Jövő héten az MNB kamatdöntésére érdemes figyelni.
- Kedden tartja kamatdöntő ülését az MNB Monetáris Tanácsa
Szeptember 21-én, kedden tartja következő kamatdöntő ülését az MNB, ahol a Monetáris Tanács várhatóan 30 bázisponttal, 1,80%-ra emeli az irányadó kamat mértékét az árstabilitás biztosítása és az inflációs kockázatok csökkentése érdekében (jelenleg 1,50% az alapkamat). A Monetáris Tanács augusztusi kamatdöntés során megfogalmazott iránymutatása alapján a kamatemelési ciklus addig folytatódhat, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak. A következő felülvizsgálat szeptemberben esedékes, amikor a jegybank a legfrissebb Inflációs jelentését is publikálja.
Az alapkamat-emelés nem egyből gyűrűzik át az árakba, ahhoz hosszabb időnek kell eltelnie. Az MNB augusztusi jelzése alapján az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul (a Danube Capital várakozása szerint szeptembertől év végéig 5% felett járhat az infláció).
Ezt követően az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed (a Danube Capital várakozása szerint csak a második negyedévben) és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik.Virág Barnabás, az MNB alelnöke egy interjúban kifejtette, „a kkv-k hitelállományának közel fele, míg a lakossági hitelállomány mintegy háromnegyede esetében egyáltalán nem vagy csak elnyújtva jelennek meg a kamatemelés hatásai a kamatlábak rögzítettsége miatt”. A rögzített kamatozású hiteleknél a konstrukció jellege miatt lassan megy végbe a monetáris transzmisszió, azaz a magasabb kamatszint gazdasági aktivitást lassító hatása. Eközben az infláció továbbra is 4% felett jár és várhatóan tovább gyorsul a következő hónapokban. Mindez véleményünk szerint indokolja a további, 30 bázispontos kamatemelést.
A Monetáris Tanács augusztus végi ülésén felülvizsgálta az állampapír-vásárlási programot. A Tanács a program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindítása mellett döntött. Első lépésben a heti 60 milliárd forintról 50 milliárd forintra mérséklődtek az MNB vásárlásai, amelytől a jegybank a kínálat és egyéb piaci kondíciók függvényében rugalmasan eltérhet. A Monetáris Tanács a negyedévek végén, először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot. Ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről, és meghatározza a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
Fontos látni, hogy az augusztusban bejelentett keretösszeg (50 milliárd forint/hét) lényegében nem tért el az azt megelőző heti vásárlások összegétől, vagyis az augusztusi döntés nem jelentett érdemi változást a vásárlásoknál. Érdemi hatást az jelentene, ha a heti vásárlások összegét 40-45 milliárd forintra csökkentené az MNB.
Az állampapír-vásárlási program fokozatos kivezetésének bejelentését követően a hazai állampapír-piaci hozamok emelkedését tapasztalhattuk (3,5, 10, 15 éves lejáratokon egyaránt), melyben az augusztusi MNB-döntés mellett az inflációs helyzet fokozódása is szerepet játszhatott.
Várakozásunk szerint az MNB a következő hónapokban továbbra is heti 50 milliárd forint értékben vásárolhat állampapírt, elkerülve a hozamok drasztikusabb emelkedését; és a decemberi kamatdöntő ülés keretében gondolhatja újra a célmennyiséget, amikor már érdemben visszafoghatja a vásárlásait.
Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdte meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. Az MNB ugyanakkor azt is jelezte, hogy a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.
A Monetáris Tanács döntése során figyelembe vehető gazdasági tényezők:
Az idei év elejétől kezdve folyamatosan gyorsult az infláció: a januári 2,7%-ról (év/év alapon) februárban 3,1%-ra, márciusban 3,7%-ra, míg áprilisban májusban (5,1%-5,1%) és júniusban (5,3%) 5% felett alakult az inflációs mutató értéke. Majd júliusban (4,6%) és augusztusban (4,9%) ugyan csökkent az árnyomás mértéke, amiben elsősorban bázishatások játszottak szerepet, de ez az 5% alá lassulás átmenetinek tekinthető, mivel szeptembertől ismét gyorsulhat a mutató. Összeségében megállapítható, hogy az inflációs mutató április óta folyamatosan kívül maradt az MNB toleranciasávján (2-4%).
A maginfláció 3,6% volt augusztusban a júliusi 3,5% (év/év) után, ahogy az MNB által kiemelten figyelt adószűrt maginfláció is (január-február: 3,2%, év/év, március-április: 3,1%, május: 3,4%, június: 3,8%, július: 3,5% év/év).
Előretekintve, a Danube Capital előrejelzése alapján, a bázishatásokat figyelembe véve az év hátralevő hónapjaiban tovább gyorsulhat az éves alapon mért infláció idehaza, 5% fölött mozoghat a mutató szeptembertől, megközelítve akár a 6%-ot is (csúcspont novemberben várható). Azonban a jövő év elején fokozatosan lassulhat a dinamika, ahogy az idei évi egyedi és technikai, inflációt gyorsító tényezők kiesnek a mutatóból. Az infláció a jövő év második negyedévében visszatérhet az MNB toleranciasávjába (3% +/- 1%).
A szeptemberi Inflációs jelentés keretében vizsgálhatja felül az MNB a GDP-növekedésre és inflációra vonatkozó előrejelzéseit. Várhatóan felfelé módosítja az idei és a jövő évi GDP-előrejelzését, melyben az idei második negyedéves kiemelkedő gazdasági növekedés lehet az egyik mozgatórugó (júniusban rendre: 6,2%-os és 5,5%-os növekedést jelzett előre a jegybank). Ugyanígy az idei és a jövő évi inflációs előrejelzésük is feljebb kerülhet (júniusban rendre: 4,1%-os és 3,1%-os inflációt vártak).
A külső környezet esetében is az inflációs folyamatok felgyorsulása figyelhető meg, amely esetében a jegybankok átmeneti megugrásokról beszélnek. Így a jegybankok jelenleg a növekedés támogatása érdekében az átmeneti inflációs sokkokon átnéznek.
Az USA-ban az irányadó kamatsáv rendkívül alacsony, 0-0,25%-os szinten áll, a Fed jelenleg folytatja az eszközvásárlásokat is (havi 80 milliárd dollár állampapír- és 40 milliárd dollár jelzáloglevél-vásárlás). Jerome Powell Fed elnök az augusztus végi, Jackson Hole-i konferencián tartott beszéde alapján a jegybank a delta variáns terjedése és a gazdasági lassulás miatt egyelőre nem gondolkodik az eszközvásárlás visszafogásán. Powell szerint a magas infláció átmeneti, valamint a munkaerőpiaci folyamatok sem indokolják a szigorítást.
A bejelentés meglepetést okozott az elemzők körében, mert Powell több kollégája már elkezdte felkészíteni a piacokat arra, hogy a szeptemberi kamatdöntő ülésen bejelentik az eszközvásárlások mérséklését. Powell beszéde alapján a monetáris szigorítás későbbre tolódhat. Ugyanakkor júliusban az idei inflációs prognózist jelentősen megemelte a jegybank (márciusi 2,4%-os előrejelzésről 3,4%-ra), azonban a Fed szerint csak átmeneti lesz az ugrás, 2022-ben előrejelzésük alapján 2,1%-os lesz az infláció. A Fed jelzése szerint idén és jövőre 0-0,25% között maradhat az irányadó kamatsáv, kamatemelésre 2023-ban kell először számítani.
Az ECB a szeptember 9-i kamatdöntő ülésén nem változtatott a kamatkondíciókon, azok továbbra is 0, 0,25 és -0,5%-on állnak. Előretekintve, 2021-ben és azt követő években is a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet, az ECB szeptemberi kamatdöntő ülésén arról döntött, hogy az előző két negyedévhez képest mérsékli a pandémiás eszközvásárlási programjának (PEPP) ütemét, viszont a keretösszeg továbbra is 1850 milliárd euró és változatlanul 2022 márciusáig szól a program. Az ECB másik eszközvásárlási programját (APP) is folytatja havi 20 milliárd eurós ütemben. Christine Lagarde ECB elnök tájékoztatása alapján – korábbi várakozásokat felülmúlva – az eurózóna gazdasági teljesítménye még idén elérheti a járvány előtti szintet, a ECB előrejelzése szerint idén 5,0-kal, 2022-ben 4,6%-kal, 2023-ban 2,6%-kal bővülhet. Az ECB elnök 2021-ben 2,2%-os, 2022-ben 1,7%-os, 2023-ban 1,5%-os áremelkedést vár.
A régiós országok jegybankjainak többsége is nullaközeli szinten tartja az irányadó rátákat (lengyel jegybank: 0,1%, cseh jegybank: 0,75%, román jegybank: 1,25%), jelenleg hazánkban a legmagasabb az alapkamat, (miután 2018 júniusa és 2020 márciusa között idehaza volt annak mértéke a legalacsonyabb). Ugyanakkor a cseh jegybank kamatemelési ciklusba kezdett, júniusban és augusztusban 0,25-0,25 bázisponttal emelte az irányadó kamat szintjét, amely jelenleg 0,75%-on áll.
- Pénteken értékelheti Magyarországot a Moody’s
A Moody’s Investor Service szeptember 24-én, pénteken mondhat véleményt hazánk gazdasági folyamatairól és kilátásairól. A Moody’s-t az S&P és a Fitch mellett az egyik legrangosabb hitelminősítőnek tartják.
Magyarország a Moody’s adóskockázati besorolása szempontjából a Baa3-as kategóriában tartozik (ez a befektetésre ajánlott kategória legalsó foka). A 2020. szeptember 25-i kiértékelés során a kilátásunkat stabilról pozitívra változtatta a hitelminősítő, ahol jelenleg is áll. A koronavírus súlyos gazdaságkorlátozó hatása ellenére a Moody’s a kedvező gazdasági teljesítménnyel és a hazai adóssághelyzet javulásával indokolta hazánk kilátásának javítását. A felminősítés azonban még nem érkezett el a legutóbbi, 2021. március 26-i felmérés során, ekkor a Moody’s nem készített friss jelentést hazánkról. Ezáltal továbbra is a befektetésre ajánlott kategória alján állunk, Baa3-as minősítéssel és pozitív kilátással.
A hitelminősítők által kiemelten figyelt mutatók közül a hazai GDP az elemzői várakozásoknál kedvezőbben alakult, már 2021. második negyedévben meghaladta a 2019 azonos időszakát, vagyis a járvány előtti szintet, 17,9%-kal nőtt éves alapon. Így 2021 egészére vonatkozóan kedvezőbben alakulnak a gazdaság kilátásai, az MNB előrejelzése szerint 6% feletti éves átlagos növekedés várható.
Azonban kockázatokkal is szembe kell néznie Magyarországnak. A kormányzat 2021-re meglehetősen nagy, a maastrichti kritériumot jelentősen meghaladó 7,5%-os GDP-arányos költségvetési deficitet tervez és az előrejelzések szerint csak 2024-ben lesz a 3%-os maastrichti határ alatt hazánk költségvetési hiánya. Emellett a gyorsuló infláció is kockázatot jelenthet a növekedésre. Az MNB előrejelzése szerint éves alapon a jegybanki toleranciasávon kívül, 4% felett alakulhat az árszínvonal-emelkedés (a Danube Capital várakozása szerint szeptembertől év végéig 5% felett járhat az infláció). Valamint továbbra is bizonytalanságot okoz, hogy a negyedik hullám fokozódása során milyen gazdaságkorlátozó intézkedéseket kell ismét bevezetni.
A Moody's májusi gyorsjelentésében kiemelte a magyar gazdaság robosztus növekedését, az exportbővülési potenciálját, valamint a támogató intézményi környezetet, azonban hosszú távú kihívásként említette hazánk német autóipari kitettségét és versenyképességi lemaradását. További kockázatnak ítélte az utóbbi évek sorozatos költségvetési hiánya miatt megemelkedett államadóssági szintünket.
Ennek megfelelően véleményünk szerint a Moody’s a most következő, szeptember 24-ei hitelminősítés alkalmával is kivár a döntéssel és a korábbi pozitív kilátás ellenére sem fog változtatni hazánk adóskockázati besorolásán.
Ugyanígy tett július 30-án a Fitch és augusztus 13-án az S&P. Azonban ha valóban megtörténne a pozitív kilátás által előrevetített felminősítés Baa2-es szintre, akkor hazánk az S&P, a Fitch és a Moody’s szerint is ugyanabba az adóskockázati kategóriába esne (vagyis a Moody’s a másik két hitelminősítőhöz zárkózna csak fel), ugyanakkor az esetleges felminősítés várhatóan nem okozna jelentősebb piaci mozgást.
