb a szemét és a csatornahálózat. Szinte mindent megrágnak, és rendkívül komoly betegségeket terjeszthetnek, így az embereket és a haszonállatokat egyaránt veszélyeztetik. Ahogy a mostani budapesti „patkánymizéria” is mutatja, gyakorlatilag kiirthatatlanok, de megfelelő védekezési programokkal az elterjedésük visszaszorítható.

Fellélegezhetnek a budapesti lakosok, mert a napokban újra megkezdődött az összehangolt patkányirtás a fővárosi kerületekben. Ennek nyomán valószínűsíthető, hogy a rágcsálók számát ismét vissza lehet majd szorítani olyan mértékben, hogy a lakosság számára észrevehetetlenekké váljanak.

Budapest egészen a közelmúltig olyan nagyvárosnak számított, ahol a patkányok közegészségügyi, gazdasági és környezeti problémát nem okoznak. Míg például az 1960-1970-es években legalább kétmillió patkány szaladgált a fővárosban, a több mint 520 négyzetkilométeres terület az utóbbi időszakban képletesen patkánymentesnek minősült.

Elég volt azonban egy rövidebb fennakadás a tervszerű irtásban, és a populáció – legalábbis az eddigiekhez képest – látványos felszaporodott.

A fővárosi patkánymizériát az okozta, hogy a városvezetés tavaly egy közbeszerzési eljárásban az irtást addig végző Bábolna Bio Kártevőirtó Kft.-t a több cégből álló RNBH Konzorciumra cserélte, de az újonnan megbízott vállalkozások a munkát nem kezdték meg zökkenőmentesen. Néhány hónap is elegendő volt ahhoz, hogy a patkányok száma olyan mértékben növekedjen, hogy Budapest eddigi „patkánymentes” státusát elveszíthesse.

A patkányok elszaporodását a bejelentések számának növekedése is jelezte, arról azonban nincsen szó, hogy ellepték volna a fővárost.

Jól látszik viszont a budapesti esetből, hogy e rágcsálók – főként nagyvárosi környezetben – kiirthatatlanok, így legfeljebb arra lehet törekedni, hogy számuk elviselhető mértékűre szoruljon vissza, és a lakosság mindennapjait megjelenésük ne zavarja meg.

Ha nincs megfelelő irtás, állományuk rohamosan gyarapszik, mivel rendkívül gyorsan szaporodnak.

Ennek következtében pedig kártételük is hatalmas lehet, mert fogaik egész életükben nőnek, ezért folyamatosan rágniuk kell.

Elszaporodásukat jobb tehát megelőzni, és ez azért is lehet fontos, mert populációjukat könnyebb rendszeres irtással kordában tartani, mint az elhanyagolt területeket később sokkal nagyobb munkával mentesíteni.

A patkányokat egyébként sokan az ember mellett a Föld második legsikeresebb fajának tekintik, legalábbis abból a szempontból, milyen jól alkalmazkodnak a környezeti feltételekhez és milyen elképesztő mértékben képesek elszaporodni.

Éppen e tulajdonságaik teszik igazán veszélyessé őket, különösen nagyvárosi környezetben, ahol az életfeltételek a legideálisabbak a számukra.

Valóságos legendák és rémhírek terjednek arról, hogy egy-egy nagyvárosban mennyi patkány élhet. Egyes becslések szerint Londonban csaknem félmilliárd ilyen rágcsáló lehet, de hasonló a helyzet más fővárosokban is.

A közelmúltban például Párizsból érkeztek elszaporodásukról rémisztő információk azzal fűszerezve, hogy az egyik sarokba szorított állat megtámadott egy köztisztasági alkalmazottat is.

Új-Zélandon korábban szintén patkányok teremtettek extrém helyzetet azzal, hogy átrágtak egy fontos vezetéket, és emiatt az internet-szolgáltatást is szüneteltetni kellett. Pekingben pedig a rágcsálóinvázió a 2008-ban megrendezett olimpiai játékok biztonságos lebonyolítását is nehezítette, mivel elszaporodásuk miatt az ázsiai országban komoly egészségügyi kockázatok léptek fel.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy elszaporodásukhoz éppen az emberek járulnak hozzá leginkább. A sok helyen egyre növekvő szeméttenger és a felelőtlen hulladékkezelés potenciális életteret kínál a számukra, illetve a rendkívül nagy csatornahálózat és az épületek elhanyagolt pincéi is kedveznek nekik. Elterjedésüket könnyíti a közterületi piknikezés is, amely rendszerint otthagyott szemetet és ételmaradékot eredményez.

A csatornahálózat mellett e rágcsálók leginkább iroda- és parkolóházak alagsoraiban, illetve élelmiszeripari üzemekben, éttermekben, szállodákban és raktárakban fordulhatnak elő.

Magánházakban és lakásokban a burkolatokban és az álmennyezetekben bújhatnak meg, a telkeken pedig a tároló helyiségekben, illetve a pincéken kívül a padlásokon lehet számítani a jelenlétükre. Vidéken általában az állattartó telepeken lévő gazdasági épületek a veszélyeztetettek, de megtalálhatók istállókban és különböző raktárakban is.

A patkányok előszeretettel fogyasztják az élelmiszereket és az állati takarmányokat, közben pedig ürülékkel és vizelettel fertőzhetik meg azokat. Ha nem találnak élelmiszereket, szinte bármit megrágnak, ahogy a már említett új-zélandi eset is mutatja. Hatalmas károkat okozhatnak a szennyvíz-hálózatban, az elektromos kábelekben és a gátakban, de például a termények tárolóhelyeit és göngyölegeit is tönkretehetik.

A két-három évig élő házi patkány nyolchetes korában már ivaréretté válik, utána pedig évente 2-4 alkalommal szaporodik. A vemhességi idő körülbelül három hét, az egy-egy alomban világra hozott utódok száma pedig meghaladhatja a húszat is.

Még szaporább, évente 5-8 alkalommal szülhet a vándorpatkány, amely a házi változatot sok helyről ki is szorította. A patkányok elképesztő ütemű szaporodását jelzi, hogy egyes számítások szerint egy-egy nősténynek – felnövő újszülöttei fialásaival együtt - már első életévében akár 2 ezer, teljes élettartama alatt pedig közvetlenül és közvetve 15 ezer utóda lehet.

Gyors elterjedésükkel függ össze, hogy rendkívül sok súlyos betegséget közvetíthetnek, amelyek az emberekre és a haszonállatokra egyaránt komoly veszélyt jelentenek. A középkorban például egyértelműen a patkányok voltak a felelősek a súlyos pestisjárványokért, de gazdaszervezetként ma is számos olyan kórokozó fordulhat elő bennük, amelyek – úgynevezett zoonózist létrehozva – emberekre is állatokra is átterjedhetnek.

Így például a patkányoknak szerepük lehet egyes állatjárványok – a sertésorbánc, az Aujeszky-féle betegség, a baromfipestis vagy a száj- és körömfájás – kialakulásában, az emberi egészséget pedig a trichinellózis, a leptospirózis és a szalmonellózis elterjesztésével veszélyeztethetik.  .

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) ugyanakkor élelmiszerbiztonsági szempontból hangsúlyozza, hogy az állattartó telepeken a folyamatos rágcsáló- és rovarirtásról gondoskodni kell, és a védekezés valamennyi élelmiszervállalkozás számára is kötelező feladata. A piaci szereplőknek saját programot kell készíteniük, amelyben rögzíteniük kell a tervszerű végrehajtást és ellenőrzést a kártevők megjelenésének és elszaporodásának megelőzése érdekében. Ugyancsak előírás az élelmiszervállalkozások környezetének folyamatos rendbetétele és tisztán tartása is, hogy a kártevők ott se bújhassanak meg. A hatósági ellenőrzéseknél a programok meglétét és végrehajtását, illetve az ezzel kapcsolatos dokumentumokat egyaránt vizsgálják – hangsúlyozza a Nébih.

A patkányirtáshoz használható szerek engedélyezését ma a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) járványügyi és infekciókontroll főosztálya végzi, így kizárólag az NNK-nál jóváhagyott biocid termékeket lehet alkalmazni. Az engedélyezett szerek listáját az „irtószerek kereshető adatbázisa (ika)” elnevezésű, ingyenes információs honlapon teszik közzé, amely a http://www.oek.hu/ika/ oldalon érhető el. A forgalmazott irtószerek szinte kizárólag késleltetett hatású véralvadásgátló hatóanyagokat tartalmaznak.

Patkányirtással meg lehet próbálkozni házilag is, de azt is tudni kell, hogy a közforgalomban kapható, nem kellően tárolt és/vagy felhasznált mérgek ártalmasak lehetnek a gyermekekre és a háziállatokra is. Vannak más megoldások is, mint például a gipszet, lisztet és cukrot tartalmazó keverékek, amelyek a patkányok gyomrában megkötnek, ha a rágcsálók az elfogyasztás után vizet isznak. Léteznek más praktikák is, mint a foszforos sajt vagy a füstölés, illetve lehet használni néhány ezer forintért beszerezhető csapdákat, illetve 10-20 ezer forintos ultrahangos vagy elektromágneses riasztókat is.

Ezek azonban szakértők szerint csak átmeneti segítséget nyújthatnak, ezért a rágcsálók teljes kiirtásához érdemes igénybe venni professzionális cégek szolgáltatásait, amelyek megrendelésre területmérettől függően 10-20 ezer forintba kerülhetnek.

Szóba jöhetnek ragasztólapos vagy élvefogó csapdák is, de a legjobb hatást az úgynevezett etetőállomásokba telepített patkányirtó szerek fejthetik ki. E megoldás biztonságosnak is tekinthető, mivel az elzárt méreghez csak a rágcsálók férhetnek hozzá. Ráadásul így lehet a legjobban becsapni az intelligensnek és gyanakvónak tartott állatokat, mivel a kihelyezett szerek lassan hatnak, ezért mire az állatok észlelik a veszélyt, nagy valószínűséggel már mindegyikük evett a méregből.