Meglódult a hazai kiskereskedelem - a gépjármű- és az alkatrész-üzletek különösen jól mentek

2024. novemberben a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers adat szerint 3,7, naptárhatástól megtisztítva 4,1%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 5,3, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 4,5%, az üzemanyag-kiskereskedelem 1,3%-kal bővült az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A szezonális és naptárhatással kiigazított adatok szerint a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,6%-kal felülmúlta az előző havit. 2024. január–novemberben a forgalom volumene – szintén naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 2,9%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit. 2024. novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

• Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 4,1%-kal nőtt.

• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 5,3%-kal bővült. Az élelmiszer-kiskereskedelem 77%-át adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,7, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,7%-kal növekedett.
• A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 4,5%-kal bővült. Az eladások volumene a bútor-, műszakicikk-üzletekben 13, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 7,7, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 7,5, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 4,3, a használtcikk-üzletekben 3,5, valamint a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 1,1%-kal nőtt.
• Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,8%-kal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 1,3%-kal mérséklődött.
• Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 1,3%-kal emelkedett.
• A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és gépjárműalkatrész-üzletek eladásai 11%-kal nőttek.

2024. novemberben:

• Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1684 milliárd forintot ért el.
• Az országos kiskereskedelmi forgalom 47%-a az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 38%-a a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15%-a az üzemanyagtöltő állomások forgalmában realizálódott.

2024. január-novemberben az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva:

• A kiskereskedelem forgalmának volumene 2,9%-kal emelkedett.
• Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 4,0, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,7, az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,6%-kal nőtt a volumen.

A fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés húzóereje lesz

A korábbi negyedévekben azt láttuk, hogy a kiskereskedelem bővülése inkább 4 (sokszor 3) százalék alatt alakult, addig a GDP-ben a fogyasztás 4 százalék felett bővült. A kettő közötti eltérést a külföldi vásárlások (ideértve az online kiskereskedelmet) és a szolgáltatások fogyasztásának nagyobb arányú növekedése okozta. Kérdés, hogy a kiskereskedelem bővülése és a teljes fogyasztás növekedése közötti rés továbbra is fennmarad-e, hiszen ekkor a fogyasztás igen erős negyedévet zárhatna - véli Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza.

Az viszont biztosnak tűnik, hogy a fogyasztás továbbra is a gazdasági növekedés húzóereje lesz, úgy negyedéves, mint éves alapon pozitívan járulhat hozzá a negyedik negyedéves GDP-hez. A kiskereskedelem növekedése kiemelt fontossága, hiszen az ebből eredő áfabevétel fontos eleme a költségvetés bevételi oldalának.

A 2024-es forgalom – és így a tavalyi GDP – szempontjából még meghatározó lesz a december alakulása, hiszen az ajándékvásárlások nyomán ez a hónap nagyon erős szokott lenni a kiskereskedelemben – de nem mindegy, hogy ez a nagyon erős éves összevetésben mit jelent.

A kiskereskedelem 2025-ös éve szempontjából egyrészt a háztartások óvatosságának esetleges oldódása lesz meghatározó, másrészt pedig a reálbérek emelkedése: egy 4-5 százalékos reálbéremelkedés az óvatossági motívum oldódásával érdemi lökést tudna adni a fogyasztásnak, azonban ha a vállalkozások kevésbé emelik a béreket vagy az infláció a vártnál nagyobb (gyorsabban és erősebben gyűrűzik be a forint gyengülésének hatása), akkor az fékezheti a forgalom növekedését. 2025-ben tehát a fogyasztás várhatóan nőni fog és pozitívan befolyásolja a gazdasági teljesítményt, a kérdés csak az, hogy ez a hatás mekkora lesz.

Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szerint mindent egybevetve a kilábalás fokozatosan folytatódhat: bár a reálbérváltozás a tavalyi, rendkívül magas értékek után érdemi lassulás elé néz 2025-ben, de továbbra is a pandémia előtti, pozitív szinteken maradhat. A folyamatot ezzel együtt lassítja a szolgáltatások iránti kereslet emelkedése, a külföldi webáruházak egyre népszerűbbé válása, valamint a hazai üzletek számának évek óta tartó csökkenése.